2019. augusztus. 29. 12:45 Világ Bolsonaro rendelkezett: tilos tüzet gyújtani Brazíliában Az országos tűzgyújtási tilalom hatvan napra szól. 2019. március. 06. 09:41 Az egész országra kiterjesztették a tűzgyújtási tilalmat A keleti országrészben már korábban is érvényben volt a tilalom. Most azonban az ország nyugati részére is kiterjesztették. 2018. május. 10:33 Fontos: mostantól napról napra változhat, hol van tűzgyújtási tilalom Új, az eddiginél rugalmasabb tűzgyújtási tilalmi rendszer lépett életbe, mostantól gyorsabb a tilalom elrendelése és visszavonása. 2017. szeptember. 12. 09:57 Mától lehet menni szalonnát sütni az erdőbe Vége a tűzgyújtási tilalomnak. 2017. 08. 10:47 Nagy a hőség, ne gyújtson tüzet! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleménye szerint a hőség miatt magas az erdőtüzek kockázata, ezért az országos tűzgyújtási tilalom alól kivételt jelentő területeken se ajánlott a nyíltszíni tűzrakás. Az egész országban visszavonták a tűzgyújtási tilalmat - Agroinform.hu. 2017. 20. 17:06 Tűzgyújtási tilalmat rendeltek el a hőség miatt Az általános tilalom a mai naptól érvényes az erdőkben és fásításokban, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.
Figyelem, tűzgyújtási tilalom lépett életbe több megyében is! A hosszan tartó szárazság miatt tűzgyújtási tilalmat rendeltek el Veszprém, Fejér, Pest, Bács-Kiskun, Nógrád, Heves, Jász-nagykun-Szolnok, Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, és Békés megyékben! Tűz tilalom 2012 relatif. Az érintett területeken tilos a tűzgyújtás az erőterületeken, fásításokban, és ezek 200 méteres körzetén belül lévő ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is. A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) megállapítása és visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság (NÉBIH EI) közleményt küld az érintett szervezeteknek, országos közszolgálati médiának, és hivatalos honlapján közzéteszi a tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) szóló térképet.
Az elmúlt két hét tavaszias időjárása, valamint a csapadékmentes, szeles időjárás miatt az ország teljes területén - különösen a parlag és legelő területeken, valamint az azokkal határos erdőterületeken - fokozott tűzveszély alakult ki.
Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2019. április 16-tól (kedd) az ország teljes területén visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom. Visszavonták a tűzgyújtási tilalmat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza. A tűzgyújtási tilalom visszavonása után is tüzet rakni erdőterületen csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen szabad, szélcsendes időszakban úgy, hogy az a környezetre veszélyt ne jelentsen. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig gondoskodni kell annak biztonságos eloltásáról. A tűz őrzéséről és annak eloltásáról a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója minden esetben köteles gondoskodni. Továbbra is fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőn kívüli, illetve a lakott területeken is, mert a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető tűzeset forrása lehet.
A csemegekukoricát sokan imádják. Egyrészt ízletes, másrészt a gazdálkodók egyik legtöbb jövedelmet adó növénye. Igaz, ehhez öntözni kell, és nem is akárhogyan. Elérkezett az ideje, amikor már nemcsak empirikusan mondhatjuk, hogy nyári csemegeként vagy konzervként mint köretet kedveljük: egy teljes körű vizsgálattal arra kerestek választ a kutatók, hogy milyen élettani hatást gyakorol az emberre. A választ egy sokat sejtető című kutatási projekttől várják: Win-win technológia a healthy food csemegekukorica termesztésében. A projektet a hajdúszoboszlói Irrifarm Kft. vezeti, ami régóta nagy csemegekukorica-termesztő, azonkívül részt vesz a munkában a nádudvari Geo-Terra 96 Kft. Csemege kukorica vets ideje 2. és a hajdúböszörményi Formula GP Kft. A kutatásban a Debreceni Egyetem vállalta magára a feladatok teljes körét. Az egyetemen belül a MÉK Növénytudományi Intézete foglalkozik a termesztéstechnológiával, az ÁOK Farmakológiai Intézete pedig a beltartalmi és az egészségügyi vizsgálatokkal. Szaktanácsadóként közreműködik a Fitopedon Kft.
A professzor megemlítette, hogy hazánk 1961–1991 közötti túlzott hőségnek kitett területe (ez akkor csak Csongrád megyét érintette), 1991 és 2021 között megtízszereződött: a teljes Alföld mellett még Fejér megye nagy része is ebbe a kategóriába tartozik. A meleg, száraz kategóriába tartozó rész mára hazánk 62 százalékát lefedi, szemben az előző ciklussal, amikor még csak az ország területének 10 százaléka volt veszélyeztetett. A csemegekukorica fontos növény számunkra. Országos vetésterülete általában 35 ezer hektár körül alakul, aminek a kétharmada Hajdú-Bihar megyében található. Ezzel a vetésterülettel Európában Magyarország a vezető csemegekukorica-termesztő, csak az USA-ban és a Távol-Keleten állítják elő ennél is nagyobb területen a világban. Kiváló adottságaink vannak a termesztéséhez, főleg ami a talajainkat illeti. Ugyanakkor az öntözésében rejlő lehetőségeket még távolról sem aknáztuk ki teljesen. Kertészeti alapismeretek | Sulinet Tudásbázis. A termesztéstechnológia színvonala a precíziós gazdálkodás elterjedése következtében egészen magas lett az utóbbi évtizedben, de még mindig van lehetőség a továbblépésre, például a precíziós öntözésben és a precíziós tápanyag-gazdálkodásban.
Tavasszal a vetést megelőzően szintén alapműtrágyázásra kerül sor. Ennek során jellemzően NPK 8–24–24 műtrágyát (200 kg/ha), pétisót (27%) (70 kg/ha, önmagában 400 kg/ha), ammónium- nitrátot (34%) (70 kg/ha, önmagában 300 kg/ ha), vagy komplex NPK 7–20–28 (450 kg/ ha) műtrágyát szórnak, melynek mennyisége szintén minden termelőnél eltérő a talaj tápanyagtartalmától függően. Fejtrágyaként még tápkultivátorozással egy menetben juttattak ki pétisót (27%) (100–250 kg/ha) vagy ammónium-nitrátot (34%) (70–150 kg/ha), ugyanis címerhányás időszakában a növénynek sok nitrogénre van szüksége. Az öntözetlen technológiában a tápanyag-gazdálkodás költsége átlagosan 90 ezer Ft/ha, öntözött technológia esetében közelít a 110 ezer Fthoz. A kettő közötti különbség azzal magyarázható, hogy öntözés esetén a többlethozamhoz többlet tápanyagra is szükség van. Csemege kukorica vetés ideje praksa. A vetés munkaműveleténél érdemes megemlíteni, hogy a vetéssel egy menetben talajfertőtlenítőt is ki kell juttatni (melynek anyagköltsége a növényvédelem költségeként jelenik meg), ez minden termelő esetében a Force 1, 5 G volt, melynek dózisa 10–12 kg/ha között változik.
Vetés előtt egy kis átmozgató ásást, gyommentesítést, és ideális esetben trágyázást kell megejteni (utóbbi starter műtrágya vagy egyszerűen komposzt) Tudta-e? A kukorica hagyományos indián termény volt egykoron, és állítólag ősi indián praktika, a kukoricavetéssel egy időben kiszórt haldarálék, hal nyesedék alkalmazása, ez biztosította ugyanis a magas nitrogén ellátottságot! Maga vetés nem lesz bonyolult, a magokat félujjnyi (3-5 cm) mélyre kell ültetni, a sortávolság nagyjából 70 centiméter legyen. Csemege Kukorica Vetése. A kialakítás legyen négyzetes (amennyiben a terményre hajtunk) vagy hosszanti sor elrendezésű (ha inkább csak dísznek szánjuk). A kiszórt magokból nagyjából egy hét múlva bújnak elő a magoncok, a zsenge kezdeményeket rendszeres gyommentesítéssel, bőséges öntözéssel segítsük az erősödésben. Az öntözéssel kapcsolatban fontos tudni, hogy a kukorica a címerhányás (a címerek kibomlásának) idején igényli a legtöbb vizet Ezt követően se lankadjon az öntözési kedvünk, a termés minőségét nagyban befolyásolja a vízmennyiség, a csövek "hízásakor" négyzetméterenként egy-egy alkalommal 30-40 liter vizet juttassunk a növényeknek.
Az utóbbi esetében a mutató azért alacsonyabb, mert a hektáronkénti jövedelem növekedett ugyan az öntözés hatására, de nem a költséggel azonos arányban. Összegezve megállapítható tehát, hogy az öntözésnek elsősorban nem profitnövelő, hanem termésbiztonságot és hozamot növelő hatása van. Ugyanis az öntözött technológiában magasabb termelési költséggel lehet elérni közel azonos nettó jövedelmet, a csemegekukorica termesztése azonban mindkét technológiai változatot tekintve nyereséges és relatíve jó hatékonysági viszonyokkal jellemezhető. Ennek megítélésében azonban az is fontos szempont, hogy mely évben hogyan alakul a gabonafélék és olajnövények jövedelmezősége, melyek 30–50%-kal alacsonyabb ráfordításokkal termeszthetők. A cikk részben leközlésre került az Agrofórum 62. Csemegekukorica: kedvező élettani hatások, fajtavizsgálatok. extra számában. Kovács Evelin, PhD hallgató; Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástudományi Intézet