fõiskolai tanár (1952-tõl-1992-ig, óraadó volt haláláig, 2003-ig), Farkas Piroska laboráns 1983-tól 2004-ig, Varga Attila fõiskolai adjunktus1992-tõl (1970-tõl) 2006-ig. Jelenleg itt dolgozó fõállású és óraadó oktatók: dr. Rácz László fõiskolai tanár 1968-tól, dr. Csutorás Csaba fõiskolai docens 1996-tól,, dr. Murányi Zoltán fõiskolai docens1990-tõl, Oldal Vince fõiskolai adjunktus1988-tól, B. Tóth Szabolcs gyakorlatvezető tanár 2001-től, valamint Papp Lajos ny. egyetemi tanár (KLTE)1992-tõl 2000-ig, prof. dr. Liszi János egyetemi tanár (VE) 1996-tól 2003-ig, Dr Valiskó Mónika egyetemi adjunktus (VE) 2003-tól, Dr. Berényi Sándor egyetemi docens (DE) 2001-től 2003-ig, mint óraadók. A kémia szakos tanárképzést Tóth Miklósné adminisztrátor 1968-tól, Veres Tamás laboráns 1981-tõl segíti. A fõiskola Egerbe kerülésével (1949) a tanszék a központi épületben (a volt Líceumban) nyert elhelyezést, ahonnan 1970 januárjában került jelenlegi helyére a "C" épületbe. A tanterv, a képzési mód, a szakpárosítás többször jelentõs módosításon ment át az elmúlt öt évtized folyamán.
436 Az "agyagezüst" 444 Leblanc-tól Solvayig 448 Nátrium-hidroxid előállítása 450 Tömény kénsavat! 452 Az anilintől a szintetikus színezékig 456 A kaucsuk és a műgumi 463 Kőolajtól a műbenzinig 468 Nobel és a robbanóipar 477 Levegő az ipar szolgálatában 481 A műanyagok kora 489 A MODERN KÉMIA KORA 501 A radioaktivitás és az atomszerkezet 501 A kémia és az elektronszerkezet 511 Nobel-díjasok a kémiáért 522
A KÉMIAI INTÉZET TÖRTÉNETE A Miskolci Egyetem Kémiai Tanszéke 2004. július 1-én két tanszék – az Analitikai Kémiai Tanszék és a Fizikai Kémiai tanszék -összevonásával jött létre. A tanszékek több évszázados múltra tekinthetnek vissza. A kémiai ismeretek oktatása hazánkban, az 1735-ben Selmecbányán a bécsi udvari kamara által alapított Bányászati-Kohászati Iskola (Bergschule) szervezeti keretei között indult meg, ahol Magyarország nemesfém- és réztermelésének fellendítéséhez a kibontakozó ipari forradalom követelményeinek megfelelő szakemberek képzése kezdődött meg. Az I. világháborút követően a jogelőd egyetem áttelepülésre kényszerült, 1919-ben Selmecbányáról Sopronba költözött át. Az alma mater elnevezése 1922-től Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola lett. 1934-ben a Főiskola az újonnan megszervezett budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó-, és Erdőmérnöki Karaként működött 1949-ig, amikor a Miskolcon alapított Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karává és Kohómérnöki Karává vált.
században A KÉMIAI ISMERETEK FEJLŐDÉSE A FLOGISZ- TONELMÉLET KORÁBAN Mi történt a XVIII. században? Kialakul a fiogiszton-elmélet Az affinitási táblázatok, és a Kirwan-féle szárriök. Új ásványok és új fémek A levegő titkai feltárulnak Szén és acél LAVOISIER ÉS A MODERN KÉMIA ALAPJAINAK A MODERN VEGYIPAR KIALAKULÁSA
Kémia vegyészet, vegytan Senyei Károly: A Kémia allegóriája (1909, 2007-ben restaurálva, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Tárgya az anyagok minőségi változásai Ágai elméleti kémia fizikai kémia szervetlen kémia szerves kémia analitikai kémia Jelentős művelői Cavendish, Ørsted, Davy, Berzelius, Liebig, Nobel, Mengyelejev, Ostwald, Arrhenius Jelentős kézikönyvei E. Ühlein–H.
Ez vezetett oda, hogy a petrolkémia a gazdasági - és társadalmi élet egyik jelentős szereplőjévé nőtt. Források [ szerkesztés] Magyar Vegyipari Szövetség - Petrolkémiáról közérthetően [1]
Kémia és az őskori emberi lény A tűz felfedezése más kémiai reakciókat is lehetővé tett, amelyek elősegítették az őskori lény életmódjának javítását. Ebben az értelemben a tüzet főzéshez, ellenállóbb agyagedények létrehozásához és fémek átalakításához használták. Ebben az időszakban megtették az első lépéseket a kohászat felé, mivel kezdetleges olvasztókemencéket hoztak létre a fémek öntésére a fegyverek előállítása érdekében. Az őstörténetre utaló tanulmányok szerint az első fém az arany volt. Ezt követte ezüst, réz és ón. Kezdetben tiszta fémeket használtak; azonban 3500 között a. C. és 2500 a. C, az őskori civilizációk felfedezték, hogy a réz és az ón egyesülésével új fém keletkezett: bronz. Ez azt jelenti, hogy elkészültek az első ötvözetek. Vasat is használt, amelyet meteoritokból nyertek ki. Ebben az időszakban azonban a kohászatot nem tekintették kémiai folyamatnak. Éppen ellenkezőleg, magát a tüzet misztikus erőnek tekintették, amely képes átalakítani az elemeket, és sok civilizációban a fémek kapcsolatban voltak az istenekkel; például Babilonban az arany Marduk istennel társult.
Az 1976-ban létrehozott Zselici Tájvédelmi Körzet egyik turisztikai központja, rendezett faluközponttal, pihenőparkkal és tóval vonzza a látogatókat. Simonfa a gyalogos és természetjáró turizmus fontos állomása. A település a Dél-dunántúli Kéktúra és több zselici túraútvonal csomópontja. A túrák útvonalai dimbes-dombos vidéken, varázslatos erdőkön keresztül vezetnek. Simonfáról indul a Zselici 4 fa teljesítménytúra, amely a dombságban található fa végződésű falvakat: Simonfát, Bőszénfát, Gálosfát és Cserénfát fűzi fel egy útvonalra. A környező dombságon halad át a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala A falu közelében számos turisztikai látványosság található, mint például a Zselici Csillagpark, a patcai Katica Tanya, a Bőszénfai Szarvasfarm, a Szennai Skanzen és a Kaposvár melletti Deseda-tó is könnyen elérhető a településről. A Meteor kulcsosház Simonfán a falu fölé emelkedő domb oldalában helyezkedik el, a község templomának közvetlen szomszédságában. Dél-Dunántúli Kéktúra – Vas megye szakasz – Tekeregj.hu. Az épületben egykor iskola működött, ma a Dél-dunántúli Kéktúra 8. szakaszának bélyegzőpontja, amely egész évben nyitva tartó, emeletes ágyakkal ellátott szálláshely.
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bélyegző helye, számos teljesítménytúra indulópontja és a zselici Erdei Vándortáborok állomása a simonfai Meteor kulcsosház. A Zselic hangulatos dombjai között elhelyezkedő szálláshely a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Programnak köszönhetően két ütemben, összesen 67 millió forint állami támogatással most kívül-belül megújult. A Zselic a Dunántúli-dombság része, északról a Külső-Somogy, nyugatról a Belső-Somogy, délről az Ormánság, keletről pedig a Völgység és a Mecsek határolja. 200-250 méteres magasságával, lankás tájával igazán remek célpont a szelíd domborzati viszonyokat kedvelő turisták számára. A dombok között hangulatos, csendes falvak húzódnak meg, a völgyekben mesés patakok csordogálnak. Dél-Dunántúli Kéktúra – Zala megye szakasz – Tekeregj.hu. A megújult simonfai Meteor kulcsosház Fotó: Aktív Magyarország Az erdőkben páratlanul gazdag élővilág él, a dombságon pedig áthalad a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala. Simonfa Kaposvártól 8 km-re fekvő falu a Zselic patak völgyében, amely a völgyre néző zselici domboldalra épült.
Szintén részben ilyen kényelmi felszerelés a technika. A mai okostelefonok mellett már nem lenne feltétlenül szükség fényképezőgép cipelésére, én azonban rendre viszek magammal egy tükörreflexes gépet. Az első kanyar után már a nyakamban van, a súlyát tehát csak nagyon ritkán érzem a vállamon. Felkészülés a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra bejárásra A szokásos és már többször kipróbált felszerelés mellé beszereztem néhány újdonságot is. Hiánypótló kiadvány jelent meg a Dél-dunántúli Kéktúráról. Az egyik a hátizsák, amit már nyár elején a Mátrában kipróbáltam, tehát nem élesben lesz a próbája. A bivakolós napokra a vízszállításra szereztem be egy összehajtható kulacsot, ami csak a terepen fog szolgálatba állni. Szintén ezekre a napokra figyelemmel a tábori konyha kiegészült egy titán multifőzővel (másnéven hobókályha), amit az erkélyen próbáltam ki. Volt némi füst, viszont az égés hatásfoka így is nagyon meggyőzőnek bizonyult, de erről a felszerelések menüben lehet többet olvasni – hamarosan. Az élelmiszer a harmadik kérdés, amit még a következő bő egy hét alatt meg kell álmodjak, de nagy valószínűség szerint az eddig már bevált módszert fogom alkalmazni.
Adataid megadásával hozzájárulsz ahhoz, hogy a Kéktúrázás napjával kapcsolatos híreket, ajánlatokat küldjünk, valamint elfogadod az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.
9. szakasz: Kondorfa - Kerkakutas, 2018. január 20. Run the Map: 57 km, +980 m Runkeeper: 55, 61km, +694 m 9. szakasz térképének letöltése Tavaly, 2017 februárban (hú de régen volt! ) úgy autóztunk haza Kerkakutasról, hogy tavasszal befejezzük a Rockenbauer Pál Dél- Dunántúli Kéktúrát, aztán ősszel elkezdjük az Országos Kéktúrát. Majd jött a nyár, ősz, Karácsony, stb., eltelt egy teljes év, úgy hogy egy lépést se tettünk meg közösen a Kéken. Persze mindhárman futottunk sokat, sokfelé, hol közösen, hol külön-külön, de a Kék valahogy nem jött össze. Decemberben már nagyon akartuk az egyik hétvégén, de aztán nem volt idő rá, így helyette futottunk egy homerunning 02. -t. 2018-as viszont már tényleg nem indulhatott másképpen, csak egy közös futással a KÉKEN…. Dél dunántúli kéktúra. A göcseji tekergés 8. szakasz: Petrikeresztúr-Kerkakutas, 2017. február 26. Run the Map: 50 km, +1050 m Runkeeper: 48. 85km, +943 m Előzetesen annyit, hogy mostanra már távol kerültünk Pécstől, így felmerült az, hogy ne egy-egy szakaszt fussunk, hanem aludjunk valahol ott, aztán a teljes hétvégét szánjuk rá és két napot fussunk, megtéve 90-100 kilométert.
A 2016-ban a Kéktúra I. (Hollóháza–Nagymaros) és a Kéktúra II. (Visegrád–Írott-kő) kalauz szerves folytatásaként megjelent aktualizált, új kiadást a Cartographia újraszerkesztett turistatérkép-állományából, megújított tipográfiával állították össze a szerkesztők, Berki Zoltán és Kovács Attila Gyula. A Kéktúra III. kalauz kiadását a Cartographia az NKA támogatásával valósította meg. Rockenbauer Pál (1933–1987) természetjáró, televíziós szerkesztõ, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtõje volt. Az 1979-ben általa forgatott, az Északi- és a Dunántúli-középhegységet végigbarangoló Országos Kéktúra útvonalát bemutató "Másfélmillió lépés Magyarországon" címû tv-sorozat folytatásaként 1986-ban kerültek a felvevõgépek elé a Kõszegi-hegységtõl Szekszárdig húzódó tájak, melyeket "… És még egymillió lépés" címen mutatott be a Magyar Televízió. A végigjárt útvonalon akkoriban jórészt még nem vezetett jelzés – azok felfestésére, azaz a kéktúra Szekszárdig (sõt késõbb az Alföldön át a Zempléni-hegységig) történõ meghosszabbítására az 1980-as évek végén, Rockenbauer Pál tragikus halálát követõen került sor.