Végül úgy dönt, Jimmel új életet kezdhet. Kísérletük nem sikerül, a francia férfi visszautazik Párizsba és megnősül. Évek múlva véletlenül találkoznak, s ekkor Catherine Jimmel együtt a folyóba vezeti az autóját. Hamvasztásuk után Jules kíséri a porukat tartalmazó urnákat. Díjak és jelölések: BAFTA-díj (1963) - Legjobb film jelölés BAFTA-díj (1963) - Legjobb női alakítás jelölés: Jeanne Moreau Szereplők: Jeanne Moreau, Oskar Werner, Henri Serre, Marie Dubois, Jeanne Sabine Haudepin, Michel Subor Rendező: François Truffaut Író: Henri Pierre Roché Forgatókönyv: François Truffaut, Jean Gruault Zeneszerző: Georges Delerue Operatőr: Raoul Coutard Forgalmazza: Budapest Film Hossz: 105 perc IMDb Hazai Mozipremier: 2008. november 6. Ehhez a cikkhez: Jules és Jim jelenleg nincsennek további képek. Filmes cikk értékelése:Szavazat: 0 Átlagolt érték: 0 Kapcsolódó linkek Kapcsolódó rovatok
Mit jelent a barátság? És a szerelem? Milyen egy szerelmi háromszög? Mekkora árat kell fizetni a döntéseinkért? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, vagyis inkább kereshetjük meg a választ, ha megnézzük François Truffaut Jules és Jim ( Jules et Jim, 1962) című filmjét, a francia új hullám egyik legfontosabb alkotását. Most erről mesélek nektek. És persze, a francia új hullám irányzatáról is. Az ötvenes évek végén új filmművészeti irányzat jelentkezett Franciaországban: a fiatal, kritikus szemléletű, a konvencionális filmkészítéssel szembehelyezkedő rendezőknek köszönhetően életre kelt az úgynevezett nouvelle vague, vagyis új hullám, amelynek legjelentősebb alkotói között olyan filmkészítőket találunk, mint Jacques Rivette, Eric Rohmer, Claude Chabrol, François Truffaut vagy Jean-Luc Godard. Truffaut szerint az irányzatnak nem volt önálló esztétikai programja, törekvésük arra irányult, "hogy a film újra megtalálja azt a függetlenségét, amit 1924 körül, röviddel a hangosfilm megjelenése előtt elveszített".
A történet egy 22 éves magyar diák (Horst Buchholz) és egy 17 éves francia lány (Romy Schneider) találkozásával veszi kezdetét, majd mutatja be lángoló szerelmüket, ami – miután fény derül egy titokra – tragédiával ér véget. Tipp: a YouTube-on a teljes film megtekinthető angol felirattal. Oskar Werner, Henri Serre és Jeanne Moreau a Jules és Jim című filmben A több mint húsz évet felölelő történet középpontjában egy szerelmi háromszög áll: Jules (Oskar Werner) osztrák, Jim (Henri Serre) francia, elválaszthatatlan barátok, s egy nap megismerkednek Catherine-nal (Jeanne Moreau), akibe mindketten beleszeretnek. Sok időt töltenek hármasban, míg végül a lány Jules-t választja, és összeházasodnak. Kitör a háború, útjaik elválnak, s mikor újra találkoznak, már semmi sem a régi, talán csak Jim és Catherine egymás iránti vonzalma. Tipp: a teljes film megtekinthető angol felirattal az Amazon Prime-on. Amélie csodálatos élete (2001) Audrey Tautou az Amélie csodálatos élete című filmben Egy különc és különleges lány (Audrey Tautou) története, aki az élet apró, mégis szép részleteit kutatja, amelyek mellett mások anélkül mennek el, hogy észrevennék őket.
A film története izgalmas, és megvan benne a svung, az eredetiség, ami a romantikus történetek lényege. Annyira nem extravagáns, nem öntörvényű, és nem éles e történet, mint a Bolond Pierrot, de ez egybevág az általános érvényű távolsággal Truffaut és Godard között. A filmen keresztül is átérződik a friss eredetiség, ami a történetet jellemzi, ám nem lehet nem észrevenni, hogy a film nagy mértékben illusztratív - sajnos -, és leginkább csak érintőket húzogat a történethez. A filmmel a legfőbb probléma az, hogy tényleg mintha egy könyv illusztrációja lenne - a jeleneteknek nincs saját ideje, tempója, minden, amit látunk, mintha egy vicces híradó egy-egy perce lenne, ahol egy narrátor hangja is elmondja nekünk, hogy mit látunk éppen. Nem kétséges, hogy az ilyen gyorsított narratív jeleteknek is helyük lehet egy filmben (abszolút, nagyon is), az azonban irracionális hiba, hogy egy egész filmet erre a gyorsított elbeszélésre építenek, a regényben olvasható jelenetek illusztrációjára. Olyan hiba ez, mintha valaki egy ház alapterületét egy négyzetméterben jelölné ki: indokolatlanul szűk játéktér.
Mi zörög, mi zörög a sűrű erdőben, Talán az én rózsám ökrét hajtják a cserjésben. Ha hajtják, hadd hajtsák, hadd fizessen érte, Mer' az a szép piros hajnal más kislánynál érte. Az egyikhez elmegy, a másiknál ott hál, Nékem pedig azt esküszi, hogy senkihez nem jár. album: Rendhagyó prímástalálkozó - Prímás parádé szerkesztő: Lakatos Róbert kiadó: FolkEurópa kiadás éve: 2009 gyárt.
Hegedű abc Hegedű Elektromos hegedű CD lemezek: Lakatos Róbert és a RÉV - Réveteg Lakatos Róbert és zenekara | Hagyományok Háza Termék leírás: A Rév zenekar lemeze egy új és izgalmas zenei világot tár fel. Míg előző lemezeink a népzene és a komolyzene közti határokat keresik, Révület című albumunk mindazt a zenei sokszínűséget próbálja tükrözni, amellyel eddigi alkotói pályámon találkoztam. Úgy érzem, most jött el az a pillanat, amikor a zenekar legbensőbb hangzásvilágával szólíthatja meg a hallgatóit. Nem létezik, csak a jó és a rossz zene. Hiteles és a hiteltelen előadó. Mindez pedig függetlenül a zenei stílustól. Az albumon hallhatunk autentikus magyar népzenét, balkáni hangulatú muzsikát, török népdalfeldolgozást, de bátrabb, modernebb feldolgozásokat is. Célunk, hogy minél szélesebb és sokszínűbb zenei közönséget szólítsunk meg. Bízom benne, hogy e lemez meghallgatása után az mondják majd: Révülten jól muzsikálnak! Lakatos Róbert - hegedű (2, 4, 7), brácsa (1, 3 5, 6, 7) Korpás Éva - ének (2, 4, 5, 6) Takács Ádám - hegedű (4, 6) Kuti Sándor - cimbalom (4) Mester László - brácsa (2, 3, 5, 6) Hanusz Zoltán - brácsa (4, 5), gitár (3, 6), nagybőgő (2) Lelkes Tibor - nagybőgő (1, 3, 4, 5, 6), harmonika (2) Közreműködnek: Balogh Kálmán - cimbalom (3, 5, 6) Madarász András - rhodes piano (1, 5), programing (5) Pál István "Szalonna" - hegedű (2) Lakatos Lili - ének (7) Lelkes Péter - rap (7) Gál Tamás - ének (3) Varjú Attila - dob (1, 7) Zenei rendező - Lakatos Róbert 1.
KLEZMER KARMA ROBY LAKATOS & ENSEMBLE Sztárvendég: Radics Gigi "Sokat játszottam együtt a Belgiumban élő Myriam Foque-kal, aki a legjobb jiddis-klezmer énekesnő. Vendégként szerepel a lemezen. Sok klezmer számot tanultam meg tőle, és mindegyik emlékezetet a gyerekkoromban hallott orosz, román, magyar cigányzenékre. " (Roby Lakatos) A híres hegedűművész, Roby Lakatos egyedi, virtuóz játékával évtizedek óta elkápráztatja a világ legrangosabb koncerttermeinek közönségét. A "Klezmer Karma" című lemezén a jiddis kultúra zenei világát tárja a hallgatók elé modern hangszerelésben, a zenetörténetből jól ismert olyan stílusok fúziójával, mint például a tangó, a funky, a jazz és a keringő. A koncerten többek között elhangzik néhány világhírű dal feldolgozása is. Ilyen a Yiddishe Mame, a Hatikva, a Klezmer Csárdás, valamint a Hegedűs a háztetőn című film egyik ismert betétdala. A Zsidó Művészeti Napokon bemutatott különleges produkció sztárvendége Radics Gigi jazz énekes. A ROBY LAKATOS & ENSEMBLE tagjai: Roby Lakatos – hegedű, prímás Boni László – hegedű Lisztes Jenő – cimbalom Ladányi Gábor – gitár Szakcsi-Lakatos Róbert – zongora Csik Sándor – nagybőgő Babindák István – klarinét
Az A tu more című számban egy kelet-szlovákiai, az 1960-as években Kojatice községben élő Giňovci nevű zenekar repertoárjából merítettünk. Zenéjük energikus, tele érdekes harmóniai megoldással. A Gyerekekkel... című felvétel örömzenélés fiainkkal, akiknek szeretettel adjuk át a népzenei tudásunkat. A lemezen található Rapszódia egy saját szerzemény, melyben Bartók Béla által különböző régiókban gyűjtött szlovák dalokat játsszunk el sajátos, 60-as évek zenéjét felidéző kompozícióban. Reméljük, hogy muzsikánk, ez a zenei sokszínűség, megszólít minden olyan embert szerte a világon, aki szereti a szívből jövő zenét. " Osztináto (Lakatos Róbert) 2. Csárdás és szapora Kalotaszegről (trad) 3. A szerelem oly madárka (trad. szöveg: Gál Tamás) 4. Bodrogközi muzsika (trad) 5. Sír a szemem hull a könnyem (trad. arr. Lakatos Róbert) 6. Oglanin Elinde (trad. Lakatos Róbert) 7. Szúnyog dal (Lakatos Róbert – Madarász András – Lelkes Péter) Lakatos Róbert - hegedű: 1, 2, 4, 5, 6; brácsa: 3, 7; ének: 4 Korpás Éva - ének: 1, 2, 6 Oláh Attila - ének: 1, 4 Takács Ádam - hegedű: 1, 3, 4, 6, 7 Kuti Sándor - cimbalom: 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8 Mester László - háromhúros brácsa: 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8 Hanusz Zoltán - négyhúros brácsa: 1, 2, 3, 4, 6, 7 Lelkes Tibor - nagybőgő: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 Közreműködik: Csík János - ének: 8 Lakatos Áron - hegedű: 5 Lelkes Márton - harmonika: 5 1.
A műfajról "Még egy kört! " – szólt oda a pincérnek a múlt század első felében egy már kellően vidám és a többi látogatónál némiképp tehetősebb vendég valamikor, egy francia kiskocsmában. A sarokban gypsy-jazz muzsika szólt, a hely tele volt, és a vendégsereg nemigen akart hazamenni… A Gypsy jazz (más néven cigány swing vagy hot club jazz) egy olyan jazz stílus, amelyet a roma gitáros Jean "Django" Reinhardt fejlesztett ki Párizsban az 1930-as években. Mivel Franciaországból származik, és Reinhardt a Manouche Sinti klánból származott, a cigány jazz-t gyakran francia néven "Jazz Manouche" -nak hívják. A műfaj megszületése az 1934-ben alapított Quintette du Hot Club de France zenekarhoz köthető. Az együttes tagjai: Stephané Grappelli – hegedű, Django Reinhardt – szólógitár, Joseph "Nin-Nin" Reinhardt (Django öccse) és Roger Chapu – ritmusgitár, valamint Louis Vola – nagybőgő voltak. A zenekar teljesen új hangzásvilágot teremtett meg, mely gyorsan rendkívül népszerű lett, néhány év leforgása alatt több száz felvételüket kiadták.