A rögzített költségek mellett ez magában foglalja a vállalkozó bérét is, vagyis a megélhetéshez szükséges pénzt, amelyet ki akarsz venni. Gyakori példák a vállalat költségeire: Értékesítési helyiségek bérlése Az értékesítési helyiségek további költségei, például áram, víz stb. Személyi költségek Hirdetési és marketing költségek Vállalkozói bérek A különböző kereskedési formák a kereskedési árrés eltérő alkalmazásához vezetnek A kereskedési fedezet soha nem merül ki teljesen, különben csak a költségeket fedezné, és soha nem tenne profitot. Medián- és átlagszámítás: Miért vezet félre az átlag?. Vállalati tervezésben használják az élelmiszerboltoktól a tőzsdékig. De a kereskedelem típusa nagymértékben meghatározza a kereskedelmi árrés nagyságát. Példaként Egy sikeres szupermarketben minimálisra csökkentheti a kereskedelmi árrést, mivel továbbra is profitot fog termelni a termékek magas eladásából. Ha azonban van olyan szakosodott vállalkozása, amely naponta nem ad el annyi árut, akkor profit elérése érdekében jelentősen magasabbra kell állítania a kereskedési árrést.
A kereskedési fedezet, más néven árrés, ártartomány vagy bruttó nyereség a prémium az önköltség és az eladási ár között. Ennek megfelelően az árrés csak azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek nem maguk állítják elő árujukat, hanem megveszik és újra eladják. Hogyan számolja ki? Ennek kiszámításához a következő képletet kell használni: Kereskedési fedezet = (nettó értékesítési ár. A kereskedési fedezet, más néven árrés, ártartomány vagy bruttó nyereség a prémium az önköltség és az eladási ár között. Ennek megfelelően az árrés csak azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek nem maguk állítják elő árujukat, hanem megveszik és újra eladják. Hogyan számolja ki? A számításhoz a következő képletet használják: Kereskedési árrés = (nettó eladási ár - önköltségi ár)/nettó eladási ár Példa kereskedési tartományra A számítási pótdíj példát ezen a ponton vesszük fel: Egy elektronikai kiskereskedő egy bizonyos márkájú televíziókat vásárol Kiadás darabonként 200 eurótól. Számol veled Számítási pótdíj 40% -tól.
[2] Az IAU külön eljárást hoz létre a törpebolygó és a két másik kategória határterületeibe eső égitestek osztályba sorolására. [3] Ezek közé tartoznak a ma ismert kisbolygók, legtöbb Neptunuszon túli objektum, üstökösök és egyéb parányi égitestek. " Az 5B határozat-javaslat szerint az IAU bevezette volna a "klasszikus bolygó" fogalmát az 5A javaslat 1. lábjegyzetében felsorolt bolygókra, ezt azonban a közgyűlés minősített többséggel elvetette. A kb. kétharmados többséggel elfogadott 6A határozat szerint: "A Plútó a fenti definíció értelmében törpebolygó, és mint ilyen, prototípusa egy Neptunuszon túli égitest-típusnak". Ezzel szemben igen szoros eredménnyel, de elbukott a 6B határozat-javaslat, amely külön rögzítette volna, hogy "Ezt az égitest-típust »plútószerű objektumoknak« (plutonian objects) hívjuk. " (186 nem és 183 igen szavazat mellett). Jocelyn Bell Burnell a három Naprendszer-beli égitest-típusról magyaráz (Kiss L. felvétele) Az IAU döntésének értelmében a Naprendszerben nyolc bolygó, illetve jelenleg ismeretlen számú törpebolygó és apró égitest található.
El Naprendszer Olyan bolygók és aszteroidák alkotják, amelyek egyetlen csillag körül forognak, ami minden állaga. A csillag néven nap. Mindannyian ismerjük azokat a bolygókat és égitesteket, amelyek közvetlenül vagy közvetve forognak a Nap körül, de sok kétség merül fel a a bolygók rendje. Amikor a bolygók sorrendjéről beszélünk, nem utalunk arra a távolságra, amelyen az egyes égitestek forognak a napon. Ezért ezt a cikket dedikáljuk, hogy elmondhassunk mindent, amit tudnod kell a bolygók sorrendjéről. A naprendszer kialakulása Tudjuk, hogy a Naprendszert az összes bolygó alkotja, amelyek a Nap körül forognak. Nevezetesen Körülbelül 4. 600 milliárd évvel ezelőtt alakult meg óriási molekuláris felhőben bekövetkezett gravitációs összeomlás miatt. Ez az esemény további milliárd csillagok kialakulásához vezetett, amelyek száma még mindig nem ismert. Sok tudós kutatja a Naprendszer összes jellemzőjét, hogy a bolygók sorrendjét más alapvető jellemzők mellett megismerje. A fő elemek, amelyek alakot és életet adnak a Naprendszernek, a fő és a kis bolygók.
A Naprendszer bolygói az IAU új definíciója szerint Az IAU XXVI. közgyűlése összesen négy javaslatot vitatott meg a bolygó fogalom kapcsán, ezek rendre az 5A, 5B, 6A és 6B jelzésű határozatok. Az elsöprő többséggel elfogadott 5A határozat szerint: "Az IAU a Naprendszer bolygóit és egyéb égitestjeit az alábbi három kategóriába sorolja: (1) Bolygó [1] az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és (c) tisztára söpörte a pályáját övező térséget. (2) Törpebolygó az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak [2], (c) nem söpörte tisztára a pályáját övező térséget és (d) nem hold. (3) Az összes többi Nap körül keringő objektumot [3], kivéve a holdakat, a Naprendszer kis égitestjei közé soroljuk. ————————————– [1] A nyolc bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz.
Hogy ezt a tevékenységet egyszerűbbé tegye a nehézségekkel küzdő hallgatók számára, vágja le a storyboard-ot csak a bolygókkal, és kérje meg a hallgatókat, hogy a bolygók a megfelelő sorrendbe kerüljenek. Óravázlat Referencia Évfolyam 6-12 Nehézségi Szint 3 (Developing a mastery) Típusú Feladat Egyéni és Csoportos Hallgatói utasítások Mutassa be a különböző bolygók helyzetének megértését a Naprendszer Storyboard That a Storyboard That. Az alábbi videó egy vizualizáció, ami azt mutatja meg, hogy mit látnánk akkor, ha a Naprendszer bolygói olyan távol lennének a Földtől,... Az alábbi videó egy vizualizáció, ami azt mutatja meg, hogy mit látnánk akkor, ha a Naprendszer bolygói olyan távol lennének a Földtől, mint a Hold. A bolygókat a következő sorrendben láthatjuk: Mars Vénusz Neptunusz Uránusz Jupiter Szaturnusz A Merkúr szándékosan maradt ki, mert nem sokkal nagyobb, mint a Hold. A bolygók léptékhelyesen láthatók. Az axiális dőlésük nem különösebben pontos. A hold, amely a Szaturnusz körül kering a Tethys, ami ugyan apró, de nagyon közeli.
Törekszenek a lehető legnagyobb mozgásra: a mozgási optimumra. 18. A legnagyobb ismert csillag, a VY Canis Majoris, 1. 000. 000-szor nagyobb a mi Napunknál. 19. Az előzőek közül azonban egyik sem hasonlítható egy galaxis nagyságához. Ha a Napot egy fehérvérsejt méretére zsugorítanánk és a Tejútrendszert is méretarányosan lekicsinyítenénk ennek megfelelően, akkor a Tejút az USA méretével egyezne meg. 20. Tehát a Tejútrendszer egy hatalmas galaxis: itt élünk benne. 21. A sárga körben láthatjuk az összes csillagot, amit a Tejútból látunk innen a Földről, ha felnézünk az égre. (A kép nem a Tejutat ábrázolja, illusztráció – de a lényeget jól érzékelteti. ) 22. A saját galaxisunk, a Tejútrendszer is igen kisméretű más galaxisokhoz képest. Az IC 1011 mellett csak egy kis porszemnek látszik. 23. Ezen az egy képen, amit a Hubble űrteleszkóp készített, ezer és ezer galaxist, mindegyikben csillagok millióit láthatjuk. 24. Az UDF 423. Ez a galaxis tízmilliárd fényévnyire van tőlünk. Ha ránézünk a képre, valójában több milliárd évvel ezelőtti képét látjuk.