A biztosítási időtartam(ok)ra figyelembe vehető minimálbér számításánál - ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes tartama alatt fennállt - naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt, vagy amelyre a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék köteles keresete (jövedelme). Üdv. Edit SOS!!! Hogy is kell számolni a részmunkaidősöknél az arányos szolgálati időt????????? Képtelen vagyok megjegyezni. Arányos Szolgálati Idő Számítása Kalkulátor – Rácz És Domján Kft.Arányos Szolgálati Idő A Kata Szerint Adózóknál | Rácz És Domján Kft.. nagyeva a nyugdíjasoknál nem kellett számolni? Üzenetek: 880 Témák: 3 Csatlakozott: 2007 Dec Stenco Írta: Sziasztok! Arányos szolgálati időt 2007 évre a most leadandó 12. havi bevallásban kell számolni? A rész munkaidősök után kell, vagy csak a minimálbérnél kevesebbet kapók után?
Ha a kapott eredmény nem egész szám, fel kell kerekíteni egész számra. Viszont, ha a biztosítási idő nem teljes naptári napon keresztül áll fenn, akkor egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincadrészével kell számolni, függetlenül attól, hogy mondjuk a hónap 28 napból áll, vagy 31 napból. szat-ing Írta: de nem havonta Van rá valami szabály hogy most akkor havonta nem kell felkerekíteni, illetve hogy a kerekítés szabályai szerint kell fel-vagy levinni? Még nem járok ott, sajnos de érdekelne. Üzenetek: 591 Témák: 2 Csatlakozott: 2008 Apr Így van. :wink: Előre kiszámolom éves szinten és ahhoz kerekítek, vagy esetleg módosítom a "sarokszámot", ha szükséges. Még egy havi fix program. Én örök optimista... a télen újra kötni kezdtem, mondván, erre azért tudok néha egy-egy kis időt szakítani. Még szerencse, hogy egy hatalmas poncsót kötök, így ebbe akár 10 év múlva is kiválóan bele fogok férni, persze, ha megélem. :lol: Üdv, Csilla Jobbat remélve, gyakran jót veszítünk. Szolgálati idő. Üzenetek: 198 Csatlakozott: 2006 Oct Üzenetek: 45 Csatlakozott: 2013 Jan Ha a hányados nem egész szám, akkor egész számra FEL!
Egyéb esetekben: - Távolléti díjat kell fizetni, ha az óra vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. - Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. - A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény idejére, valamint szakszervezet képviselőjeként a munkáltatóval való konzultáció tartamára is távolléti díj jár.
Vagy nagyon túlbonyolítom a dolgot, már megint?! :oops: Szia Szat-ing, igen havonta kell feltüntetni a 08-son, ezért figyeltem fel arra, hogy ugyanannyi részmunkaidő és ugyanannyi bruttó bérnél hol így, hol úgy számol a program. A törvény szerint ha nem kapja meg a részmunkaidőre a teljes 8 órás bruttó bért, akkor arányosítani kell a napokat. Csak az nem mindegy, hogy mennyi az adott hónapra a napok száma, mert a 16 és 20 között jelentős a különbözet... Ha januárra nézem, akkor 31 nap/ 8 óra x 4 órával= 15, 5 nap egyenlő 16 nap, bár ez így biztosan nem jó, hiszen az adott részmunkaidős munkavállalók nem a sima minimálbért kapják, mert náluk a gar. minimálbérrel kell számolni. Úgy gondolom, hogy így kellene számolni: 60. -? vagy 118. -? Vagy 18 60e/101e) nap vagy 16 (60e/118e). De semmiképpen nem 19 és 20 ahogy program számolja éppen ahogy kedve van. igen, 2013-ig. Bocsi, de havonta miért vallod? Nem csak kilépéskor, ill. év végén kell? Én eddig mindíg úgy csináltam. ebből megint keveredés lesz én valószínű úgy fogom számolni, hogy megnézem a tárgyévi elmúlt időszakot, kiszámolom, hogy mennyi az arányos nap, és abból levonom az addig havonta bevallottat.
Alig száz esztendővel halála után, 1192-ben őt magát is szentté avatták. Szent Lászlóval kapcsolatban négy dolog rögtön megragad bennünk, ha uralkodásáról olvasunk (vagy tanulunk): az egyik, hogy legendásan magas termetű uralkodó volt, aki a korabeli források szerint egy teljes fejjel magasodott ki a harcosai közül. (Pedig a király legfőbb hadvezérei, testtőrei és vitézei eleve nem a legalacsonyabbak közül kerültek ki. ) A második lényeges eleme országlásának, hogy neki köszönhetjük Horvátország megkaparintását, mely aztán 827 éven keresztül (egészen 1918-ig) volt a Magyar Királyság része. Szent László uralkodásának harmadik fontos eleme: rendkívül szigorú törvényei, melyek gyakran rendelkeztek halálbüntetésről és csonkításról. Végül negyedikként meg kell említeni, hogy bár "üldözte" az ősi magyar hitet (a kereszténység megerősítése miatt), a középkori magyar legendák és mondák kiemelten őrizték meg alakját (pl csodaszarvas). De nézzük életét röviden. Szent László élete Szent László I. Béla királyunk és a lengyel Mieszko fejedelem leányának Richeza (Adelheid) hercegnőnek a fia a magyar történelem egyik legismertebb Árpád-házi uralkodója volt.
I. Szent László és Könyves Kálmán törvényei!
Az országban elsősorban törvényekkel, szigorú törvényekkel igyekezett rendet tenni. 1077 körül adta ki első törvénykönyvét, melyben igyekezett a tulajdont védelmezni, minden lopásért kemény megtorlás járt (Szent László III. törvénykönyve). Ebben a könyvben szerepel először a nemes (nobilis) kifejezés, ebből az … Bővebben Az országban elsősorban törvényekkel, szigorú törvényekkel igyekezett rendet tenni. Ebben a könyvben szerepel először a nemes (nobilis) kifejezés, ebből az is kitűnik, hogy Szent István óta jelentős változások történtek az ország társadalmi szerkezetében. II. törvénykönyve szintén a magántulajdonnal foglalkozik, de ebben tiltja meg egyes jószágok kivitelét is. "A legkegyelmesebb László király idejében mi, Magyarország összes előkelői a szent hegyen gyűlést tartottunk, miképpen akadályozhatnánk meg a gonosz emberek üzelmeit, és miképpen hozhatnánk rendben nemzetünk ügyeit. " A könyv cikkelyei nem kímélik az előkelő származású tolvajokat sem! Számunkra talán legérdekesebb az utoljára keletkezett I. törvénykönyv.
A XIX. századtól a lopást már rendszerint börtönnel vagy testfenyítő büntetéssel sújtották - írja Béli. Míg manapság a drogbűnözés szerepel az üldözendő cselekmények között, a kora újkorban a dohányzást tiltották. Akkor persze nem egészségügyi okokból, hanem a gyakori tűzvészek miatt ítélték veszélyesnek ezt a szenvedélyt. Pénzbüntetés sújtotta ezért a dohányzókat például Borsod megyében (1671-től). A büntetés 4-12 forint között ingadozott ekkortól kezdve, és botbüntetésre is átváltható volt. A középkor feltámadása: 1920 A botbüntetés testi fenyítésként középkori büntetés volt, a XIX. század végére ez minimálisra szorult vissza. Ám jellemző a magyar jogfejlődésre, hogy a modern törvényalkotások után (amire a Csemegi-féle büntetőkódex a legismertebb példa az 1867-es kiegyezés utáni évtizedben) a XX. században visszaesés következett be. A trianoni sokkot és a Tanácsköztársaság (rém)uralmát feldolgozni képtelen Magyarország 1920-ban még a botbüntetést is visszaállította. A Horthy-kor kezdetének megdöbbentő jogszabálya azonban olyannyira negatív visszhangot váltott ki Európában (az akkori kormányt az itthoni ellenvélemények nem nagyon érdekelték az 1920-as nemzetgyűlési vita szerint), hogy végül a magyar bíróságok ezt a büntetési fajtát nem alkalmazták - erről a Csizmadia Andor által szerkesztett (és társszerzőként is jegyzett) Magyar állam- és jogtörténet című kötetben olvashatunk.