Herman Raucher 1928-ban született Brooklynban. Az amerikai író regényei mellett számos filmforgatókönyvet is írt, többek között a népszerű Kamaszkorom legszebb nyara és a Nagy Santini címűt. Felesége Broodway táncosnő volt, két lányuk született. Művei sok esetben önéletrajzi ihletésűek. A regényből készült filmet Robert Mulligan rendezte, a felejthetetlen Jennyfer O'Neill és a kamasz Gary Grimes játszotta a főszerepet. Robert Mulligan legendás filmje nálunk is nagy sikert aratott. Három kamaszfiú nyaral a háború kitörése után New England szigetén. Minden gondolatuk a csajok körül forog, legfőbb problémájuk, hogyan veszíthetnék el a szüzességüket. Hermie a szomszédban lakó csinos asszonyról, Dorothyról álmodozik. Azután közbeszól a háború... + kinyit Termék kategóriák: Aranytoll, Könyveink Termék címke: 1000 - 1499 ft, Black Friday, drámai, Egyből nyerő, erotikus, érzelmes, Felnőtt, film készült, Fiúknak / Férfiaknak, fordulatos, háborús, Herman Raucher, hiteles, humor, Hurrá nyaralunk!, Kánikula könyvakció, kedves, keserédes, Könyvadaptációk akció, Könyvek, kultikus, Lányoknak / Nőknek, lebilincselő, Lelkisegély!
Művei sok esetben önéletrajzi ihletésűek. A regényből készült filmet Robert Mulligan rendezte, a felejthetetlen Jennyfer ONeill és a kamasz Gary Grimes játszotta a főszerepet. Robert Mulligan legendás filmje nálunk is nagy sikert aratott. Három kamaszfiú nyaral a háború kitörése után New England szigetén. Minden gondolatuk a csajok körül forog, legfőbb problémájuk, hogyan veszíthetnék el a szüzességüket. Hermie a szomszédban lakó csinos asszonyról, Dorothyról álmodozik. Azután közbeszól a háború... Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Amikor sátorban aludtunk, patakban fürödtünk és rengeteget nevettünk. Nem voltak technikai kütyüjeink, sokat beszélgettünk, túráztunk és az esti tábortüzeknél énekeltünk és játszottunk. Kicsi falvakban voltak a táboraink, de úgy éreztünk, miénk az egész világ. Közel másfél évtizedig, minden nyári szünetemben tíz napot tölthettem táborban. Mivel a családommal soha nem jártunk kirándulni, nagy élmény volt ilyen módon bejárni az országot. Hetekig izgalommal vártam az indulás napját, a buszos utazást, sőt még a sátorban alvás élményét is. Pedig sokszor megküzdöttünk az időjárási elemekkel, a néha minden komfort nélküli helyekkel. Ma már nehezen tudom elképzelni, miként éreztük jól magunkat öblítős WC, felszerelt fürdőszoba vagy meleg víz nélkül. De pont ezekben rejlett a táborozás varázsa. A magunk ásta latrina, a körülárkolt sátraink, a faépítményeink, a patakban mosdás és a tábori konyha – mind óriási élmény volt. Soha olyan közel nem éreztem magam a természethez, mint azokban a hetekben.
A 14 évesen a Nantucket szigeten eltöltött nyarát írja le a bestsellerben. ( ArpiHajdu és Réci) Témába vágó sorozatok Oszd meg az értékelést!
– Hol van ez a Juci! – mondta, és kérdően felém nézett – Nem tudom, én is őt várom – válaszoltam. – Akkor várjunk együtt. – jelentette ki Egy pár perc csend ereszkedett közénk. Lopva felé néztem. Tetszettek az egyenruhás pasik. Főleg az olyanok, mint ez az erdész. Nem sok fogalmam volt akkor még a nemiségről, mármint arról, hogy létezik a saját nemünk iránti vonzódás. Egyszerűen csak mindig felgyorsult a szívverésem, ha egyenruhát láttam. Mindegy volt, hogy rendőr, katona, vasutas, kalauz, vagy éppen erdész volt az illető. Azonban, ha még bajsza is volt, és sejthető volt, hogy a teste is szőrös, akkor a lábamból is kiment az erő és kellemes bizsergést éreztem az ágyékom táján. Nem tudtam akkor, hogy miért, egyszerűen csak így volt és jó volt. Persze azért nem voltam teljesen tapasztalatlan, mert a szomszédban lakó barátommal Ferivel mindent megbeszéltünk. Azt is, amikor először volt merevedésünk, vagy az első éjszakai magömlést. Mivel Ferinek volt egy bátyja, így Feri mindig felvilágosultabb volt nálam, nélküle eléggé tudatlan lettem volna.
– Ez az én almám. Leesett a fáról, és én elkaptam. Nyúl odaugrott Sündisznócskához. – Azonnal add vissza az almámat! Én találtam rá! Odarepült hozzájuk a Varjú is. – Felesleges vitáznotok, ez az én almám, én téptem le a fáról, magamnak! Sehogy sem tudtak megegyezni, mindegyikük a magáét hajtogatta, kiabálta: – Ez az én almám, az enyém! Veszekedésük felverte az erdő csendjét. Verekedésig fajult a dolog: a Varjú csőrével belecsípett a Sündisznócska orrába, a Sündisznócska tüskéivel megszúrta a Nyulat, a Nyúl pedig oldalba rúgta a Varjút… Ekkor ért oda hozzájuk a Medve. Rájuk bömbölt: – Mi történik itt?! Mi ez a lárma?! Azt felelik neki a verekedők: – Medve, te vagy itt az erdőn a leghatalmasabb, a legbölcsebb. Légy te a bíró. Azé legyen az alma, akinek te ítéled. Ezzel elmesélték a Medvének, hogy s mint esett a dolog. Medve gondolkodott, töprengett egy ideig, megvakarta a füle tövét, aztán megkérdezte: – Ki találta az almát? – Én! – felelte a Nyúl. Vlagyimir Szutyejev: Az alma - Zseboldal. De ki tépte le a fáról? – Bizony, hogy én!
A másodikat a Varjúnak adta. – Ez a tiéd, mert te tépted le. A harmadik darabot ő nyelte le. – Ez az enyém, mert én kaptam el az almát. A negyedik darabkát pedig a Medve mancsába nyomta. – Ez a tiéd, Medve. – Ugyan, miért? – ámuldozott a Medve. – Azért, mert te békítettél össze és vezettél a helyes útra bennünket! És mindannyian megették a részüket az almából, és mindenki elégedett volt, mert a Medve igazságosan döntött, senkit sem bántott meg. ALMA - Magyar. Ha tetszett a bejegyzés, várlak a FACEBOOK OLDAL amon illetve a blog CSOPORT jában is, ahol már rengeteg ötlet gyűlt össze általam és a lelkes csoporttagok által is! :)
Egy korábbi alkotásunk mutatom most meg nektek. Alkotó társam egy kis 2 éves volt:) Az ilyen korú gyerekeknek már bátran mesélhetünk olyan meséket, amik rövidek, egyszerű történetet mesélnek el, az állatos meséket pedig ebben a korban kifejezetten szeretik. Én Szutyejev Alma meséjét meséltem el először neki, majd hozzá láttunk a mese előadásának közös megvalósításához. Több napos projekt volt, mindig más készült el, kedvtől, időtől függően. A bábok WC papír gurigákból és rajzlapokból, kis zsírkréta színezéssel készültek. A süni tüskéi ujjfestékes tenyérlenyomatokból állnak össze (3db). A nyuszi farkincája vatta. Az alma a fán a meséből fakadóan 4 részre szedhető, darabjai gyurmaragasztóval vannak felrakva, így könnyen le és fel lehet majd tenni. A nagy fa festővászonra van felfestve, és még ősszel falevél lenyomatokkal díszítettük. Szutyejev az alma mese. A faleveleket nem szabad préselni, mert az erezet eltűnik és a lenyomatozás során nem fog jól látszódni. Hogy a pici se maradjon ki a dologból (akkor 9-10 hós lehetett), neki érzékelős játékot készítettem popsitörlő műanyagját bélelve különböző anyagokból.
– kiáltotta Nyúl, és fel akarta venni az almát, de az – uramfia, mit látnak szemei?! – szusszant egyet és elszaladt. – Hát ez meg miféle csoda? Megijedt a Nyúl, de aztán rájött, mi történt. Az alma a fa alatt összegömbölyödve alvó Sündisznócska hátára pottyant. Az álmából fölriasztott Sündisznócska ijedtében futásnak eredt, és tüskéin magával vitte az almát is. – Állj meg, állj meg! – kiáltozott a Nyúl. – Hová viszed az almámat? – Ez az én almám. Leesett a fáról, és én elkaptam. Nyúl odaugrott Sündisznócskához. – Azonnal add vissza az almámat! Én találtam rá! Odarepült hozzájuk a Varjú is. – Felesleges vitáznotok, ez az én almám, én téptem le a fáról, magamnak! Szutyejev az alma consulting. Sehogy sem tudtak megegyezni, mindegyikük a magáét hajtogatta, kiabálta: – Ez az én almám, az enyém! Veszekedésük felverte az erdő csendjét. Verekedésig fajult a dolog: a Varjú csőrével belecsípett a Sündisznócska orrába, a Sündisznócska tüskéivel megszúrta a Nyulat, a Nyúl pedig oldalba rúgta a Varjút... Ekkor ért oda hozzájuk a Medve.