Üzenetek: 724 Témák: 4 Csatlakozott: 2008 Feb Értékelés: 0 Tücsi! Amire ők hivatkoznak az a jellemzően előforduló bevételek. De a HIPA alapja nem a jellemzően előforduló bevételek, hanem, ahogy Klári írja, a nettó árbevétel. Üzenetek: 792 Témák: 11 Csatlakozott: 2009 Jan Sziasztok! Nekem is van egyik vállalkozómnak tárgyi eszköz értékesítése, nem kevéssel emelné meg az iparüzési adóját. Most mi lehet a helyes megoldás? Üdv. Bodza Üzenetek: 8, 776 Témák: 157 Csatlakozott: 2005 Aug 21 Szerintem még a levelek szerkesztői is tévedhetnek. Idemásolom az általuk hivatkozott trv, helyet. Ebben szó sincs a vállalkozói célú eszközökről csupán termékértékesítésről és szolgáltatásokról. 22. nettó árbevétel: i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra, Üdv: Klári Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Amennyiben a beszerzéskor nem volt adólevonási jogunk, mert tárgyi mentes tevékenységhez vagy alanyi mentesség időszakában szereztük be az eszközt, de az értékesítés adókötelesen (vagy levonásra jogosító mentességgel) történik, akkor az időarányos, korábban le nem vont áfa levonhatóvá válik. Ha részben adóköteles, részben adómentes tevékenységhez szereztük be a tárgyi eszközt, így az áfát csak részben helyezhettük levonásba, a figyelési időn belül pedig tárgyi adómentesen értékesítjük az eszközt, akkor a figyelési időből hátralévő részre eső, korábban levont áfát most vissza kell fizetni; ha viszont adókötelesen értékesítjük, akkor a figyelési időből hátralévő részre eső, korábban le nem vont áfa levonhatóvá válik. Példa: Egy kft. 2015. májusában beszerzett egy raktárépületet, amelyet adóköteles értékesítésre szánt termékek tárolásához kívánt használni. A beszerzést terhelő áfa 10. 000 eFt volt, amelyet a kft. teljes egészében levonásba helyezett. 2021. májusában a cég értékesíti az ingatlant.
Speciális helyzetek az Áfa tv. §-ához kapcsolódóan Előleg és teljesítés időpontjában eltérő áfa-beli kezelés Bonyolult helyzet áll elő olyankor, ha egy adóalany úgy értékesíti ingatlan tárgyi eszközét, hogy előleget kap, az előlegfizetés és az ügylet teljesülése nem esik azonos adóévre, és a két évben nem egyformán kezeli az ingatlanértékesítéseit az áfa tekintetében. Ha például egy cég 2021-től tette adókötelessé az ingatlan-értékesítéseit, és úgy adott el egy 2017. márciusában beszerzett ingatlant, hogy ahhoz 2020. decemberében előleget kapott, majd 2021. márciusában teljesült az értékesítés, akkor az előleget még adómentesen kellett számláznia, míg a teljesítést már áfakötelesen. Kérdésként merül fel, hogy az Áfa tv. §-ának alkalmazásában hogyan kell kezelni az ilyen esetet: mivel a teljesítés időpontjában már áfás az értékesítés, az előleg adómegállapítási időszakában viszont még adómentes, úgy tekintendő-e, hogy a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra jogosítaná az adóalanyt, vagy úgy, hogy nem.
Az adózó ingatlan bérbeadási tevékenysége, és az ingatlan értékesítések tekintetében teljes körűen 2016. január 1-jétől visszatért az adómentességre. Az adózónak 2016-ban nincs korrekciós kötelezettsége az Áfa-tv. §-a alapján, mivel az értékesítés folytán az ingatlant 2016 egészében nem használta gazdasági tevékenységéhez. Az értékesítés hónapjától a 240 hónapos figyelési időszakból fennmaradó hónapok száma 155. Tehát a beszerzéskor levont általános forgalmi adóból vissza kell fizetni az időarányosan számított előzetesen felszámított áfát, amely 646 egység [1000 x (155/240)]. A 646 egységet fizetendő adóként az értékesítésre vonatkozó teljesítési időpontot magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó 1665. sz. bevallás 35. sorában kell elszámolni. A fizetendő adóhoz tartozó adóalapot a beszerzéshez kapcsolódó adóalapnak a fizetendő adónak megfelelő arányos összegében kell megállapítani. A fizetendő adót másként kell kiszámítani, ha a tárgyi eszköz beszerzését terhelő áfa levonására csak részben került sor, tekintettel arra, hogy azt az adózó adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez egyaránt használni kívánta.
chevron_right Tárgyi eszközök: kiva előtt, alatt és kiva után hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Pölöskei Pálné 2018. 09. 11., 06:04 Frissítve: 2018. 11., 16:20 Cikkünkben a tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatását mutatjuk be a kiva adózás alatt és a társasági adó hatálya alá történő visszatérést követően. Példákkal szemléltetjük a társasági adózás időszakában használatba vett eszközökkel kapcsolatos döntések hatását a kiva alól a tao hatálya alá történő visszatérést követően. Tárgyi eszközökkel kapcsolatos előírások A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv) a tárgyi eszközökkel (ideértve az immateriális javakat is) kapcsolatban a következőket írja elő: Áttérés a kivára A kivára történő áttéréskor az adózó választhat, hogy a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazása szerint növeli a társaságiadó-alapot a tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékének az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladó részével, csökkenti a társaságiadó-alapot a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értékének az együttes könyv szerinti értéket meghaladó részével.
Ennek összege 646 egység [1000 x (155/240)]. A 646 egységet levonható adóként az értékesítésre vonatkozó teljesítési időpontot magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó 1665. bevallás 75. A levonható adóhoz tartozó adóalapot a beszerzéshez kapcsolódó adóalapnak a levonható adónak megfelelő arányos összegében kell megállapítani. Az utólag levonható adót másként kell kiszámítani, ha a tárgyi eszköz beszerzését terhelő áfa levonására csak részben került sor, tekintettel arra, hogy azt az adózó adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez egyaránt használni kívánta. Ugyanis figyelembe kell venni azt, hogy a beszerzéskor milyen mértékben került sor az áfa levonására.
Figyelni kell arra, hogy a feleknek ilyenkor el kell számolniuk egymással akárcsak az öröklési szerződés megszüntetése esetén - mondta el a Pénzcentrumnak Parti Tamás. Amikor az érzelmek is szerepet játszanak Az öröklési szerződés tartalmában és a vonatkozó szabályok tekintetében nagyon hasonló a tartási és életjáradéki szerződéshez. Az öröklési szerződésben az örökhagyó tartás vagy életjáradék - esetleg mindkettő - ellenében teszi örökösévé az eltartót, akit ebben az esetben örökösnek hívnak. Ahogyan az intézmény neve is mutatja - "öröklési szerződés" -, ez a szerződés a végrendelkezés egyik formája. Egyre több idős ember köt öröklési szerződést a korábban divatos tartási és életjáradéki szerződés helyett azért, hogy haláláig bebiztosítsa megfelelő gondozását és eltartását. Budapesti közjegyzői kamara címe. A tendencia egyik oka, hogy egyre többen maradnak időskorukra egyedül, közeli hozzátartozóik külföldi munkavállalása, vagy falvakból városba költözése miatt. A másik ok, hogy az öröklési szerződés bizonyos szempontból nagyobb biztonságot nyújt a gondozott fél számára, mint a másik említett megoldás.
Költségtérítésként a készkiadásokon felül a közjegyző részére a munkadíj (általában) 40%-ának megfelelő költségátalányt kell fizetni. A közjegyzői díj megtérítése A közjegyző részére a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíjat és költségtérítést kell fizetni, amit az eljárás kezdeményező fél, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja. Egyre többen kötnek vagyonjogi szerződést | 24.hu. A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba. Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt. A fél fizetési kötelezettségének az eljáró közjegyzőnél készpénzzel történő fizetéssel vagy választása szerint a) ha ezt a lehetőséget a közjegyző biztosítja, akkor fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel – a befizetés tényét igazoló eredeti szelvényt ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell –, b) átutalással – az átutalás tényét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján közzétett módon kell igazolni – vagy c) bankkártyával kezdeményezett átutalással tehet eleget.