Anya, nem tudom mit mondjak Elfáradtam, vagy csak Már untat minden harc És még van.. Csak hajtottam az álmomat Igen És addig küzdök egyedül Míg ver még a szívem Azt hitted, hogy ez könnyű És csak játék az egész De gondolj bele meddig harcolsz És végül hova érsz Kiben bízzak? A KETTLER Golf M egy egyszerű, életkortól függetlenül mindenki számára könnyen használható, ám megbízható fitneszgép. Négykerekű névadójához hasonlóan a mi kedvencünk is igazi klasszikusnak számít a szobakerékpárok között. Az extra széles LCD kijelzővel, rajta egyszerre tíz edzésfunkció megjelenítésével, beépített pulzusérzékelővel és még sok hasznos funkcióval rendelkező szobakerékpár Európa legkeresettebb edzőberendezése. A pedálfordulattól függő mágneses fékrendszere 10 szintes beállítási lehetőséget biztosít. 9 kg-os lendkeréktömeggel rendelkezik. Modern edzőkomputere nagyon könnyen kezelhető. Extra nagy LCD kijelzőjén lehetőség van a pedálozási sebesség grafikonjának megtekintésére és 10 funkció folyamatos figyelésére.
De valójában Isten, vagy egy gonosz demiurgosz lelke sem lebeg a sötétség felett – nemcsak a teremtés, de a Teremtő is visszavétetik. Itt érintkezik a film az Isten haláláról hírt hozó Nietzschével, akire a téboly, az elbutulás sötétsége akkor zárult rá, mikor meglátta Torinóban a megkínzott konflislovat és átölelte a nyakát. A teremtményekkel való szolidaritásnak ez a gesztusa (és talán annak reménytelensége) váltotta ki hátra lévő életének örökös éjszakáját. De persze – noha ezt a történetet elmondják a film elején – a filmbeli ló nem az a ló, s az ember – bár ő is veri a lovát – sem a torinói konfliskocsis. A napok egyhangúságát két látogatás oldja. Az egyik a pálinkát vásárló szomszéd, aki nagy monológot mond a világ romlásáról, az igaz emberek reménytelen helyzetéről, s "azok" – a hatalmasak, a gonoszak – sátáni győzelméről. A másik a cigányok váratlan megjelenése, akik féktelen jókedvükkel kínálják egy boldog és gondtalan élet lehetőségét, de egyikük, egy próféta külsejű öreg szentkönyvet is ajándékoz a lánynak, amelyből ő aztán szótagolva silabizálja a megszentségtelenített hely reguláját.
A legjobb nagyjátékfilm díját Tarr Béla A torinói ló című filmje nyerte, a film operatőre, Fred Kelemen pedig a legjobb operatőr díját kapta meg. Bók Erika A torinói ló című filmben A legjobb rendező Fliegauf Benedek lett a Womb-mal, a legjobb dokumentumfilmnek Nagy Viktor Oszkár Két világ közt című filmjét választották. A legjobb rövidfilm díját megosztva kapta Till Attila Csicska és Reisz Gábor Külalak című filmje. A legjobb animációs film a Magyar népmesék-sorozat lett. Különdíjban részesítették Jankovics Marcell Az ember tragédiája című animációss... Tarr Béla lova becsörtet New Yorkba A torinói ló amerikai előzetese Az Oscar-díjra nevezett alkotás, amely végül nem jutott el az amerikai filmakadémia jelöléséig, januárban elnyerte a 23. Palm Springs-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségétől (FIPRESCI) az év legjobb idegen nyelvű filmjének járó díjat. A seregszemén negyvenet zsűriztek az idei Oscar-díjra nevezett 63 idegen nyelvű alkotásból. A torinói ló című filmet Amerikában először tavaly októberben vetítették le a New York-i filmfesztiválon.
A torinói ló egy család története, akiknek megélhetését egy öreg ló biztosítja, aminek élete lassan a végéhez közelít... A cím arra a lóra utal, amelyet Friedrich Nietzsche pillantott meg 1889. január 3-án, torinói lakásából kilépve. A kocsi elé kötött ló megmakacsolta magát, mire a kocsis ostorral ütlegelni kezdte. A filozófus odalépett a lóhoz, majd hatalmas zokogásban kitörve átölelte. Miután szolgája hazavitte, ágyba tette Nietzschét, aki innentől kezdve élete hátralévő 10 évét némán, szellemi leépülésben töltötte.
Így a film közben azon nevetgéltünk, hogy a ló nem is beteg, csak nehezen viseli a szerepváltást. Ez lett Tarr legminimalistább műve. Miközben a néző idegeit a végletekig nyújtják, már előre meg is fogalmazta magában az alkotóházaspár a kritikát ( Hranitzky Ágnes rendező és vágó is egyben), ami a Sátántangó filmjének 94-es Esterházy-kritikáját ("Tarr addig-addig filmezett, míg majdnem megszüntette a filmet") gondolja tovább: "Tarr végleg megszüntette a filmet". A film hibája épp az, hogy túl hangsúlyosan, direkten szánták az alkotást az utolsó Tarr-műnek. Utoljára lerombolta a világnak az alapzatát Valuska László A Krasznahorkai László szövegéből készült történet Friedrich Nietzsche 1889. január 3-ai megőrülésekor kezdődik. Torinóban kilépett az utcára, ahol egy kocsis verte a lovát. A lóval nem tudni, mi lett, hangzik el a film elején. A torinói ló története nem a lóról, nem az apáról, hanem Tarr Béláról szól, aki végre részletesen és érzékenyen elbeszélte, miért is hagyja abba. A világ túl rossz ahhoz, hogy bármilyen történettel jobbá tegyük, a képi kultúra pedig átalakult, amihez Tarr már nem akarigazodni.
Átveszi helyét a körbenjárás, az ágyon fekvés, az ablak előtti széken való merengés, amely a kevés pihenőidőben mindkét ember szokása. Statikus történések, gyakran most is valós időben, állóképek. S ezek minimalizmusa váratlan módon teremt gazdagodást. Tarkovszkij Stalker ének lepusztult világában is megjelenik az európai festészet: Van Eyck Krisztus -képének reprodukciója lebeg a víz alatt egy romlandó papírlapon. De A torinói ló megváltatlan és megválthatatlan világa bizonyos értelemben válasz a Stalker re, annak ellendarabja. Az európai festészet nagy képei nem önmagukban jelennek meg, hanem mint pátoszformák, visszafogott idézetek. Az ébredő férfi rövidülésben Mantegna, hosszanti képben Holbein halott Krisztusát idézi, a krumplievés ismétlődő rítusa Van Goghot és néha Velázquez budapesti képét, a lány a petróleumlámpa derengő fényében Georges de la Tourt, és így tovább. De a sötétség ezek láthatóságát is megsemmisíti. A torinói ló ról nagy tanulmányokat kell írni, s az ilyen rövid kritika csak sejtetheti azt az intuíciót, hogy kivételesen jelentős, nagy műről beszéltem.
A végső megsemmisülés után hová is lehetne folytatni?