Tartalom / 4. Mondatrészek / 4. 2 Az alany 4. 2 Az alany Az alany rendszerint alanyesetben álló főnév vagy főnévi jellegű szófaj. Az alanyra a ki? mi? kérdő névmással és az állítmánnyal kérdezünk rá. Az alany fajtái: Határozott alany: az alanyt megnevezés vagy rámutatás révén nyilvánvalóvá tesszük. Határozatlan alany: előfordul, hogy az alanyt nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni. A határozatlan alanyt kifejezheti: határozatlan főnévi névmás ( valami, valaki, bárki, akárki) többes szám harmadik személyű igealak ( elmentek) Általános alany: akkor használjuk, ha az állítmányban megállapított cselekvés- történés vagy létezés mindenkire vagy mindenre vonatkozik. Az általános alanyt kifejezheti: általános jelentésű főnév ( az ember) általános névmás ( minden, mindenki, semmi, senki) többes szám első személyű igealak ( Tudjuk jól. ) Az alany elmaradásának esetei: A személyes névmást az első és második személyben csak akkor tesszük ki a mondatban, ha nyomaték esik rá. Az alany fogalma hozzátapadhat az állítmányhoz: esik, beborult, dörög.
Az igei állítmány néha személytelenül utal az alanyra, elsősorban a kell, lehet, illik, tetszik, van, nincs igék esetén. Névszói állítmány: a szó fegyver; könnyű a szó Csak a kijelentő mód jelen idejében használatos, harmadik személyű alany esetén: A fiú álmos. Kifejezhet tulajdonítást: (Fűtő az én apám) Névszói-igei állítmány: a szó fegyver legyen; emberek vagyunk A névszói-igei állítmányban a névszó és a létige valamelyik alakja együtt állít valamit. A névszói-igei állítmány létigéjének személyragja megmutatja, milyen személyű és számú alany mellett használatos. A névszói állítmány, az igei-névszói állítmány és az alany rag nélkül áll a mondatban: A nap tüzes golyóként trónol az ég tetején. Az alany és az állítmány névszói része kaphat jeleket: birtokos személyjeleket, többesjeleket (szülőföldem; emberek).
: Nem kérsz kekszet? – Tagadó kiegészítő kérdés: Pl. : Miért nem kérsz kekszet? A felszólító mondatot, ha tagadom, akkor tiltó mondat lesz. 4. A mondat mondatrészekből áll. A mondatrész szófaji és alaktani sajátosságok alapján állítmány, alany, tárgy, határozó és jelző lehet. a) Állítmány A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy más körülményt kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része. – igei: mutatja a modalitást (módjelek), az idővonatkozást (időjelek), az alany számát és személyét (igeragok), a tárgy határozott vagy határozatlan voltát (tárgyas és tárgyatlan igék; alanyi és tárgyas ragozás), s utal a tárgy személyére is. – névszói: a alanyt jelöli kijelentő mód jelen időben pl. A veréb madár. – névszói–igei, összetett: névszói rész: + létige (+marad, múlik) pl. A madár veréb volt. Ha a létigét tartalmazó mondatot kijelentő mód, jelen idő, E/3-be téve a létige eltűnik, akkor az állítmány névszói, ha megmarad, akkor igei b) alany A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal mondunk valamit.
Jelölése A mondatban: tárgy ( szaggatott vonallal húzzuk alá) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: T Fajtái Iránytárgy A tárgy már készen van, csak csinálunk még vele valamit (kiflit eszem, képet nézek, ruhát próbálok) Eredménytárgy a tárgy most készül (kiflit sütök, képet festek, ruhát varrok, házat építek) Határozók Fogalma: A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát, idejét, célját, módját, eszközét …).
A hatóság emberei igyekeztek tőlük távol tartani a 70-es évektől áttérő magyar muszlimokat. Ekkor lett muszlim Mihálffy Balázs, aki az első olyan magyar muszlim, aki lefordította a Koránt. Ő volt a Magyar Iszlám Közösség névadója és emírje. Szintén ekkor lett muszlim a Magyar Iszlám Közösség mai elnöke, Bolek Zoltán. 1988-tól napjainkig [ szerkesztés] A Magyar Iszlám Közösséget 1988 augusztusában jegyezték be húsz taggal. Miután az 1916 -os törvényt [J 1] nem érvénytelenítették, ezért nem új közösség alakult, hanem az Állami Egyházügyi Hivatal elismerte a jogfolytonosságot. Az elmúlt években a MIK-nek számos imaháza volt. Imádkoztak a Mikó utcában, a Teréz körúton, s számos más helyen. 1988-tól a magyar muszlimok száma folyamatosan gyarapodott, ami az iszlám vallásra történő áttérésekből adódott. 1996 végén a birtokukba került a Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút 104. Magyar islam közösség. szám alatt lévő ingatlan, amely régen gyógyszertárként üzemelt. Ezt az ingatlant felújították, s ma is ez a Magyar Iszlám Közösség központja.
Magyar Iszlám Közösség Nemlelkészi vezető Bolek Zoltán Tisztsége elnök Tagság 1250 Alapítva engedélyezés 1988 Ország Magyarország Székhely 1135 Budapest, Róbert Károly krt. 104. Technikai szám 0554 A Magyar Iszlám Közösség weboldala A Magyar Iszlám Közösséget (MIK) 1988-ban jegyezte be egyházként az akkori Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság bejegyzése ezt megerősítette. Az egyik alapító, aki elnöke lett a Közösségnek Mihálffy Balázs volt. 2012-ben Bolek Zoltán vezetésével elismert egyházi jogokkal bíró szervezetként regisztrálták, ill. ismerte el a magyar Országgyűlés. Történelem [ szerkesztés] Előzmények [ szerkesztés] Az 1931-ben létrejött Gül Babáról Elnevezett Magyar Mohamedán Egyházközség volt a jogelődje a Magyar Iszlám Közösségnek. E korai iszlám közösségnek volt a kulturális főtitkára Germanus Gyula (Abdul Karim). 1949 -től felszámolták a vallási összejöveteleiket. A Kádár-rendszerben a külföldi muszlim diákok megtarthatták imáikat. Erre a célra jött létre a Muszlim Diákok Egyesülete, mely a Zsombolyai utcában tartott fenn mecsetet.
Abu Hurejrára hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel: Egy férfi azt mondta a Prófétának – Allah dicsérete és békéje legyen vele: Adj nekem tanácsot! Ő azt felelte: - Ne legyél haragos! A férfi többször is megismételte kérését. Allah Küldötte pedig azt mondta neki: - Ne legyél haragos! (al-Bukhári)