Amikor végzett, így szólt a diákokhoz: "Ezt a dolgozatot nem fogom osztályozni. Nem ezért írattam veletek, hanem azért, mert kíváncsi voltam, mire figyeltek. Kivétel nélkül mindannyian leírtátok, hogy milyen a kis fekete folt alakja, mérete, és hogy hol helyezkedik el a papíron. Valamivel viszont egyikőtök sem foglalkozott: magával a fehér papírral, amin a fekete folt volt. És ha belegondoltok, a legtöbb ember pontosan így éli az életét. Csak a nehézségeinkre, problémáinkra, személyes konfliktusainkra és sérelmeinkre koncentrálunk, miközben azt a rengeteg szép dolgot, ami az életünk része, észre sem vesszük. Hagyjuk, hogy az a kis fekete folt beszennyezze az egész elménket. " Ha úgy érzed, hogy sötétségben bolyongasz, és sehogy sem találod a kiutat, akkor engedd el egy pillanatra az önjelölt áldozat szerepét, és kezdj el jobban figyelni – mert az életed sokkal szebbé válik, ha észreveszed és értékeled azt a rengeteg apró csodát, ami körülötted van. És nemcsak körülötted, hanem benned is.
Harmadnap, amikor visszatér újból, valamiféle alkut ajánl a bacsának, miszerint a lányáért cserébe neki adja a brezinai akol minden birkáját. Ez okozza a bacsa lelki tusáját, ám mégis utalást tesz Anika megszöktetésére. Ez még mélyebb válságba sodorja ezt a cseppet sem érzéketlen embert. Úgy tűnik, hogy kis világának maga-szabta erkölcse, mely szerint felelősséggel tartozik lánya védelméért, most meginog, hiszen voltaképpen engedi, hogy egy úr kihasználja, kedvét töltse vele, s azután talán eldobja. Hosszas vívódás után a mű tetőpontjában Matyival üzen a hercegnek, hogy ajánlata érvénytelen, ámde már késő, Anika eltűntéről csak friss keréknyomok árulkodnak. A megoldás tragikus, Olej Tamás önmagán hajtva végre büntetését, felgyújtja az akolt, és eltűnik az erdőben. Nagyon érdekes Olej Tamás lelki rajza. Ezt Mikszáth Kálmán úgy tárja elénk, hogy a jelenből indítja a történetet, s fokozatosan múlt időre vált. Igazán nem ismerjük meg Anikát, csak annyit tudunk róla, hogy bár eleinte úgy látszik, hogy Matyi, a bojtár felé vonzódik, mégis szívesen veszi a herceg mézes-mázos, indíték-leplező szavait, udvarlását.
(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság:)
A magyar állam részéről senki sem tisztelte meg a rendezvényt és az MTI sem adott hírt a rendkívüli eseményről. A laudációt Bécsben Radnóti Sándor mondta. * Heller Ágnes filozófus Facebook-oldala a linkre kattintva megtekinthető Forrás: Fotó: Wikimedia Kapcsolódó bejegyzések A szerzőről Láng Judit Láng Judit, - Libik György díj (2016) Radnóti díj (2018) Szécsi Magda díj (2018) író, újságíró, rádiós. Írásaiban és tevékenységével kiáll a társadalmilag alávetettek mellett: a "Tiszta víz mozgalom" facebook - csoport vezetője. Írásai megjelentek a Népszavában, és annak irodalmi mellékletében a Szép szóban, a, a, az Irodalmi Centrifugában, a, a PR. Heraldban, az Amerikai Népszavában, illetve más egyéb közéleti és irodalmi portálokon. Holokauszt túlélő szülők gyermekeként meggyőződéses antifasiszta.
A filozófus, akadémikus kilencvenéves volt. Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, akadémikus – közölte a Magyar Tudományos Akadémia pénteken az MTI-vel. Július 19-én elhunyt Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Temetéséről a család később gondoskodik – olvasható az MTA közleményében. Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. Ügyvéd édesapjától – aki születésekor állítólag azt mondta, szeretné, ha a lánya filozófus vagy zeneszerző lenne – tanulta a könyvek, az irodalom szeretetét. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie. A háború után leérettségizett, majd a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben megszerezte a diplomáját. 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták.
2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki. A 2019. július 19-én Balatonalmádi partjainál hirtelen elhunyt Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt és a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus temetése július 29-én, hétfőn 11 órakor lesz a Kozma utcai izraelita temetőben. A Budapest díszpolgára címmel 2008-ban kitüntetett filozófust a főváros saját halottjának tekinti.
Az időközben megözvegyült filozófusnő első házasságából származó, 47 esztendős lánya, Hermann Zsuzsa internetpszichológus; a 35 éves György - Fehér Ferenc fia - jelenleg egy amerikai ügyvédi iroda munkatársa Budapesten. A New York-Budapest-Szeged háromszögben ingázó tudós két lakást is fenntart. "Az itthoniban és az amerikaiban is van néhány szép bútor, sok könyv - és szép képek a falon. " HVG: Azt nyilatkozta nemrég, újra 15 évesnek érzi magát. Az elmúlt hónapokban tett megnyilvánulásai valóban egy radikális tizenévest idéznek. Új korszakába lépett volna? Heller Ágnes: Egy filozófusnak radikálisnak kell lennie, mert csak a radikális filozófia a jó. Az ember persze mindig más, mint korábban volt. De hogy új korszakba léptem volna? Majd utólag megmondom. HVG: Jó, nézzük, mi az, amit a régiből megőrzött. Ma sem a mesterének vallott Lukácsot, sem az akkor mindent uraló Marxot nem idézik. Ön sem.... H. Á. : Amit fontosnak éreztem, magamba olvasztottam. Marxból egyetlen tézis sem maradt meg bennem, mai gondolkodásomban nincsenek jelen.
Az 1960-as években Heller felfelé haladt a tudományos ranglétrán, az 1955-ben megszerzett kandidátusi cím mellé 1968-ban doktori fokozatot szerzett, 1963-tól az MTA Szociológiai Intézetében dolgozott. Sorra jelentek meg művei, 1964-ben A morál szociológiája vagy A szociológia morálja, 1967-ben a Reneszánsz ember, 1970-ben A mindennapi élet és A szándéktól a következményig. A Kádár-kor korlátozó szellemi légkörét azonban egyre kevésbé bírta elviselni. Kőbányai János 1998-ban megjelent Bicikliző majom című interjúregényében részletesen beszélt arról, milyennek látta közelről a Rákosi- és a Kádár-korszak diktatúráját, hogyan ábrándult ki fokozatosan a kommunizmusból, és jutott el a marxizmussal való szakításig: De húszévesen azt hittem, hogy diót törünk föl. Rendszert akartam építeni. Marxistaként azt hittem, az eredeti Marxhoz való visszatéréssel kapom meg azokat az alapokat, amelyekre föl lehet építeni egy rendszert. Később az egyik alapot a másik után vettem ki építményemből, és helyettesítettem másikkal.
A háború után leérettségizett, majd a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben megszerezte a diplomáját. 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták. 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Ebben az évben 1956-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott. 1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott. 1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt ismét "parkolópályára" tették. 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította, ezután négy évig "politikai munkanélküliként" fordításokból élt. "A jelenben mindig benne él a múlt, különböző jelenekben egy különbözőképpen értett és átélt múlt. " 1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben, a La Trobe Egyetemen tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett.