Sőt, a helyszínt még érdekesebbé teszi, hogy itt nyílt meg Weiler Péter Kár lett volna disszidálni című retrospektív kiállítása is. Tapintásra ez a textil olyan, mint egy fürdőruha vagy egy tornadressz Fotó: Major Kata - We Love Budapest Fotó: Major Kata - We Love Budapest A neoreneszánsz palotát még 1878-ban építtette Blaskovich Ernő, aki nemcsak Kincsem tulajdonosa volt, de ő alapította az ország első magánménesét is 1863-ban. A legenda szerint a fényűző palotát a csodakanca díjaiból építtette, ám a tervek már akkor megvoltak, amikor Kincsem még nem nyerte sorra a futamokat, másrészt Blaskovich elég tekintélyes vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy a Palotanegyed közelében építkezzen. A palotát Bukovics Gyula tervezte, aki a Kodály köröndön lévő Hübner-udvart és az Agrárminisztérium épületét is. A palotában uralkodók, arisztokraták és gazdag polgárok egyaránt megfordultak, egy legenda szerint még a pápa is ellátogatott ide, csak hogy Kincsemet meglesse márványtetős istállójában. A díszes ajtók, színes üvegablakok és a lépcsőforduló faldíszítései a mai napig megvannak, a selyemtapéta azonban már a múlté, mert annak ellenére, hogy a háborús ostromot is viszonylagos épségben átvészelte a palota, az utána következő elhanyagolást és a filmstábokat már nem.
Weiler értelmezésében azonban mindkét folyamat aktív és nagy energiával jár. Maradni nem a döntés hiánya, hanem folyamatos munka, alkalmazkodás és elfogadás eredménye. Az ezen való rágódás pedig mindent idézőjelbe tud tenni, folyamatos hiányérzetet idéz elő és bizonytalanságban tart. Talán mert sosincs ezügyben döntés, mindig ott motoszkál a kérdés: a mi lett volna. Weiler szerint itt, Kelet-Európában ezt a dilemmát egy folytonos bizonytalanság lengi körül, nem lehet véglegesen (el)dönteni. A retrospektív tárlat nem egy végállomás, letisztult és eldöntött válaszokkal. A Kár lett volna disszidálni a kétség és bizonyosság határán mozgó művészi folyamat lenyomata. A közel 40 alkotást bemutató kiállítás helyszíne Budapest egyik legkülönlegesebb palotája, a Kincsem-palota. A neoreneszánsz épület, mely egykor a híres Kincsem ló és tulajdonosának otthona volt, talán utoljára tekinthető meg a felújítás előtti állapotában, a maga nyers valóságában, ahogy a korok és rendszerek lemarták a falakról a festéket és a vakolatot.
A téma minden generációt érint, szüleinket és gyermekeinket egyaránt. Elmenni a nehezebb vagy hazajönni? Mit jelent ma a globális világban a fizikai lokáció, és ez mennyire része az identitásunknak? Bármelyik utat is választja az ember, a végeredmény ugyanaz: az önmagunkkal való küzdelem. Hol legyünk magányosak, itthon vagy külföldön? Vidéken vagy a fővárosban? " A művész új és retrospektív munkáit különleges helyszínen, a felújítás alatt álló Kincsem Palota földszinti romos istállójában mutatja be, amely a híres csodaparipa, Kincsem egykori fővárosi lakhelye volt. A kurátor Bacsek Júlia, a zenét Prieger Zsolt & Kováts Tibor szerezte, a megnyitót Tombor Zoltán fotóművész tartja. Weiler Péter: Cola-automata (Fotó/Forrás: a művész jóvoltából) Weiler Péter Pécsen született, Amerikában az Art Institute of Philadelphia főiskolán végezte tanulmányait, majd 1995-ben visszatért Magyarországra, és Budapesten folytatta a festést. Digitális technikával készült nosztalgiával és iróniával áthatott képeiről ismert, emellett sajátos performanszokat is szervez.
Disszidálni. A szó a fiatalok számára talán már semmit sem jelent, a középkorúak pedig egyfajta nosztalgikus rácsodálkozással idézik vissza a rendszerváltozás előtti idők örök dilemmáját. Disszidálni, azaz vállalni az ezzel járó magányt és elidegenedést, vagy itthon maradni, és vállalni ugyanúgy az ezzel kapcsolatos magányt és elidegenedést? Vagyis, hol legyünk magányosak, itthon vagy külföldön? Mert bármelyik utat választja is az ember, a végeredmény ugyanaz: az önmagunkkal való folytonos küzdelem. – A kiállítás a rendszerváltás előtti és utáni éveket öleli fel az életemből. Szubjektív és önéletrajzi szempontból válogatott jeleneteken elevenednek meg az emlékeim. Ezek szinte mind közös magyar emlékek: a VHS kazettákat elvámoló határőröktől kezdve az Aranykéz utcai robbantás terrorjáig. Disszidálni ma a fiataloknak annyit jelent, hogy elköltözni, munkát vállalni külföldön. Sorsfordító döntések ezek, és minden, ami ennyire kihat az egyén és a közösség életére, számomra művészeti szempontból izgalmas terület.
Szijjártó azt mondta, a törvény egyáltalán nem érinti hátrányosan a meleg közösséget. – A törvény semmilyen közösség ellen nem szól. Ez a törvény kizárólag a pedofilok ellen született. Világossá teszi, hogy a gyermekeket meg kell védeni – mondta Szijjártó. – Ez a törvény sehogyan nem rendelkezik a felnőttek szexuális orientációjáról. Semmit nem mond erről. Azon tűnődöm, hogy akik kritizálják ezt a törvényt, legyenek politikusok vagy újságírók, hogy olvasták-e a törvény szövegét vagy sem? Vagy mindannyian a törvény hamis értékelését fogadják el, ami az elmúlt napokban körbejárt a sajtóban? 7-es cikkely: a meghallgatással folytatódik az eljárás - Infostart.hu. – lendült bele a külügyminiszter. – A tanácsom tehát: először olvassák el a törvényt, majd utána kritizáljanak. Mi teljesen nyíltan állunk a vitához, majd meglátjuk, a valóság győzedelmeskedik-e, vagy a félreértések. De miért kellene megvédeni a gyermekeket a homoszexualitással kapcsolatos információktól? – kérdezte a minisztertől az egyik külföldi újságíró. – Azért mert 18 éves korig muszáj, hogy csak a szülők tanítsák a gyerekeket a szexuális orientációval kapcsolatosan.
Az EP jelentéstevői által tavaly óta vizsgált "tények és tendenciák együttesen jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra Magyarországon (…). Ezért az EP indoklással ellátott javaslatot fog benyújtani a Tanácsnak, megfelelő korrekciós ajánlásokat is megfogalmazva. A javaslatban a Parlament a magyarországi helyzethez kapcsolódó aggodalmait mutatja be. A dokumentum szerint az alkotmányossággal kapcsolatos uniós kritika az alkotmányozási folyamat átláthatóságának hiányára, a civil társadalom nem megfelelő részvételére, az érdemi társadalmi egyeztetés hiányára koncentrál. Az uniós atombomba, amit senki sem tud használni: ilyen a jogállamisági eljárás. Kifejti a szöveg, hogy az alkotmánybíróság hatásköreit az alkotmányos reform eredményeképpen korlátozták: kikerültek a hatásköréből a költségvetési ügyek, eltörölték az actio popularist (azt a lehetőséget, hogy bárki kérheti egy jogszabály alkotmányossági vizsgálatát) eltörlését. A dokumentum emlékeztet rá, hogy a Velencei Bizottság komoly aggodalmát fejezte ki ezen korlátozásokkal és a bírák kinevezésével kapcsolatos eljárás módosításával kapcsolatban.
2021. április. 04. 09:00 HVG360 hvg360 Vera Jourová: Igenis, beteg a magyar demokrácia Az Európai Bizottság alelnöke hozzátette, a magyar kormány kritikája nem jelenti a magyar néppel szembeni ellenszenvet. 2020. december. 10:15 Itthon Elutasíthatja az Európai Bíróság Magyarország keresetét a Sargentini-ügyben A kormány azt kifogásolta, hogy valóban megvolt-e a Magyarország elleni eljárás elindításához szükséges kétharmad a szavazáskor. 2020. augusztus. 17:30 Gulyás Gergely is beszállt a német államtitkár szidalmazásába A miniszter a náci Németország propagandájához hasonlítja Michael Roth megjegyzését a magyarországi antiszemitizmusról. 2020. 07. 16:00 Slawomir Sierakowski Sławomir Sierakowski: Európa megmenti populistáit A magyar és a lengyel kormány elhajolt a pofon elől. Elindulhat a 7-es cikkely szerinti eljárás Lengyelországgal szemben | 168.hu. Az igazi nyertes és a főbűnös viszont Németország. Vélemény, a lengyel Politikai Kritika mozgalom vezetőjétől. 2020. július. 17. 06:30 Gyükeri Mercédesz - Lengyel Miklós Orbán fenyegetései eltörpülhetnek a brüsszeli hangzavarban Kétséges, hogy az EU vezetőinek péntek reggel kezdődő, brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodnak-e az új hétéves költségvetés és a helyreállítási alapfeltételeiről.
Az olajembargót hosszú távon is ki kell gondolni A március elején az uniós tagállamok vezetői által elfogadott versailles-i nyilatkozatra hivatkozva elmondta: csak akkor lehet továbblépni az orosz energiát célzó szankciókkal, ha minden ország nemzeti adottságait, illetve saját energiamixéhez való jogát tiszteletben tartják. Leszögezte, hogy a magyar kormány folyamatosan tárgyalásban van az Európai Bizottsággal. Az olajembargót, az orosz fosszilis energiahordozókról történő európai leválást nemcsak rövid távon, de közép- és hosszú távon is ki kell gondolni – tette hozzá. (MTI) Nyitókép: Varga Judit (Facebook)
Ennek elérése az alapszerződések által előírt úton nem reális. Emlékezzünk vissza, hogy 2005-ben a francia és holland referendum során nagy többséggel utasították el az állampolgárok az uniós alkotmány szerződését. Az EU jövője konferencia kapcsán nemrégiben tizenhárom tagállam kormánya jelezte, hogy nem támogatja a megfontolatlan, idő előtti kísérleteket a szerződés megváltoztatására irányuló folyamat elindítására. Mindez tehát ebben a formában nem egy észszerű forgatókönyv, hanem a baloldal politikai játszmája, egy föderalista vágyálom – hangsúlyozta Schaller-Baross Ernő. Gazdasági megfélemlítés A tagállamok vétójogának megszüntetését az uniós intézmények az alapszerződések módosítását megkerülve tennék, kijátszva a tagállamokat. A külpolitikai vétó felszámolásának egyik potenciális eszköze lehet az Európai Bizottság tavaly decemberi javaslata, melynek célja nem kevesebb, mint leszámolni azokkal a gazdasági kényszerítő intézkedésekkel, amelyeket bizonyos esetekben a nem uniós országok az EU-val szemben alkalmaznak vagy alkalmazni próbálnak.