III. stádium: A rák ráterjedt a kismedencén túli hashártya-felületekre és/vagy a környéki nyirokcsomókra. IIIA. stádium: A kismedencén túli hashártya-felületeken mikroszkópos áttétek mutathatók ki, de rák nem található meg a környéki nyirokcsomókban. IIIB. stádium: A kismedencén túli hashártya felületeken 2 cm-nél kisebb áttétek mutathatók ki. IIIC. stádium: Az alábbi állapotok valamelyike áll fönn: 2 cm-nél nagyobb kismedencén túli hashártya áttétek vagy a környéki nyirokcsomókban áttétek találhatók. IV. stádium: Távoli áttétek a májban, tüdőben, lépben, távoli nyirokcsomókban, stb. ). A petefészekrák kezelése Műtét: Amennyiben lehetséges, fogamzóképes korban törekedni kell a méh és az ellenoldali petefészek megtartására. Sajnos ez ritkán lehetséges. Gyakoribb a petefészkek eltávolítása a méhhel, a nagycseplesszel (a hasűri hashártya egyik része) és a környéki nyirokcsomókkal együtt. Valamennyi elérhető daganatot el kell távolítani. Sugárkezelés: Elvégezhető külső berendezéssel ("kobalt ágyú", részecskegyorsító), vagy beültetett sugárzó izotóppal.
Sajnos a betegség sokszor "csendben" zajlik, tehát akkor mutat igazán tüneteket, amikor már előrehaladott, késői stádiumban van a beteg, és akár már más szervekre is átterjedt a tumor. Napjainkban az érintett nőbetegek mintegy felére igaz, hogy áttétes petefészekrákban szenvednek. Beható kutatások folynak egy hatásos szűrőmódszer kialakítására, amellyel idejében föl lehetne ismerni a petefészek rákját. Amíg ez nem áll rendelkezésünkre, csak arra lehet hagyatkozni, hogy bármilyen tünet jelentkezése esetén haladéktalanul ki kell vizsgáltatni magunkat! (Kép fent) A képen laparoszkópos hasi vizsgálat látható, amelyet a petefészekrák diagnosztizálására is használnak. A laparoszkóp száloptikával és kis manipulátorral ellátott rugalmas eszköz, amelyet a hasfalon ejtett kis metszésen keresztül juttatnak a hasüregbe: itt éppen a petefészkek vizsgálata céljából. Megelőzés Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy azoknál, akik fogamzásgátló tablettákat szednek, valamivel alacsonyabb a petefészekrák kockázata, mint azoknál, akik ezeket nem szedték.
Évente 1200 új petefészekrákos beteget diagnosztizálnak a magyar orvosok. Nehezen azonosítható tünetei miatt sajnos nem könnyű felismerni kezdeti stádiumban, szűrése nem megoldott. Érdemes nőgyógyászati onkológiában járatos orvost felkeresni. A petefészekrák az 55-65 éves korosztályban a leggyakoribb. Sajnos, többnyire csak előrehaladott stádiumban ismerik fel. Fokozza a kockázatot, ha a beteg előzetesen is szenvedett a petefészek működési zavarától. Gyakoribb azok között a nők között, akik meddőség gel küzdöttek fiatal korukban, illetve azoknál is, akiknek nem született gyermeke. Fokozza a kockázatot a túlzott zsír-, és húsfogyasztás. Többször fordul elő petefészekrák a túlsúlyosok körében, mint azok között, akik normál testsúllyal élnek. Késői tünetek Sajnos a petefészekrák ritkán, vagy csak előrehaladott stádiumban produkál tüneteket. Valójában igen sokáig növekedhet észrevétlenül, maximum némi hasi diszkomfort érzést okoz, ami többféle banális betegség kapcsán is megjelenhet. A betegség kísérőjeként előfordulhatnak vizelési panaszok, puffadás, fogyás, alsóvégtag-ödéma, haskörfogat növekedés vagy trombózis.
Így járt a testvére, Jeanne Evert is, aki két éve, 62 éves korában hunyt el ugyanebben a betegségben, és mint kiderült a családban a petefészekrák genetikai eredetű. "A nővérem halála mentette meg az életemet – szögezte le a korábbi világhírű teniszező – Amikor kemoterápiát kapok, mindig rá gondolok. Ő motivál, ő fog átvinni az összes problémán. " A legutóbbi vizsgálatok alapján az orvosai kijelentették, egyelőre nincs szükség újabb kezelésre, és 90 százalék esélyt adnak arra, hogy a betegség nem tér vissza. Chris Evert a pályafutását 90 százalékos győzelmi aránnyal fejezte be. Talán ez a szám jó ómen lehet a végleges gyógyulására. tenisz Chris Evert rák kemoterápia
Ezután fizikai nőgyógyászati vizsgálat következik. Szükség lesz még vérvételre, képalkotó eljárások (röntgen, CT, MR) alkalmazására, és endoszkópos vizsgálatokra. A műtét előkészítéséhez pedig egy találkozásra az aneszteziológus sal. A műtőben Az orvos a betegről kapott előzetes ismeretei alapján választ műtéti technikát. Ha a beteg még szeretne gyermeket, és nem érintett mindkét petefészke, lehetőség szerint megtartják az ép petefészket, és csak egyoldali adenoscopiát végeznek. Ebben az esetben biopsziával kell meggyőződni arról, hogy a megmaradt petefészekben valamint a környéki nyirokcsomókban nem indultak-e el rákos folyamatok. A menopauza előtt álló nőknél előfordul, hogy endoszkóp pal távolítják el a beteg szöveteket. Ennél a beavatkozásnál nem kell a hasfalat átvágni. Egy néhány centis gomblyuk-szerű résen átvezetett szondán át juttatja be és kezeli az orvos a műszereket, és távolítja el az érintett szövetet, szervet. Nagyobb méretű daganat esetén, illetve a változókor után a legbiztonságosabb hasi műtétet végezni, melynek során az összes érintett szervet eltávolítják úgy, hogy az életfontosságú szervek további működése biztosított legyen.
Segíthet még a szója-fehérje fogyasztása vagy a tofu (szójatúró), a szójatej és egyéb szójatermékek hozzáadása az étrendhez. Nappal viseljünk könnyű, kényelmes ruhákat, amelyeket könnyedén levethetünk, ha támad a hőhullám. Minden 40 év fölötti nőnek évente el kell mennie nőgyógyászati vizsgálatra, melynek kapcsán az orvos tapintással is megvizsgálja a petefészket, s így felfedezheti a rendellenességeket. Ha egyéb rákos betegségben is szenvedtünk, még gyakrabban járjunk el nőgyógyászati rákszűrésre. A nőgyógyászati vizsgálatot ultrahangvizsgálattal lehet kiegészíteni. Ez különösen a valamilyen okból veszélyeztetett nők esetében fontos. Kezelés Ha az orvos rendellenességet tapint a petefészek területén, először ki kell zárni az egyéb, hasonló tüneteket produkáló rendellenességeket, mint például a petefészekcisztát vagy az endometriosist. Ultrahangvizsgálat segít annak eldöntésében, hogy a szövetképződmény mekkora, hol helyezkedik el, ill. hogy nagy valószínűséggel jó- vagy rosszindulatú-e. Ezt a vizsgálatot egy hónap múlva megismétli, hogy lássa, van-e bármilyen változás.
Az aktuális pulzusértéket megemelheti például a fizikai aktivitás, az idegesség, a hormonális változások és a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat – hangsúlyozza Vaskó doktor. - Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen az edzettség jellemzően lelassítja a szívverést. Hogyan csökkenthetjük a pulzust? Dr. Nyugalmi Pulzus 80 — Bajt Jelez, Ha Magas A Nyugalmi Pulzus - Házipatika. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa szerint, ha stressz hatására hirtelen megugrik a pulzusunk, gyors megoldást jelenthet, ha elkezdünk lassan, mélyen lélegezni, ha teszünk egy sétát, ha relaxálunk egy kicsit, akár nyújtással, vagy más testgyakorlatokkal, esetleg ha van időnk, veszünk egy meleg fürdőt. Hosszútávon azonban a gyógyszeres kezelésen kívül csak bizonyos életmódfaktorok képesek normalizálni a magas pulzust. Ezek az alábbiak: - Rendszeres testmozgás. - Hidratáltság – ha dehidratáltak vagyunk, a szívnek keményebben kell dolgozni, hogy stabilan működjön a véráramlás. - Stimulánsok (koffein, nikotin) mérséklése, elhagyása.
gyors emelkedése, nehézlégzés Maximálterhelés zóna Nagyon magas - maximális 95-100% Speciális versenyképességek (pl: gyorsaság, robbanékonyság) fejlesztése gyors izomfáradás, oxigénadósság, légszomj Sok esetben a sportoló saját értékelését használjuk a terhelés nagyságának megállapítására. Kiértékelési lehetősége a BORG-SKÁLA: ami a testi igénybevétel során jelentkező szubjektív érzéseket 20-as skálán ábrázolja. (Dömötör, 2005) Terhelés közben javasolt figyelni a különböző tüneteket: bőrszín, erős izzadás, koordinációs probléma, szapora légzés...
Reggeli pulzusmérésénél a +/– 7-10 ütés/perc eltérés a megszokott pulzusunktól már gyanús jel. Természetesen vannak olyan tényezők, amik gyorsíthatják vagy lassíthatják a szívverésünket, mint például a stressz, a hőmérséklet, bizonyos gyógyszeres kezelések és persze az aktivitásunk szintje. Amennyiben tehát bizonyos időközönként a mért szívritmus, illetve pulzusszám eltér a normálistól, az még nem jelent problémát, ám ha ezek az eltérések gyakrabban is előfordulnak, akkor valószínűleg komolyabb probléma is állhat a háttérben, ezért feltétlenül fordulj orvoshoz. Nyugalmi pulzus 80.com. Külső ablakpárkány oui fm Ronaldos focis játékok
Az ajánlása: a hagyományos metódust a rendszeres testmozgás bevezetésének első néhány hetében érdemes alkalmazni. Különösen érvényes ez idősebb korban. Ezt követően lehet fokozatosan áttérni a Karvonen-metódus által kalkulált értékekre. Egészségvédelmi zóna 50-60% Zsírégető zóna 60-70% Aerob zóna 70-80% Anaerob zóna 80-90% Max. terhelési zóna 90-100% A fokozatosság elve tréningje tervezésében is döntő jelentőségű. Kezdőknek az egészségvédelmi zónát ajánljuk. Könnyed, hosszabban is vállalható terhelést jelent, a javuló teljesítőképesség megalapozásának szolgálatában. A zsírégető zónában a szív- és érrendszer erősítése mellett a testzsír katabolizmusa kerül előtérbe. Ebben a zónában a felhasznált energiát nagyobbrészt lipidek fedezik, kisebbrészt szénhidrátok. Nyugalmi pulzus 80 x. Ehhez a zónához szervezetének hozzá kell szoknia. A hozzászokást követően minél tovább képes ebben a zónában maradni, edzése annál hatékonyabbnak bizonyul (fogyás, alak megőrzése). Az aerob zónában olyan energiaigény lép fel, melynél a szervezet a szükségletet nagyobb hányadban már a szénhidrátokból fedezi.
Általánosságban elmondható, hogy a normál tartományban lévő pulzusszám az egészséges szervezet egyik jellemzője, a magas pulzus pedig számos egészségi kockázattal vagy állapottal mutathat összefüggést. Többek között az alábbiakkal: elhízás alacsony vérnyomás gyengeség, alacsony energiaszint nem kielégítő vérkeringés, különösen a végtagokban mellkasi fájdalom vagy diszkomfortérzet nehézlégzés szédülés, hidegrázás, ájulás a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a stroke megnövekedett kockázata Hogyan csökkenthetjük a pulzust? Amennyiben stressz hatására hirtelen megugrik a pulzusunk, gyors megoldást jelenthet, ha elkezdünk lassan, mélyen lélegezni, esetleg teszünk egy sétát vagy relaxálunk egy kicsit akár nyújtással vagy más testgyakorlatokkal, illetve ha lehetőség szerint veszünk egy meleg fürdőt. Nyugalmi pulzus 80 km. Hosszú távon azonban a gyógyszeres kezelésen kívül csak az életmódon keresztül lehet normalizálni a magas pulzust. E téren segítséget jelent... a rendszeres testmozgás, a megfelelő folyadékpótlás, a stimulánsok (koffein, nikotin) mérséklése vagy elhagyása, a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az egészséges testsúly és a stresszoldás bármilyen személyre szabottan működő módszerrel.