A vírushelyzet alatt gyakori volt látni, hogy a boltok élesztő nélkül maradtak. Úgy tűnik, hogy mindenki kenyérsütésre adta a fejét, ami nem csoda, hiszen nagyon egyszerű lépései vannak. Az egyik legfontosabb, hogy ha kenyeret akarunk enni, akkor mindig másnapra tervezzük, mivel a hosszú kelesztés 6-12 órát vesz igénybe. Ez elegendő ahhoz, hogy kialakuljanak az ízek, és így tényleg finom kenyeret tudunk alkotni. A lisztet összekeverjük az élesztővel, hozzáadjuk a sót meg egy kis vizet, majd összegyúrjuk. A boltok üres polcai mutatták, hogy a legtöbben tönköly- vagy rozslisztet vettek alapul, aminek hála sokkal töményebb lesz a tészta. Sokan magot is belekevertek, ami szintén adott hozzá egy kis ízt. Így készül otthon az igazi kenyér. Ha még jobban fel akarjuk turbózni, akkor egy kis dió, olíva vagy szárított paradicsom kell bele. A kenyérsütéshez csak a sütőre van szükségünk, bár kaphatóak külön műszerek, amik még könnyebbé teszik ezeket a lépéseket. Nem csoda, hogy az emberek így akarták átvészelni a járványt, hiszen egy finom kenyér mindig jól jöhet.
Kenyérsütés otthon Címke: kenyérsütés lépései | levendulalány A kenyér a magyar ember táplálkozásában évszázadokon keresztül központi helyet foglalt el. Az alföldi kenyér már a 18. században európai hírnevű volt. Nyugati utazók ámulattal írtak különleges finomságáról, hatalmas méreteiről, amelyek mindvégig a magyar házikenyér jellegzetességei maradtak. A kenyérsütés összetett munkafolyamat, amit a régi időben minden lánynak meg kellett tanulnia, még a férjhezmenetele előtt. Ma már sajnos csak a falun élő, igen idős korosztály emlékezhet egyáltalán az igazi házikenyér sütésének fortélyaira, de kis utánajárással tőlük még elsajátítható minden. Te még emlékszel rá? Így sütötték a kenyeret nagyanyáink - Zöld Újság. A kenyértészta elkészítése - mivel egyszerre elég sokat kellett dagasztani -, dagasztóteknőben történt. Ez a teknő bükkfából, később nyárfából készült, egy tömbből kifaragva, amit csak a kenyértészta dagasztására használtak. A teknőt dagasztólábra, más néven teknőtartóra helyezték, így biztosan állt, és a dagasztáshoz megfelelő magasságban volt. A jó kenyérhez jó minőségű liszt kellett.
Könnyen összeáll. A tálban formájunk egy bucit belőle. Takarjuk le egy tiszta konyha ruhával és minimum három órát vagy akár egy éjszakát tartsuk melegebb helyen. Miután megkelt a tészta és szeretnénk extrázni a fent felsoroltakkal a kenyeret, szórjuk rá az apróra vágott olivát, paradicsomot/paprikát ill. apró magvakat. Mindezek elhagyhatóak. Gyúrjuk át újra megint buci formára. Egy kicsit meglisztezett tepsin kézzel könnyen téglalap alakúra formálható. Hosszában két-háromszor megtekerve egy hosszúkás kenyeret kapunk. Sütés 220 fokon fél óra sütés előmelegített sütőben Kivenni, átkenni vízzel és vissza 180 fokra csökkentve a hőfokot még egy negyed óra és készen van. Amikor kivesszük újra át kell kenni vízzel. Jó sütést és jó étvágyat! Milyen is az igazi kovász?. Ha sikerült és bevált köszönöm a megosztásokat, hozzászólást! Ha kérdés merülne fel vagy mégsem sikerülne, ez esteben is szívesen veszem a visszajelzést!
Alaposan kidolgozom. Nokedlitészta állagú masszát kapok. Lazán lezárom, letakarom, és szobahőmérsékleten hagyom. Egy kevés víz kell neki Forrás: Ács Bori 2. A gyorskovász etetése – másnap reggel 8 óra A massza szép, buborékos, habos lett. Hozzáadok további 150 gramm lisztet és további 1, 5 dl vizet, majd átkeverem. Újra lazán letakarom, szobahőmérsékleten hagyom újrafutni. Éjszaka a kenyér nem alszik Forrás: Ács Bori 3. A kenyértészta összeállítása – 9 óra 15 dkg kovász 30 dkg liszt 1 teáskanál só 1, 5–2 dl víz VÁLTOZAT: Ha ehhez a recepthez adok egy további mokkáskanál száraz vagy egy nagy csipet friss élesztőt, nem kell egy éjszaka, csak 3 óra kelesztés. Minden más ugyanúgy történik, mint a továbbiakban. Nem kell túlmelegíteni a tésztát Forrás: Ács Bori Egy óra múlva, amikor a kovászom újra felfutott, összeállítom a kenyértésztát. Egy nagyon nagy, mély tálba mérek 15 dekányit a kovászból. Hozzáadok 30 deka lisztet és kb. 1, 5 deci langyos vizet. Elkeverem, és mikor összeállt, lisztezett deszkára borítom, és elkezdem dagasztani.
A hurkák tetejét tapaszd össze és kezd el fonni. Mindig a két szélső hurkát tedd középre, egyiket a másik után, míg el nem fogy. Ha kész a fonat, a végét és az alját tűrd be a fonat alá. A tésztát kend meg tojással és tedd be a 200 fokos sütőbe 20 percre. Az első 5 percben sokat fog dagadni a tészta. A kenyérnél ez durván akkor kezdődik, amikor a sütőben eléri a 100 fokot és egészen addig eltart, amíg kenyerünk 230 fokosra nem forrósodik. Mindemellett egy német tanulmány szerint ekkor képződik egy fehérjeépítő aminosav is, ami egy lehetséges rákmegelőző antioxidáns, amit a kenyér sötét héja 8x nagyobb arányban, mint a bélzete. Forrás: Vanessa Kimbell – Kovásziskola c. könyve / 10. TÁROLÁS / A kisült kenyeret rácsra teszem kihűlni. Amint kihűlt, szeletelhető – vagy legalább már langyos. Egyébként a meleg kenyeret csak gyötrelmesen csúnya szeletekre lehet szelni, csak türelem, megvár az a szép bélzet bennünket. Ami bennünket illet, szoktunk várni 5-6 órát a szeleteléssel, aztán jön a már-már szinte szertartásszerű kóstolás, leheletnyi vajjal és sóval.
Mi is az a kovász? A lisztből és vízből álló kovászban a tejsav-és ecetsavbaktéirumok, illetve élesztőgombák elszaporodásával úgynevezett tejsavas erjedési folyamat indul meg, melynek eredménye a gázképződés (széndioxid) és a savanykás aromájú kovász kialakulása. Újabb példa arra, hogy a rettegett baktériumok igenis hasznunkra vannak, gondoljunk csak a sajtok kialakulására, a joghurt keletkezésére, vagy akár a sör készítésére. A gombák befolyásolják az állag kialakulását, a baktériumoknak pedig a különleges ízvilágot köszönhetjük. A kovász olyan ősi eredetű emberi lelemény, ami mind a mai napig megtartotta elkészítési hagyományait. A háztartások egyik meghatározó eleme lett és mindig is féltve őrizték és tárolták, hiszen a hétköznapok kenyér nélkül elképzelhetetlennek bizonyultak. A tömegtermelés azonban háttérbe szorította a kovász használatát, mivel a rohanó világban az idő vált a legnagyobb kinccsé, amit az emberek sajnáltak fél napos, vagy akár egy napos kelesztésre elpocsékolni. Így jött a képbe és terjedt el széleskörben az élesztő, ami bár hasonló folyamatot generál, mégis eltérő állagot eredményez, mintegy lerövidítve a kelesztési folyamatot.
Kérdés: 2012. augusztus 10., 16:34; Megválaszolva: 2012. augusztus 12., 14:37