Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti. A követelés érvényesítésének egyik módja a munkáltató által a dolgozóval közölt fizetési felszólítás, amely meghatározott feltételek esetén alkalmas arra, hogy a munkáltató követelése végrehajtásra kerüljön. Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról? Követelés a munkavállalóval szemben Előfordulhat, hogy a munkáltatónak a munkaviszony során követelése keletkezik a munkavállalóval szemben, például, mert a dolgozó kárt okozott a munkáltatónak. Fontos ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a munkavállaló munkabéréből levonásnak csak jogszabályban meghatározott esetben van helye. Tehát a munkáltató bármilyen követelését nem vonhatja le automatikusan a munkavállaló fizetéséből. A munkabérből levonásnak csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. A Munka Törvénykönyve szerint: A munkáltató követelését a munkabérből akkor vonhatja le legfeljebb a levonásmentes munkabérrészig, ha ehhez a munkavállaló hozzájárult.
Ha pedig a fizetési felszólítás nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, az adós fizetésképtelensége erre tekintettel nem állapítható meg. A csődtörvény 2017. július 1-jétől módosult, ettől kezdődően a fizetési felszólítást csak tértivevény különszolgáltatással feladott könyvelt postai küldeményként lehet postán keresztül megküldeni. A hivatkozott elvi határozat erre figyelemmel a felek közötti jogvitában nem tekinthető irányadónak. Helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy a hitelezőnek már a felszámolási kérelemhez csatolnia kellett volna a fizetési felszólítás kézbesítését igazoló tértivevényt. A kérelemhez mellékelt tudakozványból azonban csak annyi állapítható meg, hogy ajánlottan adta fel a hitelező a fizetési felszólítást. Az ajánlottan történő feladás viszont nem igazolja azt, hogy tértivevényes szolgáltatással került feladásra a levél, ezért a hitelezőnek külön igazolnia kellett volna a tértivevényen történt átvételt. Mivel erre nem került sor, az utólag előkerült boríték alapján helytállóan vizsgálta az ítélőtábla a fizetési felszólítás szabályosságát.
A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott, a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett. Amennyiben az Olvasó most regisztrál az iLex 30 napos ingyenes próbahasználatot biztosító 4SB megoldására, úgy 1 db mesterséges intelligens fizetési felszólítás is térítésmentesen feltöltésre kerül a szoftverbe – így a regisztráló vállalatvezető helyett a továbbiakban az iLex program automatikusan tölti ki az adós vállalatok felszólítására az iratmintát! Az adós fizetésképtelensége a fentiekben meghatározott esetben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a Cstv. 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el. Számtalan más rendelkezés is alkalmazandó még erre az esetre, de a kötelező jogi képviselet miatt ügyvédünktől amúgy is pontos információt kapunk minderről.
Ez esetben is csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot. Csak akkor lehet az adós vállalkozás vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki. Az ilyen típusú fizetési felszólításban meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, az adós tartozásának összegét a teljesítési határidőt, továbbá meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie.
Szintén levonhatja követelését a bérből, ha a követelés előlegnyújtásból ered. A munkáltató egyéb esetekben közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás útján, vagy peres úton érvényesítheti követelését a dolgozóval szemben. Harmadik lehetőségként pedig rendelkezésére áll a fizetési felszólítás is. Kép: PP A fizetési felszólítás alapvető szabályai A munkáltató írásbeli fizetési felszólítással a munkaviszonnyal összefüggő igényét érvényesítheti a munkavállalóval szemben. Ennek feltétele, hogy az igény ne haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. 2018-ban a minimálbér 138. 000, -Ft, így legfeljebb 414. 000, -Ft összegű igényét érvényesítheti a munkáltató fizetési felszólítás útján. A fizetési felszólítást meg kell indokolni, és tartalmaznia kell a követelés összegét, jogcímét (például: kártérítés), valamint a teljesítési határidőt. A felszólításban ki kell oktatni a munkavállalót arról is, hogy 30 napon belül jogorvoslattal fordulhat az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.
6. Ingatlanügyi hatóságok értesítése a bíróságok részéről A Cstv. 29. §-a akként változik, hogy részletesen rögzíti, a felszámolási eljárást lefolytató bíróságot mely hatóságok felé terheli értesítési kötelezettség a felszámolás elrendeléséről. A bíróság a felszámoló által beszerzett tulajdoni lapok adatai alapján megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságokat a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, továbbá az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránt. A megkeresést a kormány által kijelölt ingatlanügyi hatóság részére/útján kell megküldeni az egyes földhivatali szerveknek; a megkereséshez mellékelni kell az érintett ingatlanok pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó tény megjelölését. 7. Új határidők a felszámolási eljárás menetében Új határidők lettek beiktatva törvényi szinten a felszámolási eljárás menetébe: a) A felszámoló köteles az adós vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a közhiteles nyilvántartásokat, a pénzügyi intézményeket, az értékpapírszámlát vezető és az egyéb pénzpiaci eszközöket kezelő szolgáltatókat elektronikus úton megkeresni.
16 Szociális befolyásolás formái Kelman Behódolás: érdekből, az elvárásnak megfelelően viselkedik. Jutalomért vagy a büntetés elkerüléséért. Fizikailag jelen van a befolyásoló, vagy nagy valószínűséggel tudomást szerez a dologról HATALOM Identifikáció: azonosulás. Utánzásos mintakövetés és empátia segítségével lezajló folyamat, Érzelmi indítékok alapján szeretnénk a modellhez tudatosan hasonlítani, úgy viselkedni, ahogy a másik elvárja tőle. 10.2.3. A család funkciói. Az identifikációval átvett attitűd addig marad meg, amíg a befolyásoló személlyel, csoporttal a kapcsolat kielégítő. Interiorizáció: belsővé válás; bizonyos cselekvési módok, erkölcsi normák belsővé, meggyőződéssé válása. Maga a közvetített attitűd, viselkedés az, ami jutalmaz. 17 Szocializációs zavarok Oki tényezők: Családi minta hiányosságai A család rejtett, vagy nyílt diszharmonikus működése A szülő személyiségzavara "A gyermek a szülő önmegvalósítója" Jóvátétel korábbi büntetésekért Család társas viszonyainak rendezetlenségei Szülők deviáns magatartása 18 Deviancia = A mindenkori normától való elhajlás A deviáns viselkedés fajtái bűnözés öngyilkosság alkoholizmus kábítószer-fogyasztás nem organikus eredetű mentális betegségek prostitúció 19 20 Iskolai megoszlás befogadáskor év között Aszódi Javítóintézet 21 MEGYÉK és a DEPRESSZIÓ 7 7... 10 10 4.
A szocializációs folyamatban lényeges szerepe van az érzelmi köteléknek, a szignifikáns másokkal való kapcsolatot nem lehet helyettesíteni mással. A tanulásban, az ismeretek, értékek, normák elsajátításában nagy szerepet játszik a szignifikáns másikkal való azonosulás. Másodlagos szocializáció jellemzői: Minden későbbi, a családon túli szocializációs tapasztalatot magába foglalja. A szocializációs hatások közvetítői azok a személyek, akikkel az egyén kapcsolatba lép és hatással vannak rá, új viszonyulásokkal ismertetik meg. Ezek a szereplők elsősorban pozíciójuk, szerepük révén kerülnek kapcsolatba az egyénnel, pl. : óvópedagógus, edző. Az egyén egyes színterekben szerzett tapasztalatait generalizálja, kiterjeszti, személyektől függetleníti. A színtereit megválaszthatjuk. A 0 = ax + b egyenletből. Gyermek- és serdülőkori szocializációs zavarok. Ezért az egyenes az x tengelyt a pontban metszi. Az elsőfokú függvény speciális esete a g: R → R, g ( x) = ax ( a ≠ 0) függvény. Ez az egyenes arányosság függvénye. (Eleget tesz annak, amit az egyenes arányosságnál megfogalmaztunk:) A g függvény képe az origón áthaladó egyenes.
Az előadások a következő témára: "A szocializáció. A családi és az intézményes szocializáció fő jellegzetességei. Szocializációs zavarok. "— Előadás másolata: 1 A szocializáció. Szocializációs zavarok 2 A szocializáció fogalma Társadalmi lénnyé válás folyamata Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom "jól funkcionáló" tagjává válhat 3 A társadalmat normarendszerek irányítják. Ahhoz, hogy a társadalom működőképes legyen, normákra van szükség. Családi Szocializáció Zavarai. A társadalom tagjainak követnie kell bizonyos viselkedési szabályokat. A társadalomban sokféle norma érvényesül egymás mellett: Jogi normák (be nem tartását az állam szankcionálja) Valláserkölcsi normák (halál utáni büntetés) Erkölcsi / etikai normák (be nem tartását a közösség megvetéssel bünteti) Szokások, illemszabályok, divatszabályok (megszegését erősebb- gyengébb helytelenítés követi) Deviáns (normaszegő) magatartás: Az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedés Konform (normakövető) magatartás: A társadalmi normáktól nem eltérő, az elfogadott viselkedési szabályokat betartó viselkedés.
A tanulásban, az ismeretek, értékek, normák elsajátításában nagy szerepet játszik a szignifikáns másikkal való azonosulás. Oszd meg barátaiddal is! : a gyerek iskolába lépése jelentősen megváltoztatja a szülő – gyerek kapcsolatot). A kapcsolat érzelmi minősége közvetlenül (pl. : gyermek hajlandósága a szülővel való együttműködésre) és közvetetten (pl. : fegyelmezés hatékonysága) is befolyásolja a gyermek viselkedését. Megkülönböztetjük egymástól a kapcsolatban fellépő szűkebb (pl. : jutalmazás) és szélesebb körű (pl. : a szeretet melegsége) hatásokat, amelyek összefüggnek egymással. Például a gyermek biztonságérzete befolyásolja a beszélgetésekben való részvételét, ami viszont kihat az társas - érzelmi fejlődésére. Az egyes interakciók, szűkebb körű hatások a szélesebb kapcsolati kontextusban nyernek értelmet. A szocializáció első, és a személyiségfejlődés szempontjából legmeghatározóbb színtere a család. Az újabb szocializációs elméletek kihangsúlyozzák, hogy a szocializáció dinamikus kétirányú folyamat, amelyben a szülők és a gyerekek kölcsönösen hatnak egymásra.