A nyomozásban kulcsszerepet játszó vezetők és nyomozók ma már vagy "nem emlékeznek" arra, hogy akkori ismereteik szerint hol állhatott a robbantó, vagy azt mondják, "akkori feltételezésünk szerint az Aranykéz utcai parkolóházból indíthatták el a bombát; találtunk is ott valamiféle nyomokat, de azok végül nem vitték előbbre a nyomozást". Az Aranykéz utcában számos térfigyelő kamera működött már akkor, ahogy a Belváros környező utcáiban is. Azok felvételei elvileg lebuktathatták volna a robbantót, ha az utcán állva indította volna be a pokolgépet. De legalábbis gyanút keltett volna azzal, hogy – másokkal ellentétben, akiket meglepett a robbantás és halálra rémülten kezdtek menekülni a detonáció után – nyugodtan fogadta a detonációt, vagy igyekezett előtte fedezékbe húzódni. És általában felvettek mindenkit, aki ott és akkor megfordult… Állítólag a térfigyelő kamerák felvételeiről tudja a rendőrség, hogy a robbantás idején az Aranykéz utca közelében járt, majd a robbantás után egy ideig még ott el-elnézelődött a Portik Tamás jobbkezeként ismert "Kacsa" becenevű férfi.
A helyszínelés ideje alatt mindenkit elküldtek a lezárt területről, de Urbán Tamást nem vették észre a rendőrök, aki egy szemközti ház harmadik emeletéről készítette a képeket. 14 Galéria: Aranykéz utcai robbantás Fotó: Urbán Tamás Mint ismert, a főváros V. kerületében lévő Aranykéz utcában egy autóba rejtett, négy és fél kilós Danubit-bomba robbant fel 1998. július 2-án, amikor Boros leparkolt az utcában és az irodája felé sétált a szokásos útvonalán. A merényletet a gyanú szerint a Josef Rohác vezette szlovák bérgyilkoscsoport hajtotta végre a kilencvenes évek olajszőkítéseiben kulcsszerepet játszó Energol Rt. volt igazgatója, Portik Tamás megrendelésére. Boros nemcsak egyszerűen együttműködött a rendőrséggel, de az első számú informátor is volt olajügyekben, amiért az Aranykéz utcai esetig már összesen hatszor próbálták megölni. Az általa szerzett információk alapján ugyanis addigra már számtalan eljárás indult ismert bűnözők ellen. Személyes élményei vannak a 16 évvel ezelőtt történt robbanásról?
Ladislav Pittner akkori szlovák belügyminiszter 1999 januárjában úgy nyilatkozott, hogy az Aranykéz utcai robbantásnak nagy valószínűséggel nemcsak az elkövetői, de a megrendelői is Szlovákiából származnak, de olyan információk is napvilágot láttak, hogy a belvárosi robbantás mögött Ivan Lexa, a szlovák titkosszolgálat egykori vezetője állt. Miután a nagy erőkkel folytatott nyomozás nem vezetett eredményre, 2001 novemberében a magyar rendőrség megszüntette az Aranykéz utcai robbantás további vizsgálatát. Ugyanakkor a merénylet egyes vonatkozásai újból és újból felmerültek különböző más, szövevényes ügyek kapcsán, így például a 2005-ös kecskeméti maffiaperben, majd a 2007-es Energol-perben is. 2008. október végén a cseh rendőrség egy közúti ellenőrzés során elfogta Jozef Rohácot. A kiadatási eljárás után 2009 júliusában a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete és robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés miatt vádat emelt Rohác ellen. Büntetőpere 2010. február 23-án kezdődött, s 2010. október 26-án a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének vádja alól (a Seres Zoltán halálát eredményező, 1999. április 12-i merényletben), azonban két év börtönbüntetésre ítélte robbanóanyaggal való visszaélés miatt, és a szlovák állampolgárságú férfit három évre Magyarországról is kiutasította.
[4] Solymári otthonát a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) emberei őrizték. [5] Eredeti nevén: Boros József Károly. [6] Népszava, 127. o. [7] E videóban nyilvánosan összefüggésbe hozta Portikot Prisztás József meggyilkolásával. [8] eztek-az-aranykez-utcaban-felrobbantott-boros-tamasnak/ (letöltés: 2018. ) [9] Uo. [10] Reform, 11. o. [11] Népszava, 126. o. [12] Népszava, 127. o. [13] Uo. [14] Világgazdaság, 30. o. [15] (letöltés: 2018. ) [16] Népszava, 127. o. [17] Uo. [18] Uo.
és IV. vádlottak terhére, I. r., II. vádlott esetében bűnösség megállapítása, III. vádlott esetében további minősítő körülmény megállapítása, valamint részfelmentés miatt jelentett be fellebbezést. Az I. és III. vádlott és védőik felmentésért, IV. vádlott és védője bűncselekmény hiánya miatt történő felmentés végett jelentett be fellebbezést. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést pontosította. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az I. vádlott cselekményét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének is minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletet az I-III. vádlottak vonatkozásában helybenhagyta. A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy a másodfokú bíróság korlátozott terjedelemben vizsgálhatta felül az elsőfokú ítéletet, tekintettel arra, hogy a 4. tényállási pont esetében (D. F. sértett sérelmére elkövetett cselekmény) részjogerőre emelkedett az ítélet.
című verselemzéséhez ajánlom az alábbi gondolatok kifejtését ebben a mostani korrepetálásban. Történelmi kor ról: 1930-as évek – fasizmus ideológiájának elterjedése József Attila életrajz ából: A proletáriátus költőjének vallotta magát Munkásosztály érdekeiért harcol 1930-as évek- illegális kommunista párttal kerül kapcsolatba Később eltávolodik ettől a mozgalomtól Nem a munkásosztály érdekeit tekinti fontosnak- közéleti verseket ír téma: nemzetféltés, magyarság és szomszéd népek sorsa Szolidaritás munkásokkal, polgárokkal, patrasztokkal Válságos egészségi állapota – pszichoanalitikusok kezelik Címrő l: felkiáltás, mintha a fuldokló kiáltana levegőért Mi okozza a fuldoklást? – embertelen világ Versindítás: kérdés( indulatos) Tájfestéss el kezdődik ()- jellemző József Attilára: egy táj bemutatása közbeni eszmélődés ( Pl. A Dunánál, Hazám, ) Helyszín: a város pereme, a lírai én hazafelé tart miközben tűnődik, elmereng ( - hazafelé tart: utolsó verseiben többször fellelhető ez a fogalom: hazára találás, otthonra vágyódás-/ pl Íme, hát megleltem hazámat/), Hangulata: őszi alkony ( milyen hangulatot kelt?
A kezdő kérdésre ("Ki tiltja meg, hogy elmondjam... ") a vers elmondja, hogy szinte minden tilt és korlátoz, hogy levegőtlenség fojtogat. Az utolsó két szakaszban a felnőtt ember az egyetlen méltó magatartással oldja fel e helyzetet: világgá kiáltja, hogy "szívünk" és "elménk" egyaránt csak a "szabadság" rendjében létezhet emberhez méltó módon. Ez az új rend teszi majd lehetővé a személyiség gazdag kiteljesedését: jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat! 8. 9. vsz—a jelenre tér vissza " Felnőttem már". A rend hiánya mellett, a szabadság utáni vágyát fejezi ki Keress sorokat a versből, amik a legjobban szólnak az óhajtott szabadságról Verszárlat: Két fő érték a rend és szabadság – gyermekkorban ( jó szóval oktasd, játszani is engedd) és felnőtt korban egyaránt. Összegzi: mit üzen az embereknek és önnönmagának. Költői eszközök: pl. jelzők: langy, bársony, / finom, tiszta, puha értelemben / megszemélyesítések: " csendesen morogtak/ a sovány levelek" " guggoltak a bokrok" József Attila Levegőt!
Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis A Levegőt! (1935) versindító helyzete az éjszaka-versekre utal vissza. A külvárosi táj, az este, az elhagyatottság motívumaival jellemzett világban jelenik meg a költő, aki "hazafelé" tart, mint majd a Hazám című versben is. A haza szónak ez a rejtett megjelenése önmagában lehet véletlenszerű, mégis a kései József Attila egyik jellegzetes gondolatára világít rá. A filozófiai és a politikai nyitottságból következik, hogy a költő alkotó módon építi be műveibe azt a nemzeti kérdéskört is, amelyet a szociális kérdéskör, az osztályharcot hangsúlyozó történelemszemlélet háttérbe szorított. A külvárosi táj nemcsak a munkásosztály és a parasztság sorsának egyetemes jelképe itt már, hanem minden olyan osztályé és rétegé, amely a demokratikus értékek mellé állítható. Míg eddig a megszületni nem akaró forradalom volt a hangsúlyos, most annak a mind totálisabbá váló jogfosztottságnak a képei jelennek meg, amelyek az emberi szabadságjogok legelemibb rétegeit is felfüggesztik, s az ország egészét, a nép egészét kergetik a totális diktatúrába.
(1924) Forrás: József Attila: Levegőt! Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek. Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én. Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok. Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg. És az országban a törékeny falvak – anyám ott született – az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg.