Vissza a tartalom j egyzékhez 7. 2. Felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntéséért okozott kárért 6:561. § [Felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért] (1) Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős. (2) Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben. (3) Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel. (4) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár megtérítését követelhesse. Új Ptk – szerződésen belüli felelősség. A tárgynak lakásból, helyiségből kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősség szabályozása tartalmilag azonos a régi Ptk-ban írtakkal.
Munkajogi probléma esetén képviseljük Önt, akár Munkaadó akár Munkavállaló! A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A munkavállaló más munkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a munkáltatók egyetemlegesen felelnek. A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Milyen felelősségi megközelítéseket tartalmaz az új Ptk?. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A jogi személyben tevékenykedő természetes személyek annak nevében és érdekében hozott döntéseikkel, működésükkel hatással vannak a környezetükre. A tulajdonosok és az ügyvezetés közötti, illetve a tevékenységi körükhöz kapcsolódó felelősségi kérdéseket találjuk meg ebben a könyvben. A Hatodik Könyv – KÖTELMI JOG tartalmazza a kártérítési felelősség általános szabályait. Ezen kívül külön kezeli a más személy által okozott kárért való felelősséget, úgy mint: • felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért [6:540. §] • felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért [6:541. §] • felelősség a megbízott károkozásáért [6:542. §] • felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért [6:543. §] • felelősség vétőképes kiskorú károkozásáért [6:547. §] Az új Ptk. külön-külön kezeli • a szerződésen belüli, illetve • a szerződésen kívüli károkozást és felelősséget. Ez egy új megoldás, mert a régi szabályozásban a polgári jog egész terültén a felelősség azonos elvei érvényesültek.
A vezető tisztségviselők saját társaságuknak okozott kárért viselt felelőssége tekintetében máris kétségek merülnek fel. A kódex erre új megoldást, a szerződésszegés miatti szigorúbb felelősségi szabály alkalmazását írja elő. A vezető tisztségviselői felelősség intézményének nincs erős hagyománya hazánkban, az nem épült be a társasági jogi és üzleti kultúrába, és ez feltehetően így is marad a belátható jövőben. E felelősség eddig sem működött, "egy kezemen meg tudnám számolni azokat az eseteket, amikor tétre menően alkalmazták". Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint az új kontraktuális kárfelelősségi rendszer két sarokköve: a kártérítési felelősség jogalapját illetően: a vétkességtől független (objektív), de nem kimenthetetlen helytállás (6:142. §) és a kártérítés mértékét illetően: az előre kalkulálható mértékű kockázatra korlátozott felelősség a következménykárok és az elmaradt vagyoni előnyök tekintetében (6:143. §). A kártérítési jog két fő területe ezen a két ponton válik el egymástól, míg egyéb kérdésekben – a 6:144.
Idegen szavak szótára › Petrarkizmus jelentése Petrarkizmus jelentése, magyarázata: A reneszánsz szerelmi költés minden poétára kötelező kánonja a petrarkizmus. Balassi Bálint Anna-verseiben is megfigyelhető. Petrarkizmus elválasztása: Pet - rar - kiz - mus * A szó elválasztása a Magyar helyesírás szabályai szerint jelenik meg. A kifejezés a következő kategóriákban található: Irodalom
cafka (főnév) 1. Pénzért nemi szolgáltatást nyújtó személy, főleg nő. Az utcasarkon két cafka beszélget, miközben megfelelő pasasra várnak. A cafka kivágott ruhája rögtön elárulta, hogy mire kívánja felhívni a figyelmet. 2. Kire mondják általában hogy kis fruska/csitri/lotyó?. Átvitt értelemben: Erkölcstelen nő, aki becstelen, kicsapongó, buja életű. (Megbélyegzés, sértő használatban. ) A vita hevében cafkának nevezi a feleségét a férj. A dühöngő főnök azt mondja a bajt okozó beosztottjára, hogy cafka. Eredet [ cafka < caf(ra) (szajha) + -ka (főnévképző)] Lezárva 7K: 2015. július 22., 14:00
Jelentése: átgondolatlanul nekifog valaminek A legrégebbi feljegyzésekben úgy szerepel: "Hű, bele Balázs, lovat ád az Isten! ", azaz, kezdj bele nyugodtan, (hozzáértés nélkül, elhamarkodottan), majd megsegít az Isten. Fruska szó jelentése 3 osztály felmérő. A renegeteg szólás közt már lassan elsikkadt az értelmezés, ezért egy időben divattá vált az 'ember' vagy 'bárki' szavak helyett egy-egy személynevet mondani. A Balázs így lett a hebehurgya, hirtelenkedő ember megjelenítője, vagy a Pali könnyen átverhető ember szinonímája, de akad olyan személynév is, mint például a Fruzsina, ami közszóvá lett a "fruska" formájában. Arany László: A délibábok hőse című elbeszélésének főszereplőjét, az életcél nélküli, kiállhatatlan nemest Hűbele Balázsnak nevezte el.