Hiába a jól kigondolt befejezés, nincs katarzis, de még csak aha-élmény sem. Beletörődő summázás van. Az Úr hangjá ban pontosan a meghökkentő, kizökkentő jelenetek azok, amelyek felrázzák a nézőt, mikor már végképp eldöntené, hogy nem ezt a filmet szerette volna látni. Ezek az üde színfoltok mutatják meg azt, hogy mi lehetett volna ebből az alkotásból. Hogy az ilyen élmények felülemelkedhetnek-e a többi nehézkes és nehezen befogadható jeleneten, azt minden nézőnek saját magának kell eldöntenie. Pontszám: 6/10 Az Úr hangja (His Master's Voice) Színes, magyar dráma, 108p, 2018. Rendező: Pálfi György Forgatókönyv: Nagy V. Gergő, Pálfi György, Ruttkay Zsófia Operatőr: Pohárnok Gergely Szereplők: Polgár Csaba (Péter); Kiss Diána Magdolna (Dóra); Fekete Ádám (Zsolt); Bánsági Ildikó (Péter anyja); Eric Peterson (Peter Hogarth); Kate Vernon (Camille); Marshall Williams (Chris); Angelo Tsarouchas (Adrian Hines); Jenna Warren (Isobel) Bemutató dátuma: 2018. december 20. Az Úr hangja (2018) | Filmlexikon.hu. (Forgalmazó: Vertigo Media Kft. )
Más biztosan másképpen tette volna. De ez az ő filmje. Lehet ez a mozi sem tetszene Lemnek, mint annak idején, Andrej Tarkovszkij Solárisa. Igényes író volt, ő még tudta, mi a science-fiction… Értékelés: 10/4 Vásárhelyi Lajos kritikája Az Úr hangja (2018) RENDEZŐ: Pálfi György FORGATÓKÖNYVÍRÓ: Nagy V. Az úr hangja film. Gergő Ruttkay Zsófia PRODUCER: Michael Dobbin Nagy Zoltán Pusztai Ferenc Moe Rai Charles V. Bender SZEREPLŐK: Polgár Csaba Kate Vernon Marshall Williams Eric Peterson Benz Antoine Jenna Warren Andrew Moodie Angelo Tsarouchas Kiss Diána Magdolna IMDb
A filmben is hallhatjuk azt a fejtegetést, amely jól jellemzi Lem gondolkodásmódját. Az a mondat, hogy "a nagymama meghalt, szerdán lesz a temetés" minden emberi nyelven értelmezhető, hiszen mindenkinek vannak szülei, mindenki tudja, hogy az emberi élet véges, és valamennyi kultúra gondoskodik a halottak méltó búcsúztatásáról. Ám ha egy olyan idegen lénnyel kell beszélgetnünk, amely osztódással szaporodik, számára az idézett mondat egyszerűsége ellenére értelmezhetetlen lesz. Csak akkor tudunk egy földön kívüli üzenetet megfejteni, ha a két civilizációnak vannak közös pontjai. Az Úr hangja – kritika. Az emberi kapcsolatok esetében számtalan ilyen közös pont létezik – mégsem értjük meg egymást. Péter tulajdonképpen az öccsével, az édesanyjával (Bánsági Ildikó) és a barátnőjével (Kiss Diána Magdolna) sem találja meg a hangot. A filmnek sajátos dinamikát kölcsönöz, hogy Péter keres valakit, aki létezik, de nem adott magáról hírt, míg a tudósoknál ott az üzenet, de nem tudják, hogy ki lehet a feladó. La Paloma neve felidézheti bennünk az új-mexikói Los Alamost, ahol a Manhattan-terv során létrehozták az atombombát.
Akár a hétköznapokban itt is megetetik a szemünk, néha rácsodálkozunk a látványra, néha zavarba ejtő, de mindig fogva tartja a figyelmünket. A cselekmény egy ősi téma körül forog: keresnek valakit, majd meg is találják. Kérdéseket tesznek fel neki, de a válaszai nem lesznek kielégítők. Ez a kérdezgetés és kutatás viszi előre a filmet. Mi a science-fictiont hiányolhatjuk a filmből, de ha jobban belegondolunk, a regény sem bővelkedik látványos lehetőségekben. Egy eldugott és elhagyott katonai támaszponton játszódik a történet pár összeverbuvált tudóssal, ami – valljuk be – nem túl látványos megvalósítást ígér. Az ur hangja teljes film. A filmesek legalább végigutazták Amerikát, és több városban és tájon forgattak, hogy a képi világot színesítsék. A szereplők között állandó konfliktusok szikráznak, ami nem engedi lankadni a figyelmet. De a karakterek nem értik meg egymást, és a konfliktusok sem a kifejlet felé mozognak. Mindenkinek vannak sérelmei, mindenki lobogtatja a saját igazát, és próbálja a hibáit palástolni.
Hihetőbb agresszív katonákat és a rothadó szocialista rendszer kiskapuit áthágó kisembereket követni, mintha a Gonosz Birodalmát próbálták volna felfesteni a készítők. Utóbbira képtelen volna ez a sorozat, és ezt helyesen ismerték fel Dufferék. Végül érdemes kiemelni, néhány kritikus snitt erejéig az ókori gladiátorküzdelmek és a dark weben újraéledő halálos játékok is terítékre kerülnek a szibériai színben. Annyi izgalmas gondolat került képernyőre egyetlen szezon alatt, amit sok sorozat évek során sem tud felmutatni. (A kép forrása: TV Insider) Retro vs. inspiráció A kortárs művészet egyik legsúlyosabb betegsége a retrózás, amikor egy film vagy zene meg sem próbál egyedi lenni, hanem az "úgysem lehet már semmi újat kitalálni" hazug köténye mögé bújva másol klasszikusokat. A Stranger Things nem tagadja, hogy a nyolcvanas évek világából táplálkozik, viszont a rengeteg utalás és lopás mögött eredeti történettel szolgál. A Netflix produkciója példázza, hogy a XXI. században igenis lehet saját koncepcióval előállni, amibe egész nyugodtan belefűzhetik híres filmek konkrét elemeit.
FIGYELEM! Írásunk SPOILEREKET tartalmaz a Stranger Things 4. évadának 2. felvonására vonatkozóan! Miközben a Szovjetunióban Hopper, Joyce és a többiek azon dolgoznak, hogy visszajussanak az Államokba (amihez viszont nem csak orosz katonákon kell átverekedniük magukat), a hawkinsi fiatalok fondorlatos és nagyon veszélyes tervet eszelnek ki arra, hogy kapják el Vecnát, mielőtt az végezhetne negyedik áldozatával, és ezzel bezárhatatlan(nak tűnő) kaput nyithatna a mi világunkra. Tizenegyes a távolból látja, hogy a barátai milyen reménytelen csatába indulnak, ezért az ország másik feléből próbálja őket telepatikusan segíteni, de ehhez előbb saját démonaival és a Papával is szembesülnie kell. Fogcsikorgató, könnyekkel és vérrel pettyezett küzdelem veszi kezdetét.
A mozifilm hosszúságú finálé megfoszt a sorozat élménytől, mégis az egyik legkülönlegesebb Stranger Things szezont láthatjuk. A Stranger Things izgalmas sci-fi sorozatnak indult, kissé szokatlan, a nézők fantáziáját beindító történettel és kedvelhető gyerekhősökkel. Aztán 2019-ben történt valami, és mind cselekményszövésében, mind a karakterábrázolásban szintet lépett a produkció. A sokáig kissé túlértékeltnek tűnő széria harmadik évadjával ikonikus státuszba lépett, hősei pedig igazán emberivé, sokrétűvé váltak. Eleventől Robinig, pont úgy költöztek be a nézők otthonába, mint a kultikus coming-of-age történetek szeretett alakjai. Nagy várakozások előzték meg tehát az új szezont, a Duffer testvéreknek azonban sikerült ismét megugrani az elvárt szintet. Jóllehet pont az évad fénypontjának szánt finálé lett a legkevésbé konzisztens része a negyedik felvonásnak, a rajongók mind a tíz ujjukat megnyalhatják a tegnapi végjátékot követően. (A kép forrása: Just Watch) Új távlatok, új nézőpont Azt nem állíthatjuk, hogy a friss szezon olyan gördülékeny, könnyed, humoros és szerethető lett, mint az előző, viszont rengeteg értéket tudnak felmutatni az új epizódok.
Ez sikerült is nekik. Végezetül itt van még nekünk Jim Hopper szála. Nyilván senki sem gondolta, hogy a harmadik évad végén tényleg örökre búcsút kell vennünk David Harbour karakterétől, ezt elég hamar tisztázták maguk az alkotók is, hiszen már jó ideje kiderült, hogy az öreg Hopper épp az oroszoknál próbálja elkerülni, hogy demogorgon vacsora váljék belőle. Sokkal több rejlik ebben a történetszálban is annál, mint elsőre hihetnénk, Harbour pedig kapott az íróktól pár igazán erős jelenetet. Bár korábban Millie Bobby Brown és Sadie Sink esetében megtettük, mégis nem lehet elégszer aláhúzni, annyira jól játszik mindenki, hogy nehéz bárkit is kiemelni a gárdából, Harbour is csak dicséretet érdemel. Nem akarsz lemaradni semmiről? Rengeteg hír és cikk vár rád, lehet, hogy éppen nem jön szembe GSO-n vagy a social médiában. Segítünk, hogy naprakész maradj, kiválogatjuk neked a legjobbakat, iratkozz fel hírlevelünkre! Vétek lenne bármilyen fordulatot, csavart, meglepetést vagy akár ijesztést elspoilerezni a Stranger Things negyedik évadából azoknak, akik nem pörgették még le maguk is az első hét részt.
Az viszont Dufferék elvitathatatlan erénye, hogy érdekel mi lesz a Hawkins és a történet főszereplői sorsa – mi lesz Joyce-szal, Hopperrel, Tizivel, Mike-kal, Nancy-vel, Steve-vel és a többiekkel. Ha csak valamit irtózatosan nem baltáznak el a jövőben, akkor mindenképpen kultstátuszra tesz szert a Stranger Things a jövőben. Csak győzzük kivárni. Miután végeztetek vele, vegyetek egy pillantást az évad poszterére. Nagyon ötletes lett. Bejegyzés navigáció
Tiszta szívűek, önfeláldozóak, csapatjátékosok…barátok, akik nem hazudnak. A sorozat tehát gyönyörűen foglalja össze a felnőtté válás különböző fázisainál tartó karakterek érzéseit, gondolatait vágyait és félelmeit. A gonosz általában akkor és abban téved, amikor lenézi a gyerekeket, gyengének, tehetetlennek és felkészületlennek tartja őket, pedig a gyermeki fantázia és kreativitás mindennél és mindenkinél erősebb. A másik pedig, ami miatt mi, emberek le vagyunk sajnálva, az érzéseink, ami egyáltalán nem a gyengeség jele, hiszen ebből merítünk újra és újra erőt. A Duffer testvérek és a legtöbb nagy mesélő valahol megmaradtak gyereknek, ami egyáltalán nem ciki, sőt. Mindenki, aki egy kicsit is képes megőrizni a gyermeki énjéből, egy sokkal érdekesebb és izgalmasabb világot lát maga körül, ha pedig az illető az alkotásban leli örömét, a végeredmény mindig valami csoda. Hozzászólások hozzászólás