Roy Andersson: En duva satt på en gren och funderade på tillvaron / Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről Az Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről az emberi élet apró mozzanatain keresztül mutatja be, mennyire nevetségesen jelentéktelen, de abszurd módon vicces apró pontok vagyunk az Univerzumban, amikor nem vagyunk éppen gonoszak. Roy Andersson a szerzői filmek rajongóinak egy szűkebb rétegében valóságos kultuszfigura, amihez ugyan az is rengeteget hozzátesz, hogy újabban hét évet kell várni egy újabb filmjére, így mindegyikük eseményszámba megy – de ez csak apró szelete a nagy egésznek. Ugyanis Anderssonnak és filmjeinek van egy igen sajátos, ezer közül felismerhető stílusa és világlátása, és nagyon könnyű vele azonosulni: kétség sem fér hozzá, hogy a 71 éves svéd rendező nagyon jó megfigyelő. Az "embernek lenni" nevű trilógiájában például nem kevesebbre vállalkozott, mint apró mozzanatokból, az unalmas hétköznapjaink rutinjából bemutatni az emberi élet abszurditását.
Sokszor szinte értelmezhetetlen jeleneteket látunk, amelyek megmagyarázására hiába is várunk, az sosem jön el. Ebben pedig igen nagy szerepe van a drasztikusan minimalizált dialógusoknak is. Míg a 2000-es műben találunk egyfajta történetmesélést, addig itt ez szinte minimálisra van csökkentve. Ha valakinek már az is sok volt, felejtse el ezt a filmet! Főszereplő-szerűségek vannak ugyan, de az ő történetünk is inkább csak egy meghatározóbb epizódot jelent a keszekusza történetben: két középkorú jóbarát, akik szórakoztató és vicces party-kellékekkel házalnak, végtelenül unott és megcsömörlött arckifejezésükkel. Az irónia természetesen érződik, mégis kicsit túl vannak feszítve az erősen vizuális ellentétre épülő képsorok. Mindemellett a két figura amolyan Andersson-stílusban tökéletesen beleillik az állóvíz-szerű életbe, mely szimmetrikus, egyhangú és egysíkú, és amelyet remekül jellemeznek a nyugtalanítóan megnyugtató tompa és pasztell színek. Minden monotonitása és követhetetlen véletlenszerűsége ellenére az Egy galamb… így is híven ábrázolja a kiüresedő emberi kapcsolatokat, a kommunikáció hanyatlását, vagy éppen teljes elvesztését, és azt, hogy az embereket lassan tényleg elnyeli önnön kis birodalmuk, amelybe nem engednek be senkit, és ahonnan ki sem tekintenek soha.
Strona Główna Esernyős Filmklub - Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről Két, tréfás partikellékekkel kereskedő utazóügynök vezet végig egy furcsa világon. A faágon ülő galamb nézőpontjából szemlélhetjük a mindennapi élet legbanálisabb jeleneteit, melyben a a múlt, a jelen és az álom világa megkülönböztethetetlenül olvad össze az emberi lét kibogozhatatlan szövevényévé. () Nincs aktuális előadás Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a keresőjében! Last event date: Wtorek, 8 Października 2019 20:00 Opis Zdjęcia i filmy Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről (svéd-német-norvég-francia szatíra, 101 perc, 2014) Rendező: Roy Andersson 16 éven felülieknek A filmklub házigazdája Baróti Éva újságíró, dokumentumfilmes. A férőhelyek korlátozott száma miatt előzetes jegyvásárlás javasolt! George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után.
Milyenek vagyunk mi, emberek? Jelentéktelen, apró pontok? Nevetségesek, de szerethetők? Gonoszak és megvetendők? Van célja és értelme a létezésünknek? Képesek vagyunk élni az élet adta lehetőségekkel, vagy csak úgy eltöltjük a rendelkezésünkre álló időt? E kérdések merülnek fel Roy Andersson Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről ( En duva satt på en gren och funderade på tillvaron, 2014) című filmjében, amely szokatlan, sajátos humorú alkotás arról a megfoghatatlan dologról, milyen is embernek lenni. Faluhelyi Krisztiánnal most erről beszélgetünk. Olvass tovább
Az "embernek lenni" nevű trilógiájában például nem kevesebbre vállalkozott, mint apró mozzanatokból, az unalmas hétköznapjaink rutinjából bemutatni az emberi élet abszurditását. Amit még érdemes kiemelni, az a különösen szép operatőri munka, ami két magyar, Borbás István és Pálos Gergely munkáját dicséri – büszkék lehetünk rájuk. [Interjúnk Borbás Istvánnal hamarosan! – szerk. ] Ugyanakkor hiába ez lett a legjobb, most már én is reménykedem benne, hogy a trilógia lezárása egy új kezdetet is jelent, és a következő – várhatóan 7 év múlva érkező – új Andersson-filmben már valami újjal fog próbálkozni az idős mester. Kapcsolódó A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét. Valamiért volt egy olyan érzésem, hogy a legújabb megjegyezhetetlen című svéd produkció pont azokba a művészfilmes klisékbe fog belegyalogolni, amelyeket gyűlölök. Ilyen szemmel nézve Andersson mozija pozitív csalódásként ért, igaz, nem azért, mert sokkal jobb élménnyel szolgált volna, hanem mert nem tartom álságos műnek.
Movie Season Valamiért volt egy olyan érzésem, hogy a legújabb megjegyezhetetlen című svéd produkció pont azokba a művészfilmes klisékbe fog belegyalogolni, amelyeket gyűlölök. Ilyen szemmel nézve Andersson mozija pozitív csalódásként ért, igaz, nem azért, mert sokkal jobb élménnyel szolgált volna, hanem mert nem tartom álságos műnek. Nem szabták minden erővel különböző filmes díjakra, egyszerűen csak a megfelelő toposzokat érinti, a megfelelő közönségnél pedig ez kissé félresikerülve is működik. Roy Andersson elvileg magáról az emberi létről szeretett volna filmet készíteni, ami nem kis vállalás, tekintve, hogy hány alkotónak tört már ebbe bele a bicskája. A rendező élettelen, kellemetlenül kimért szkeccsei azonban maximum arról tudnának meggyőzni, hogy az ember egy végtelenül unalmas, kisszerű és szürke lény. Az egy beállításból felvett, visszatérő szófordulatokra alapozott, kínosan pedáns lassúsággal végigvitt jelenetei a lehető legritkábban tartalmaznak valóban sziporkázóan abszurd húzásokat, legtöbbször azonban csak egy helyben körbe-körbe járnak - már ha egyáltalán ennyi történik bennük.
Március 24., kedd 20. 15 óra feliratos, svéd-német-norvég-francia szatíra, 101 perc, 2014 Szereplők: Holger Andersson, Nils Westblom, Viktor Gyllenberg Rendező: Roy Andersson Forgalmazó: Cirko Film Két, tréfás partikellékekkel kereskedő utazóügynök vezet végig egy furcsa világon. A faágon ülő galamb nézőpontjából szemlélhetjük a mindennapi élet legbanálisabb jeleneteit. A szomorú bohócokra emlékeztető ügynökpáros az egyetlen állandó pont, amely összeköti a különálló történeteket – a száraz humorú, szatírának is mondható, groteszk filmben a múlt, a jelen és az álom világa megkülönböztethetetlenül olvad össze az emberi lét kibogozhatatlan szövevényévé. Díjak és jelölések: Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (2014) – Arany Oroszlán: Roy Andersson
Halas Karcsival 8 éve forgatott a bugtvfishinghunting Youtube-csatornája: Elhunyt az ország egyik legismertebb halásza. Tudd meg, ki volt ő IDE KATTINTVA! Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára! (fotó: Youtube)
Reszelt citromhéjjal, fokhagymával és kakukkfűvel összekevert vajat dolgoztunk a pipi bőre alá, így értük el, hogy a bőre ropogós, a húsa pedig rendkívül ízes és szaftos lett. Próbáljátok ki Ti is! Hozzávalók: 1 db csirke 70 g vaj 2 gerezd fokhagyma 1 teáskanál kakukkfű 1 db citrom 100 g fehérbor bors só Elkészítése: A vajat egy tálba teszem, hozzáadom a vágott fokhagymát. A szárított kakukkfüvet is a vajhoz szórom. A kezeletlen citrom reszelt héja is az edénybe kerül. Sózom, borsozom, és összekeverem. Ujjaimmal fellazítom, elválasztom a bőrt a hústól, így alá tudom masszírozni a fűszervajat. Nálunk a ribizlis-túrós rétes nyerte az I. Győri Halnapokat - Ugytudjuk.hu. A fűszervaj már a hús és a bőr között helyezkedik el. A hasüregébe citromkarikákat helyezek. Kevés fehérbort löttyintek alá. Ilyen gyönyörű aranybarna színt kap a sütőben. 170 fokon sütöm körülbelül 1, 5 órát. Közben többször meglocsolom mellét a pipi alatt képződőtt szafttal. Már tálalhatok is. Alulra kerül a krumplipüré, rá a csontról leválasztott mellhús, ízes és ropogós bőrével, megcsorgatva egy kevés, a csirkéből kisült szafttal.
40-45 perc alatt elkészül, közben 5 percenként locsolgassuk meg saját szaftos levével. Héjában sült burgonyával és csemegeuborkával isteni, de bármivel fogyasztható, ki mit szeret, vagy éppen mi van otthon. Sütés hőfoka: 180 °C Sütés ideje: 45 perc Elkészítettem: 1 alkalommal Receptkönyvben: 0 Tegnapi nézettség: 35 7 napos nézettség: 322 Össznézettség: 318104 Feltöltés dátuma: 2013. január 27. Volt itthon egy egész ponty, és gondoltam, megsütjük, neten merítettem kis ötletet, majd kicsit átdolgozva ez lett az eredmény. Jó étvágyat! Hozzászólások Régi hozzászólások (11) pussycat 2013-01-27 13:30:52 Ez nagyon guszta! -:) Törölt felhasználó 2013-01-27 14:56:18 Igen, igen, és még nagyon finom is! :) Torma 2013-01-28 23:51:50 Nagyon jó, egyszerû recept, guszta a kép, látszik, hogy jól van sütve:) Gratula, üdv, Torma:) zsula 2013-05-23 07:48:29 Ez valami isteni finom lett! "Adjatok vajat, vajat s még vajat! " Nem a pusztába, hanem a francia konyhákba kiáltotta szavait Fernand Point, a nouvelle cousin atyja, amikor éppen a világ vezető konyhaművészetének megújításán fáradozott.