- Petőfi Sándor - AZ ALFÖLD Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. Petőfi Sándor 1844 AZ ALFÖLD (VERS ELEMZÉS) Közép szintű érettségi (ROMANTIKA) - irodalom jegyzeteim érettségi középszint. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra.
Az Alföld, amelynek túláradó világszeretete még a sírt is az élet szolgálatába állítja (mert különösképpen azért ez is a halál gondolatával végződik). A vers, a költői festés perspektívakezelésének, a szűkítésnek, tágításnak mesterműve. (…) A költő egy csapásra messze maga mögött hagyta Burnsöt, Byront, Lenaut, mindazokat, akiktől a kicsit túlságosan tanári oknyomozás szerint e téren is tanulhatott. A költemény, amelyben szinte egyetlen eredeti hasonlat vagy fordulat sincs, s nagyon is közepes rímekben halad (…), a himnusz lendületével ragadja föl s tárja elénk a kutat, a gulyát, a homoki gazt, a vércsét, a valóság legigénytelenebb jelenségeit. Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés) – Jegyzetek. Csodálatossá és oly látomásosan érzékelhetővé a világ és az ember létezése fölött érzett betelhetetlen öröm teszi, amely az egyszerű tárgyakat és mozdulatokat megnevező szavak mögött izzik, lecsavarva, de épp azért mindvégig egyforma erővel. A sár és a nap, a legmagasabb és legalacsonyabb tünemény keveredése. (Illyés Gyula: Petőfi Sándor – 119-120. oldal) Illyés Gyula vizsgálódásai érintik a költemény műfaját, szerkesztésmódját, formavilágát, képeit, sőt, az olvasóra gyakorolt hatását is.
Petőfi Sándor: Az Alföld Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Petőfi sándor alföld verselemzés. Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra.
Magyarország egyik legcsodálatosabb vidéke a Hortobágy, melyről most olyan videót mutatunk, melytől a lélegzet is eláll! Már Petőfi Sándor is megénekelte 1844-ben a magyar róna iránti csodálatát, melyet az Alföld című versében kürtölt világgá: "Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Petőfi sándor alföld elemzés. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom…" Eme sorokkal nem lehet vitatkozni, az egyik leghíresebb magyar költő azt vetette papírra amit érzett és érez azóta is sok-sok honfitársunk. Keresztül autózva ezen a csodás vidéken az ember csak beleréved a messzi, végtelennek tűnő tájba. Hirtelen ötlettől vezérelve kedve támad arra, hogy az autót az út mellett hagyva, kilométereket gyalogoljon be a pusztába, hátrahagyva a világ zaját és az átlag mindennapok problémáit. Ez a nagy magyar Alföld. Talán kevesen tudják (bár ki tudja? ), de külföldön minket magyarokat úgy tartanak nyilván, hogy nálunk végtelen a síkság, mindenhol paprika terem és csak gulyás levest vagyunk hajlandóak enni.
Petőfi pontosan, hitelesen ábrázolja a tájat. Ugyanakkor tájábrázolása egyszerre romantikus és realista is, mivel leírásai nagyon bensőségesek, és olyan közvetlenek, mintha önmagáról beszélne. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
A lírai versek egyik legismertebb szerkezettípusa a leíró szerkezet. Az alföld tájleíró vers, melynek térben és időben is lineárisan haladó szerkezeti struktúrája van. A leírás alapvetően epikai eszköz, de Petőfinek a tájhoz való személyes viszonya, az alföld iránti szeretete lírizálja az epikumot. Tájleíró versei gyakran kezdődnek vagy végződnek a táj iránti szubjektív vallomással, mint jelen esetben is. Nagyon sajátos szerkesztési technikát figyelhetünk meg Az alföld című versben: a költő előbb tágítja a látókört, aztán fokozatosan szűkíti, majd egyetlen ponttá zsugorítja, végül a horizont legtávolabbi széléig lendíti (s ezzel az Alföld végtelenségének illúzióját kelti fel). Petőfinek egyik kedvelt eljárása volt a táj bemutatásakor az ún. Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés) - Oldal 5 a 12-ből - verselemzes.hu. "filmes kameramozgatás", melynek során a teljes perspektívától a legapróbb részletekig, a nagy totál képtől a premier plánig terjed a látószög. Ezzel a módszerrel a Kiskunság című versben is találkozhatunk. A címet időnként hibásan nagy kezdőbetűvel szokták írni, nagybetűvel írva a tájegység nevét jelenti.
Második egység [ szerkesztés] 3-10. versszak: a nézőpont fent van, belát mindent ( Dunától a Tiszáig). Bemutatja a jellegzetes állatokat (gólya, ménes, vércse, gyík), emberekkel is találkozhatunk a műben (csikós, gulyás, betyár). Hangutánzó és hangfestő szavakat alkalmaz. Fentről lejön és ott folytatja a táj bemutatását. Jellegzetes épület a tanya, a csárda és a kocsma. Egyre apróbb képek jelennek meg. Újra hangutánzó szavakat használ ( alliteráció). Tovább sorolja a növényeket (királydinnye, árvalányhaj, búza, nyárfa). A legkisebb képig jutott el. Harmadik egység [ szerkesztés] 11. -12. versszak: hirtelen váltás következik. Gondolatjel van a 11. versszak végén. Ismétléssel erősíti a mondanivalóját. Petőfi sándor alföld szöveg. A Szózatra is utalást tesz. Keretes vers, műfaját tekintve tájleíró költemény. A mű verselése ütemhangsúlyos, azonkívül minden versszak félrímes. Az alföld világa [ szerkesztés] Emberek Állatok Növények csikósok gulyák búza betyárok ménesek nád vadlúdak [1] nyárfaerdő vércse királydinnye gyíkok árvalányhaj szamárkenyér gyümölcsfák A vers [ szerkesztés] Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe.
Nem Szoptatás alatt használható? Igen Gyűjtés Előfordulás A mezei cickafarkfű legelőkön, réteken, parlagokon, szikeseken, nyílt területeken, parkokban az ország minden részén, sok helyen tömegesen megtalálható. Az inkább az erdei élőhelyeket kedvelő közönséges cickafarkfű hazánkban ritka, nedves és üde réteken él. Gyűjtés, szárítás, tárolás A cickafarkfüvek jellegzetes illatukról könnyen felismerhetők, az egyes fajokat azonban nehéz megkülönböztetni. Mecsek Cickafark szálas tea - 50g: vásárlás, hatóanyagok, leírás - ProVitamin webáruház. A lényeg, hogy gyógynövényként csak a fehér virágzatúakat gyűjtsük, mert ezek tartalmazzák a gyógyhatást hordozó kék színű illóolajat, a rózsaszínes-lilás virágú példányok nem! A friss virágokat, illetve virágos hajtásokat gyűjtsük, májustól augusztusig. A virágokat úgy kell a szárukról lecsípni, hogy 5-6 cm-esek legyenek szárrésszel együtt. A virágzó, leveles hajtások felső részét használjuk, legfeljebb 30-40 cm hosszúak legyenek. Szárítására nem vonatkozik speciális kikötés, a gyógynövények szárításáról, tárolásáról általános információk itt találhatók.
A telek szomszédságában több terület is eladó, így ez 5075nm-es nagy teleknek a része. Tömegközlekedéssel és autóval is könnyen megközelíthető Régebben a növény levelét is felhasználták külön drogként, ez azonban nem tartalmaz kékolajat, illetve azulént. Az illóolajban 8-10% azulén található. Cickafarkfű – virágzó hajtás – Achilleae herba összerhúzó-vérzéscsillapító Cickafarkfű olaj – illóolaj – Aetheroleum achilleae – fogíny: Mellékhatások A fű érintése, illetve a fürdő bőrpírt, bőrkiütéseket válthat ki Fészkesvirágzatúakkal – például parlagfűvel – szembeni allergia esetén keresztallergia alakulhat ki Ellenjavallat Az illóolajában található tujon vetélést okozhat, ezért várandósság idején ne használjuk! Gyermekeknek adható? Igen Terhesek használhatják? Cickafark tea fürdő és üdülőpark. Nem Szoptatás alatt használható? Igen Gyűjtés Előfordulás A mezei cickafarkfű legelőkön, réteken, parlagokon, szikeseken, nyílt területeken, parkokban az ország minden részén, sok helyen tömegesen megtalálható. Az inkább az erdei élőhelyeket kedvelő közönséges cickafarkfű hazánkban ritka, nedves és üde réteken él.
Hasznos: - menstruációs ciklus normalizálásaára ( főleg fiatal lányok esetén) reggel éhgyomorra egy csészsze tea - tompítja a változó kori fáradtságérzetet, hőhullámokat belső nyugtalanságot - előnyős hatása van a női kismedencei szervekre - ülőfürdő ajánlott.