A 19. század végén a kiszáradt medret felszántották és bevetették búzával és kukoricával. Házak és majorságok is épültek a mederben. Aztán a következő vízszintemelkedésnél a megművelt földek ismét víz alá kerültek, így a lakosság kénytelen volt elhagyni otthonát. A Fertő tó környéke Magyarország legszelesebb vidékei közé tartozik. A szél a Fertő sekély vizét északról a déli partok felé nyomja. A sekély vízállás miatt egy furcsa jelenség figyelhető meg. A Fertő tó földrajza | Fertő tó.hu. Ha a szél több napig egy irányba fúj, akkor amerre fújja a vizet, ott magasabb lesz a vízszint, mint amerről fújja. Ez a tó ferde vízállása, amelyet a szél okoz. 1888-ban 81 cm vízszint különbséget mértek a tó déli és északi partja között. Kémiai összetétel A Fertő tó szikes tó. Sótartalma valószínűleg a területet borító sós tengervíz lerakódásából maradt vissza. A tóparton és a kiszáradó területeken található a sziksó. Vízállotta helyeken szulfátos és szódás a talaj, amely a tavaszi olvadáskor és a nagy esőzésekkor szappanosan csúszik. Nyáron a hőségben megszárad és messziről fehérlik a sziksó.
Ha száraz a nyár, annak sokféle káros következménye lehet. A víznek 40-50 százaléka is elpárologhat, hőmérséklete elérheti a 32-34 fokot. Minél kevesebb a tóban a víz, annál erőteljesebb a párolgás. Ennek következtében a só koncentrációja még nagyobb lesz. Ahonnan a víz eltávozik, ott kivirágzik a sziksó. A nagyon hideg és hosszan tartó teleken a Fertő tó nemcsak fenékig fagy be, hanem az iszap is kőkeménnyé válik. A Fertő tó nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló az egész Földön. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik. Olyan, főként sókedvelő növényvilága van, amelynek tagjai között számos faj csakis itt fordul elő. Olyanok, amelyek a nedves, sós talajban tudnak tenyészni. Ezek sókedvelő, tengerparti növények: sásfélék, nád, káka és a boszorkánygyűrűket építő fésűshínár. Összesen 300 madárfajról tudunk, amelyek közül több mint 110 faj költ a tavon és a környékén. A többi pedig őszi és tavaszi vándorláskor telepedik meg itt hosszabb- rövidebb időre.
A nép Csicsa nevet is használta, mint ahogy egy rábaközi közmondás említi: "Úgy elbódult a Hanyban, mint Csicsa a Kónyi gyökértől. " (a Kónyi gyökér egy Hanságban egykor termő mérgező növény, valószínűleg maszlagféle lehetett). A kapuvári kastélyban élő fiú kezdetben nem tűrt meg magán ruhát, füvet és szénát evett. 1 év után fogadta csak el a főtt ételt és viselte el a ruhát. A rá vigyázó őrök figyelmét kijátszva, egy óvatlan pillanatban a kastély mellett folyó Kis-Rábába ugrott, és ismét eltűnt a mocsárban. (Forrás: Missuray-Krúg Lajos, a Dunántúli Közművelődési Egyesület főtitkára: Hany Istók, rábaközi regék hőse. Soproni Szemle 1943. VII. évfolyam 1. szám, ) Galéria
Biztosítanunk kell számára a nyugodt alvást, a megfelelő fekhelyet a lakás lehető legnyugodtabb részén, ahol a szellőztetés is megoldható. A fekvésirányt úgy kell kialakítanunk, hogy könnyen fel tudjon kelni, és érdemes úgy elhelyezni az ágyát, hogy szobája nyitott ajtaján át lásson valami mozgást is (a nappaliban, az étkezőben vagy konyhában); bármit, ami idővel a közös tevékenységekben való részvételre motiválhatja. Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus szakorvos - stroke - Afázia Egyesület. Jó, ha hazakerüléskor egyből kialakítunk számára egy napi rutint, amihez mindenki tartja magát: ez rendszert hoz az étkezésekbe, meglesz a pontos ideje a gyógyszerosztási időszakoknak és a tornának, illetve a kezdetben még nagyon rövid beteglátogatásoknak is. Még a kórházban érdemes beszélni az orvosokkal, nővérekkel, hogy hozzátartozónk kontinenciája rendben van-e, azaz hogy képes-e szabályozni a széklet- és vizeletürítését. Amennyiben nem, átmeneti megoldásként eldobható pelenkára lesz szükség, azonban hosszú távon az a cél, hogy ezek az ürítési folyamatok ismét akaratlagossá váljanak.
A Vígszínház szerdán kiadott közleményében tájékoztatott arról, hogy a színház művésze, Tahi Tóth László, a szombat esti előadás közben rosszul lett. A probléma hátterében a színház művészének egy korábbi stroke-ja állhat, de további vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózis felállításához. A hazánkban évente megközelítőleg 40-50 ezer embert érintő szélütésnek általában vannak bizonyos előjelei, illetve ismerjük azokat a betegségeket is, amelyek megnövelik a kialakulásának a kockázatát. Erről kérdeztük dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a Budai KardioKözpont magas vérnyomás specialistáját. A stroke, illetve az átmeneti agyi keringészavar (TIA) tünetei nagyon hasonlók Ha valaki szédül, kettős látása van, erős fejfájásra panaszkodik, nehezített a beszéde, csökken az izomereje, vagy féloldali gyengeséget, esetleg bénulást tapasztal, elképzelhető, hogy stroke-ot szenvedett, amely azonnali orvosi ellátást igényel. Lehetséges azonban, hogy nem stroke, hanem TIA (átmeneti agyi vérkeringészavar) áll a panaszok hátterében.