Október 23. | Balatontipp Ünnepi programok a balatoni régióban 2018. október 23-án | Balatontipp Magyarul Balatoni programok október 23 A hőmérő higanyszála még az egekben, olvadunk a napon és keressük a jobbnál jobb nyári programokat, ahol kikapcsolódhatunk. Tovább Tipp! Július 22., 2019 Egy kötet és filmtekercs Balaton A Balaton egyszerűen kimeríthetetlen témaforrása, mely megihletett már regényeket, filmeket, verseket. Íme néhány remekmű melynek főhelyszíne e mesés hely. Tovább 00 – a Balaton Színháztól Fáklyás felvonulás az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére Október 23., kedd 8. 30 – Fő tér Városi ünnepség az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére Révfülöp Október 23., kedd 14. 30 – Temetőkert Ünnepi megemlékezés az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 62. évfordulóján – koszorúzás Polgár Bence és Tabódy István sírjánál – megemlékező beszédet mond Zsitnyányi István, a Révfülöpi Fürdőegyesület elnöke 17. 00 – Közösségi Ház Megemlékezés Ünnepi beszédet mond Sümegi Gábor önkormányzati képviselő, bizottsági elnök Az ünnepi műsorban Farkas Edina és Somos Zoltán verses-zenés összeállítása az 1956-os forradalom emlékére Tihany Október 23., 11.
2018. 10. 18. Alsóörs Október 23., hétfő 17. 00 – Eötvös Károly Művelődési Ház 1956. október 23-i megemlékezés Beszédet mond: Vörösmarty Éva a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke Közreműködnek: a Vetési Albert Gimnázium diákjai A program további részében, 18. 00 órátől megemlékezés a Szabadság téren Balatonakali Október 23., kedd 17:00 – Művelődési ház Rendhagyó ünnepi megemlékezés – a Megáll az idő című film vetítésével idézik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakát Balatonberény Október 23. 15. 30 Ünnepi megemlékezés a művelődési házban Beszédet mond: Horváth Péter alpolgármester A műsorban közreműködnek a Balatonszentgyörgyi Dobó István Általános Iskola növendékei 17. 00 Ünnepi szentmise 18. 00 Koszorúzás a Balaton-parton az "56″-os emlékműnél Balatonföldvár Október 23., kedd 9. Tisza istván tér tesco
Íme néhány remekmű melynek főhelyszíne e mesés hely. Tovább
Főszerepben a kézműves sörök, melyeket 14 tihanyi vendéglátóhelyen kóstolhatsz. Kapolcs Őszi vásárral és gasztro piknikkel várnak minden érdeklődőt most szombaton Kapolcson! Lesznek környékbeli kézművesek, termelők, kapolcsi gasztro finomságok, és betekinthetünk a kenyér útjába: lesz látványörlés a helyi malomban, és közös reggeli kenyérsütés a Falukemencénél.
A Disney "Raya és az utolsó sárkány" című filmje egyszerre komoly spirituális tanítás, csodálatos kaland és politikai propaganda. A Raya és az utolsó sárkány pont olyan, mintha a druunok már kővé dermesztették volna és emlékeztető lenne egy valaha szebb világra, amely most a politikai propaganda démonainak áldozatául esett. A Raya és az utolsó sárkány spirituális filmként is megállja a helyét. Három olyan tanítást is tartalmaz, amely felett hajlamosak elsiklani a kritikák, mert a politikai propagandára összpontosítanak – rendszerint éltetve azt, ami egyébként pusztítja a társadalmunkat. Ha mindig is tudni akartad, milyenek a démonok, vagy miért léteznek sárkányok, ez a film neked való! A Raya és az utolsó sárkány, tradicionális-spirituális szempontból nézve egyszerre örömteli, ébresztő és elkomorító A Raya és az utolsó sárkány örömteli tradicionális-spirituális szempontból, mert valósan mutatja be a sárkányokat és démonokat, emellett a női szereplők nem csak bábuként szerepelnek a történetben.
A hatalmas zöld földektől az erődvárosokig színes kalandok kitalált birodalma ez, ahol Raya küldetése, hogy megidézze Sisu (eredeti hangja: Awkwafina, magyar szinkron: Peller Anna), az utolsó sárkány szellemét, és újra egyesítse a Sárkány drágakő maradványait. Csak ez mentheti meg a földjét és annak lakóit, köztük az apját. A Raya és az utolsó sárkány tradicionális-spirituális szempontból A Raya és az utolsó sárkány kedves, megható film. Erősen délkelet-ázsiai ihletésű, a mainstream Hollywood által még nem teljesen feltárt világot használ. Habár egyedi kultúrát próbál bemutatni, azért tisztán kivehetők az indonéz, kínai, korei vagy japán elemek. A történetbeli Kumandra egy elvarázsolt birodalom, amelyet különböző délkelet-ázsiai kultúrák ihlettek, és amely öt királyságra oszlik, amelyeket a sárkány testrészeiről neveztek el: Szív, Agyar, Gerinc, Karom és Farok. A film a Disney eddigi legmarkánsabb képi világát is tartalmazza, és olyan világba helyezi karaktereit, amely egyszerre klasszikusnak és újnak hat.
Raya, a rettenthetetlen harcos hercegnő feladata, hogy felkutassa az utolsó sárkányt, és végleg véget vessen a druunok rémuralmának. A film a fiktív Kumandra földjén játszódik, de valós délkelet-ázsiai kultúrákon alapul, és Raya (eredeti hangja: Kelly Marie Tran, magyar szinkron: Mentes Júlia) történetét követi, aki évek óta próbálja megtalálni a módját annak, hogy visszafordítsa a druun-nak nevezett démonok pusztítását. A sárkányok jelentik a kulcsot a démonokkal szemben Mielőtt évszázadokkal ezelőtt kihaltak volna, a sárkányok egykoron a földön jártak, és barátságos őrzőként szolgáltak az emberiségnek. Mágiájuk a Sárkány Ékkő nevű ékszerben él tovább, amelyet egy barlangban őriznek a Szívben, de a másik négy királyság áhítozik hatalmas erejére. Egy nap mind az öt frakció összejön, és megpróbálnak békét kötni, de a feszültségek elszabadulnak, harc tör ki, és az Ékkő öt darabra törik, amelyek szétszóródnak Kumandrában. Ez megnyitja az utat az ősi ellenség, a druun előtt, amely kővé változtatja az embereket.
Az erőltetett vígjátéki tónus halva született buddy movie-nak ad helyet a főhős és Katy között. Ráadásul hazug világépítés gyanánt a kosztümös, rendkívülire stilizált wuxiák külső jegyeivel gazdagodunk, agilis, komolyan vehető, kötelességtudattól hajtott, melankolikus harcosokkal viszont soha. Mindent elnyel a CGI és a humor, kevés fordulópont bír igazi jelentőséggel (például Ben Kingsley álgonosza is csak vásári komédiásnak jó a Vasember 3. -ból). Nyoma sincs Yuen Woo-ping huzalozott, szemet gyönyörködtető akrobatikus harcművészetének, hiszen a digitalizált mutatványokat sem ázsiai, hanem amerikai kaszkadőrkoordinátor öntötte unalomig ismert digitálmasszába. A Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája búcsút int a tiszta szívet és a koreográfiát ragyogóan összhangba hozó Vasmajom, illetve a kínai–japán ellentétet árnyaltan kezelő, realisztikus összecsapásokkal fejbe vágó Fist of Legend stílusmegoldásainak. Ehelyett a film inkább a Fekete Párduc birodalomépítését utánozza, afrofuturizmus helyett a dicső ázsiai múlton élősködik.
A Marvel immár végleg a szemérmetlen látványfokozásban érdekelt a karakterdráma hátrányára. Ráadásul abszolút nem dőreség épp a globális piacot emlegetni: a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája igazi látványpornó a ciklus legrosszabb ismérveivel. Gyermeteg humort erőltet a játékidő kétharmadában, csakhogy találónak gondolt viccei egy ötéves szellemi nívóján mozognak, de még nagyobb probléma, hogy a film gátlástalanul wuxiaként definiálja magát. Wuxia: A wuxia (magyar átírásban vu-hszia) a kínai kultúrából származó, eredetileg irodalmi műfaj, amely hős harcművészek kalandjait mutatja be. A zsáner az irodalomból átterjedt a képregényekre, operákra és a videojátékokra is. A wuxiák hősei társadalmi szabályokon és törvényeken felül képviselik a becsületet, a hűséget és az egyéni igazságot. Híres wuxia például az Oscar-díjas Tigris és sárkány, a Hős vagy a Repülő tőrök klánja. A mandarinul futó, kb. tízpercesre hizlalt, de vágásában is lebukó nyitánytól kezdve Cretton blockbusteréről üvölt a művi csináltság.