A növényzet alja még mindig izzik, hétfő óta kétszer is újragyulladt. Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk, hétfőn hatalmas tűzvész pusztított a Hortobágyon: a nádas Faluvéghalma major közelében gyulladt ki, összesen száznyolcvan hektár égett le, mire sikerült eloltani a lángokat. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) hivatalos honlapja pénteken részletesen is írt a tűzesetről. Beszámolójuk szerint május 23-án délelőtt érkezett jelzés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatához, miszerint Zám-puszta fokozottan védett részén, a Halas-fenéken tűz keletkezett. Az illetékes természetvédelmi őr azonnal a helyszínre sietett, ahol akkor már jelentős kiterjedésben lángolt a szárazon álló mocsár keleti felének széle. A területet csaknem teljes felszínén nádas és gyékényes növényzet fedte, melyben jelen, aszályosnak mondható időszakban nincs vízborítás. A tűzoltók ekkor már úton voltak, majd a természetvédelmi őr egyeztetett velük és a közelben gazdálkodó szervezet képviselőjével a teendőkről.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani fejlesztés keretében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság olyan beavatkozásokat valósított meg, amelyek célja a működési területükön található pusztai tölgyesek, puhafás ligeterdők, gyepes és vizes élőhelyek minél nagyobb mértékű mentesítése a jelentős fertőzést okozó idegenhonos inváziós növényfajoktól – mint például a fehér akác, gyalogakác, bálványfa, amerikai kőris, zöld juhar -, megteremtve ezzel a hosszú távú fennmaradásuk ökológiai feltételeit. Ennek a munkának köszönhetően olyan védett, illetve közösségi jelentőségű fajok életfeltételei válnak kedvezőbbé, mint a nagy szikibagoly, a díszes tarkalepke, a rétisas, a kékvércse vagy a fekete gólya. Rácz András hangsúlyozta, a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége, ökológiai szerepe felbecsülhetetlen. Kiemelkedő természetvédelmi jelentőségük egyedi elemeiknek megőrzésében rejlik, s mint víztől függő élőhelyek, fennmaradásukat elsősorban vízellátottságuk határozza meg. A most záruló projektek eredményeként 1373 hektáron javul a vizes élőhelyek állapota.
A mai házi ló ( Equus caballus) hatezer évvel ezelőttre már bizonyíthatóan átesett a zsákmányból haszonállattá alakulás domesztikációs folyamatán. Delelő vadlovak a tavaszi pusztán Fotó: Csobán Péter/ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Pentezugi Rezervátum A tucatnyi vadlófajból ma már csak a háziló Przewalski vagy Przsevalszkij ( Equus ferus przewalskii) néven ismert, a kihalástól bő száz éve megmentett rokona maradt fenn. Virágzó kamillával tarkított pentezugi legelő Fotó: Csobán Péter/ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Pentezugi Rezervátum A HNPI honlapján elérhető összefoglaló szerint "1997-2001 között összesen 22 alapító egyed érkezett, amelyeket a fajta tenyésztési koordinátora, a Kölni Állatkertben dolgozó Waltraut Zimmermann választotta ki. A lovak Európa minden tájáról érkeztek különböző állatkertekből és vadasparkokból. A legfontosabb szempont az volt, hogy a bekerülő állatok ne legyenek közeli rokonságban egymással, hogy az új pentezugi populációban a beltenyésztés minél nagyobb mértékben elkerülhető legyen.
10 / 23 Hortobágyi Nemzeti Park érdekességek â— A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP)1973-ban alakult, területe ekkor mintegy 52 ezer hektár volt. â— A HNP jelenlegi kiterjedése - a többszöri bővítéseknek és összevonásoknak köszönhetően - meghaladja a 82 ezer hektárt. â— A HNP eredeti területét, valamint az Újszentmargitai-erdőt és -legelőt az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) Programjának keretein belül 1980-ban bioszféra-rezervátummá nyilvánították. â— A HNP területének jelentős része szerepel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek úgynevezett ramsari jegyzékében. â— A HNP 1999-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. â— A HNP törzsterülete a névadó Hortobágy mellett más kistájakra (többek között a Szolnok-Túri-síkra, Tiszafüred-Kunhegyesi-síkra, a Borsodi-ártérre és a Nagy-Sárrétre) is kiterjed. â— A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) működési területén 4 tájvédelmi körzet (Közép-Tiszai, Hajdúsági, Bihari-sík és Szatmár-Beregi TK), valamint 20 országos jelentőségű természetvédelmi terület található.
Népszerű úticélok még a régióban: Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Nyíregyháza, Szolnok, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Csaroda, Csenger, Cserkeszőlő, Derecske, Fehérgyarmat, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Lehetőségek Természetvédelmi terület Nyitva tartás szezonban: I. 01. -XII. 31. : 8-16h Lehetőségek: Természetvédelmi terület
A túlszaporodott vadállomány komoly károkat is okozhat a természeti értékekben A természetvédelmi célú vadgazdálkodás egyik legfőbb feladata azon vadászható fajok állományszabályozása, melyek élettevékenységeik (táplálkozás, élőhely-átalakítás) folytán a védett természeti terület állapotát, a védett fajok természetvédelmi helyzetét jelentősen rontják, tehát természetvédelmi károkat okoznak. Az utóbbi években a vaddisznó teríték adatok – úgy az igazgatóság, mint a környező vadásztársaságok területein is – erősen növekedő tendenciát mutatnak, hasonlóan a hazai és az európai statisztikákhoz A sok éves adatsor azt mutatja, hogy térségünkben a vaddisznó állomány létszáma a következetes állománycsökkentő vadgazdálkodási tevékenység ellenére is egyre növekszik. Míg 2001-ben a Hajdú-Bihar megye becsült vaddisznó létszáma még 1084 példány volt, úgy ez az adat 2011-re már 3481-re nőtt, a folyamatosan növekedő éves teríték adatok (2010-ben 1709 példány) mellett (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár, Gödöllő).
A kutatás a menopauza előtti, tablettát szedő nők 30%-ánál tapasztalt magas gyulladásképző C-reaktív fehérjét, míg a tablettát nem szedők csupán 7%-ánál volt ez jelen. Fotó: Profimedia – Red Dot Az 1-es típusú cukorbetegség hátterében álló patomechanizmusok, illetve a kórkép kialakulását lehetővé tevő körülmények a legszélesebb körben kutatott témák manapság az orvostudomány berkein belül. Visszérbetegségek terhesség alatt - az orvos tanácsai. A kutatások célja a kiváltó okok ismeretének birtokában oki terápia kidolgozása, hiszen szorosabb értelemben véve jelenleg kizárólag tüneti terápia, vagyis az inzulin kívülről történő pótlása áll a betegek rendelkezésére. Akkor lehetne oki terápiáról beszélni, ha a hasnyálmirigy kóros szerkezeti és működési zavarainak helyreállítása elérhető lenne. Az elmúlt időszakban újra előtérbe került a gyulladás szerepe, amely az eddigiek alapján feltételezettnél nagyobb jelentőséget játszhat a betegség kialakulásában. A mai álláspont szerint a gyulladásos tényezők jelentős szerepet játszanak a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjeinek kezdeti pusztulásában, amely az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának egyik kulcsmozzanata.
Súlyosabb esetben igen fájdalmas akut gyulladás is felléphet. A hormonális és mechanikus okok nem csak terhesség során jelennek meg. Az ülő- vagy állómunka, a túlsúly fokozza a visszérbetegségek kialakulásának esélyét. A hormonkezelések, a gyógyszeres fogamzásgátlás, de maga a menstruációs ciklus alatti hormonális változások is előidézhetik a panaszokat. Az orvos milyen kezelést javasolhat a kismamáknak? Terhesség alatt sem műtéti, sem gyógyszeres beavatkozást nem végzünk, mert ez károsíthatja a magzat egészségét. Szerencsére a felszíni erek tágulásának, gyulladásának rendszerint nincsenek komoly szövődményei. A mély vénákban kialakult trombózis jelenti a valódi veszélyt, mivel ez embóliát is okozhat. Ekkor elkerülhetetlen az operáció. A felszíni visszértágulat kezelése kismamáknál a tünetek enyhítését célozza. Ezt a leghatásosabban úgy érhetjük el, hogy kívülről nyomást fejtünk ki a petyhüdt erekre, azaz szaknyelven, kompressziós kezelést alkalmazunk. Az íny gyulladása terhesség alatt DR. Ha a kismama rugalmas pólyát vagy kompressziós harisnyanadrágot visel, jelentősen csökkennek a kellemetlenségei.
Forrás: Immunközpont A gócot kezeljük, ne a tüneteket! Gyakori fejfájás, folyamatos fáradtságérzet, levertség, visszatérő hőemelkedés. Előfordulhat, hogy a panaszok nem múlnak el, állandósulnak, vagy időről időre visszatérnek. Éppen ezért nagyon lényeges ezektől a méreganyagoktól valamilyen úton-módon megszabadulni. A szervezetben kialakuló gyulladás krónikus betegségeket okozhat Milyen krónikus betegségeket okozhat a szervezetben kialakuló gyulladás? Például gyulladásos bélbetegségeket, szívbetegséget, de még a rákos megbetegedések kialakulásáért is felelőssé tehető. Genetikai faktorok függvénye, hogy kialakul-e az 1-es típusú diabétesz? Gyulladás a szervezetben terhesség alatt minta. Az insulitis beindításában eddig kevésbé jól meghatározott tényezők tehetők felelőssé, melyek akár vírusfertőzésből is származhatnak. A későbbiekben a pusztuló béta-sejtekből felszabaduló kémiai anyagok tartják fenn a krónikus gyulladást, és okozzák a további sejtpusztulást. A kezdeti és a fenntartó gyulladás mértéke genetikai faktorok függvénye, vagyis egyénileg változó, hogy valakinek a szervezete még a kezdeti szakaszban megállítja-e a gyulladást vagy sem.