A nyomozás folyik, várjuk a fejleményeket. Forrás: Gyömrői Kutyamentsvár Állatmenhely Mit mond a törvény? Háttérjogszabályként az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt. ) szolgál, mely a törvényi tényállás tartalma szempontjából értelmezési segédletként szolgál. Az Ávt. 6. § (1) bekezdése szerint az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni; így különösen az állatot nem szabad kínozni, emberre, vagy állatra uszítani, kíméletét nem biztosító módon mozgatni, teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni stb. Jogi tényállás: Btk. Gyömrői kutyamentsvár állatmenhely tatabánya. 244. § (1) bekezdése szerint: "Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közeleg az Állatok Világnapja vagyis október 4. és ennek kapcsán pedig muszáj pár szót ejteni a Gyömrői Kutyamentsvár Állatmenhelyről melyre manapság nagyon is ráfér a segítség. Az elmúlt napokban több olyan bejegyzés is felkerült a menhely facebook oldalára melyben támogatóik segítségét kérik. Az egyik dolog az állatok élelme mely a hírek szerint igencsak kifogyóban van. 676 kutyáról és 121 cicaról gondoskodnak jelenleg, mondani sem kell mennyi száraz táp és konzerv fogy naponta. Gyömrői Kutyamentsvár Állatotthon Alapítvány · Adó 1% állatvédelemre. Az adományokat személyesen hétfőtől-szombatig 10 és 14 óra között tudjátok leadni a Kutyamentsvár Állatmenhelyen Gyömrőn a Vincellér utcában. … Bővebben >>
A Gyömrői Kutyamentsvár Állatotthon Alapítvány bemutatkozása: Gyömrő Város hivatalos Állatmenhelye, ami Pest megye egyik legjelentősebb állatmenhelye, a Gyömrői Kutyamentsvár állatotthon. Munkakörünkbe bele tartoznak a helytelenül tartott és megkínzott állatok mentése, illetve a kóbor állatok begyűjtése. Elpusztult kedvenceik elszállítása, hamvasztása. Kérjük, ha kóbor állatot lát az utcán, vagy nem megfelelő állattartásról van tudomása, értesítse menhelyünket, Herczig József menhelyvezető 24 órában üzemelő telefonszámán: 06-20-964-30-25, hogy segíthessünk a bajba jutott állatokon. Gyömrői kutyamentsvár állatmenhely miskolc. Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06 A Gyömrői Kutyamentsvár Állatotthon Alapítvány részére az adó 1%-os felajánláshoz az adószám: 18711970-1-41 Adó 1 százalék kapcsán további információ: Gyömrői Kutyamentsvár Állatotthon Alapítvány Ne hagyja elveszni az "adóegyszázalék" forintokat, támogatása életeket menthet!
Emellett itt is szeretném megköszönni azoknak az állatorvosoknak a segítségét, akik mintegy adományból, felajl, felajánlásból, ingyen végzik az állataink rendszeres orvosi ellátását! Név szerint: Dr. Stajer Attila, Dr. Szakács Árpád, Dr. Seregi Tamás, Dr. Gyömrői kutyamentsvár állatmenhely debrecen. Ágoston István! - Milyen állatok vannak még a menhelyen? - Amint az látható, mindenféle kidobott, megunt vagy megmentett állatot befogadtunk már, mindegyiknek igyekszünk a saját számára legmegfelelőbb lakhelyet elkészíteni. Sajnos az emberek felelőtlenül szereznek be maguknak vagy gyermekeiknek kis házi kedvenceket, amelyeket megunva sorsukra hagynak. Van például csüngőhasú malacunk, vadászgörényünk, sólymunk, galambjaink, kecskék, mosómedvék, emu, vágóhídról megmentett lovaink, húsvsvéti nyúlnak szánt, aztán felnőve már hozzánk került nyulaink is. A telep urai viszont egyértelműen a macskák, akik szabadon járhatnak a telepen, sőt nemrégiben a Porsche bank munkatársai egy csapatösszetartó tréning keretében színes, igazán látványos és kényelmes "lakóparkot" is készítettek a számukra.
Rangsorszervező SC Beautiful Company S. R. L. Bulevardul Splaiul Independenței, Nr. 291-293, 6 kerület Bukarest 53-238 Adószám 36737675 tel: +363 033 425 71
Az elveszett alkotmány Arany János 7 énekből álló szatirikus eposza. Tárgya a XIX. század elején folyt küzdelem a vármegyék, különösen Bihar vármegye konzervatív és liberális pártjai között. A mű versformája daktilikus hexameter. Arany János egyetlen költeménye, amelyet ebben a versformában írt. A boszorkány Ármida kimenti Rák Bendét férje, a garaboncás Hábor támasztotta viharból. Rák Bendét tíz társával együtt a tisztújítási harc során kiüldözték a vármegyéjükből. Ármida elmondatja vele élete történetét. Ebből megtudjuk, hogy Bende apját, aki " nemes árvák gyámnoka " volt, Széchenyi István Hitel c. művének olvasása közben érte a halál, anyja pedig elvesztegette vagyonukat. Hazaérkezve utazásából, melynek során Konstantinápolyba is eljutott, Bende pénz és vagyon nélkül találta magát. Nem foghatott egyébhez, felcsapott kortesnek. Ez okozta aztán mostani szerencsétlenségüket. Ármida gondjába veszi az üldözötteket, ellátja őket igazoló levelekkel. Így lépnek fel Bendéék az idegen vármegyebeli védegyleti gyűlésen a haladó-párti Hamarfy ellen.
Az elveszett alkotmány egy nagy alkotó zsúfolt, egyenetlen és mégis jelentős műve. Arany még nem találta meg művészetének igazi hangjait, tapogatózik, keres, helyenként bizonytalan. Elbeszélő technikája még nem alakult ki: a komikus eposz hagyományos eszközeihez kénytelen nyúlni, és ezek az eszközök nagyban korlátozzák eredeti mondanivalójának előadásában. Az elveszett alkotmány ban a komikus eposz csodálatos mitológiai elemeinek apparátusa még túlságosan nagy helyet foglal el, és ez helyenként bonyolulttá, nehézkessé teszi a cselekményt. Hábor és Armida harcainak rajza, a komikus, mitologikus kitérések stb. el-elterelik Arany figyelmét a fő-cselekményről, és általában ez az egész mitológiai apparátus idegen, zavaró elemként foglal helyet a néhol nagyszerű, eredeti realizmussal megszólaló műben. Sok mesterkélt, erőltetett részlet nehezíti meg Arany igazi művészetének kialakulását (Bende alvilági útja, – bár itt politikai allegóriákkal találkozunk, a kunyhó átalakulása, a vihar stb. ).
Tehát csak ki akarta írni magából azt, ami felgyülemlett benne. Ám amikor értesült arról, hogy a Kisfaludy Társaság kiírt egy pályázatot, amelynek kereteibe épp beleillik Az elveszett alkotmány, beküldte a művet. A pályázati határidő miatt sietve kellett befejeznie, a simítások hiánya érződik az anyag rendezetlenségén. A pályázat jeligés volt, Arany ismeretlenként jelentkezhetett, kockázat nélkül (utóbb maga fogalmazta meg, hogy ismeretlen nevén nincs mit féltenie): Fogadtatás: megnyerte a pályadíjat, de az elismerő vélemények, a méltatások között volt egy elmarasztaló bírálat is, Vörösmarty Mihályé: "Nyelv, verselés olyan, mintha irodalmunk vaskorát élnők. " Vagyis Vörösmarty művészi kezdetlegességet látott Arany nyelvi érdességében. Aranyt csak ez az egy vélemény izgatta. Vörösmarty kritikája nem véletlen: Arany pont a Vörösmartyék fénylő, magas stílusát, nem mindenki számára érthető, mesterkéltnek érzett nyelvezetét és gondosan kimunkált hexametereit gúnyolta ki. A versbeli zökkenők is valószínűleg Arany szatirikus céljait szolgálták.
s alább megint: Nagy baj a költőnek...... megúnta teremtett Jellemeit maga is stb… Az aranyokat, mintha lottérián, megnyerem, bírálóim közűl egy elismerőleg, egy szinte magasztalólag szolt a műről: de fülemben csak ama harmadik szó hangzott: "nyelv, verselés olyan, mintha irodalmunk vaskorát élnők. " Közli: Arany János összes munkái 1. kötet, Szerkesztette és bevezetővel ellátta: Arany László, Kiadó: Ráth Mór, Budapest, 1897, XLVII-XLVIII. o.
A modern élet töredezettség-élményét, az én és a világ megbomlott harmóniáját, az eszmény és a valóság egyensúlyhiányának tapasztalatát mutatja fel. Téma: egy megyei választás korteshadjáratát, a maradiak és a haladók egyként hazug jelszavakkal folyó küzdelmeit mutatja be és gúnyolja ki. A megyei pártharcok, a viszálykodás következtében elvész az alkotmány. Tulajdonképpen egy paródiáról van szó, Arany a korteshadjáratot parodizáló ál-hőskölteményt írt, melynek középpontjában egy reformkori kérdés áll: maradás vagy haladás. A költő maga nem tartozott a kiváltságos osztályhoz, és a politikai helyzettel való elégedetlenségét, bosszúságát öntötte ki a műben, elmondva benne a maga politikai hitvallását. Később is csak művészi értelemben bírálta munkáját, politikai tartalmát soha nem tagadta meg. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
A költemény megírására elsősorban a nemesi vármegye züllött politikai élete és a vármegyei földesurak önző béka-egérharcai késztették a költőt… a frázisokról lehullatta a leplet, a háttérből előrántotta a marakodások igazi okát: az önérdeket. A hexameteres eposzok dagályos stílusát úgy használta, mint Petőfi a A helység kalapácsá ban. Vígeposzában horatiusi, szophoklészi idézetek bukkannak elő, parodizált több antik eposzköltőt. A költemény körül kisebb polémia is támadt. Móricz Zsigmond a Nyugat 1931. évi utolsó számában a mű kritikai élét hangsúlyozta. Az eposz első sorairól írta: "Ezekben a sorokban jelenik meg először az a szociológiai szemlélet, amely csak most [1931-ben], szinte száz év múlva nyert polgárjogot Magyarországon. " Csakhogy a költemény "oly hosszú volt s annyi fölösleges eposzi kellékbe volt belecsomagolva a robbanóanyag, hogy elveszett benne. " Móricz szerint a műre a feledés homálya borult, Arany pedig nem folytatta ezt az irányt. "Megtorpant és elbújt a bölcs hallgatás és még bölcsebb bölcsesség sáncaiba.
« […] A kötet sajtó alá rendezésének textológiai alapelveit és a szükségesnek látszó változtatások kérdését a meghívott szakemberekkel együtt megvizsgálta és jóváhagyta a MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi osztálya, majd az MTA Textológiai Munkabizottsága. "