A tavat nyáron igen sokan látogatják fürdőzés céljából. Strandjait sokan az ország legjobb természetes fürdőhelyei közé sorolják. A Szelidi-tó a magyarországi horgászok által nagyon kedvelt vízterület. A Dunapataji Horgászegyesület 1955-ben alakult. Dunapataj (Szelidi tó) - Térkép - Szállás, szálláshelyek, -foglalás. 1955-től néhány év kivételével a Dunapataji Horgászegyesület a Szelidi-tó vízkezelője horgászati szempontból. Az egyesület taglétszáma 500 fő körül mozog, a tagság jelentős része a Szelidi-tavon horgászik. A horgászjegy bevételeket a Dunapataji Horgászegyesület szinte teljes egészében haltelepítésekre fordítja. A haltelepítések mértéke 2020-ban elérte a 29400 kg-ot, ami a tó területéhez képest országos szinten is kiemelkedőnek számít. A betelepített halak túlnyomó többsége ponty volt, de a horgászegyesület elnöksége igyekszik rablóhalak telepítésével is színesíteni a tó halállományát. A Szelidi-tóban a magyarországi vizekben élő majdnem minden halfaj megtalálható. Horogra akadt az elmúlt években több 80 kg feletti harcsa, 27 kg-os ponty, 15 kg-os csuka, 12 kg-os süllő és 25 kg-os amúr is.
Rólunk Az üdülőt 2001 óta üzemeltetjük. Folyamatos fejlesztésekkel igyekeztünk elérni, hogy a hozzánk érkező vendégek jól érezzék magukat nálunk. Nagy területen 6 db bungaló, 3 db apartman, 4 db garzon és 2 db felújított faház várja a pihenni vágyókat. Zárt parkoló áll rendelkezésre az autóval érkezőknek. Az üdülő mindkét strandtól egyforma távolságra van, kb. 200 m-ra. Saját játszóterünk az épületek közötti füves területen helyezkedik el. Tó Szálló Szelidi-tó - Akciós olcsó szállás a Szelidi-tónál. Hinták, libikókák, csúszda és homokozó várja a kicsiket. A sportolásra, mozgásra vágyó vendégeinknek homokos röplabdapálya, kiskapus focipálya, kosárlabda-palánkok és egy elnyűhetetlen pingpong asztal áll rendelkezésére. A szabadban sütni-főzni vágyók részére is alakítottunk ki erre alkalmas helyeket. Különböző méretű és formájú bográcsokkal és tárcsával is szolgálunk vendégeinknek. SZÉP kártyát elfogadunk!
Nagyon jó 1 értékelés 2 fő, 1 éj ellátás nélkül Megnézem » Neked válogatott ajánlataink Nagyon jó 38 értékelés 2 fő, 1 éj ellátás nélkül Megnézem » Kínálatunkban nincs több szabad szálláshely Dunapataj településen. Nézz körül a település 0-10 km-es körzetében Kiváló 119 értékelés 2 fő, 2 éj ellátás nélkül Megnézem » Nagyon jó 10 értékelés Nézz körül a település 10-20 km-es körzetében Kiváló 126 értékelés 2 fő, 2 éj ellátás nélkül Megnézem » Nagyon jó 53 értékelés 2 fő, 1 éj reggelivel Megnézem » Nagyon jó 34 értékelés 2 fő, 1 éj ellátás nélkül Megnézem » Nagyon jó 70 értékelés 2 fő, 1 éj ellátás nélkül Megnézem » Nagyon jó 23 értékelés 2 fő, 1 éj ellátás nélkül Megnézem » Kiváló 175 értékelés Kiváló 164 értékelés Nagyon jó 24 értékelés Nagyon jó 28 értékelés További szálláshelyek betöltése...
Dunapataj Kalocsától 15-km-re helyezkedik el, egyedülálló egykori unitárius temploma, a mai Pataji Múzeum. Természeti értékei: az 1976 óta védett Szelidi-tó, Miklapuszta, a Duna holtága és szigetei. A Szelidi-tó térségünk legkedveltebb üdülőhelye. Homokos strandok, vendéglők, magánüdülők, szálloda, és kemping, fesztiválok, népünnepélyek várják a szórakozni és pihenni vágyókat. 800 méter hosszúságú strandja kicsiknek és nagyoknak egyaránt remek szórakozási-pihenési lehetőséget nyújt. Természetesen horgászatra is alkalmas. A tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, átlagos vízmélysége 3-4 m, fürdőzésre kiválóan alkalmas. 360 hektáros természetvédelmi terület övezi, a Kiskunsági Nemzeti Park egyik gyöngyszeme. Dunapataj szelidi to go. A 2, 4 km hosszú, 12 állomásos Kékmoszat Tanösvény is itt található, amelyen sétálva az egész tó bejárható, a tó keletkezése, a víz jellegzetességei, a benne élő élőlények ismerhetők meg. Dunapataj legnagyobb rendezvénye a Pataji Ősz, melyhez kapcsolódik a Gyimesi József Pacalfőző Verseny.
A tó nemcsak természetvédelmi, hanem a turisztikai jelentőségű is, hiszen az ország minden részéről érkeznek ide nyaralni, pihenni és horgászni vágyók. A tó a dél-alföldi régió egyik legjelentősebb turisztikai székhelye. Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete megközelítőleg 80 ha., ezzel hazánk ötödik legnagyobb tava. A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok területein kellemes strandok kerületek kialakításra. A tavat a még a Duna vize mélyített ki évezredekkel ezelõtt. Jelenleg 4km hosszú, szélessége átlagosan 150-200m között mozog, átlagos vízmélysége 3-4 méter, vize nyáron akár 28°C-ra is felmelegedhet, így fürdőzésre kiválóan alkalmas. Eladó hétvégi házas nyaraló - Dunapataj, Bodzás utca #32255992. A talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért már a középkorban sebgyógyításra használták, ma inkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére ajánlják. Vize szagtalan a gyógyfürdőkkel ellentétben, jelenleg még nem minősített gyógyvíz, ezért üdülőfalu létesült a környezetében.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
Ezt az állomást elhagyva a sétaút egy keskeny ösvényben folytatódik, a nádszegély és a tóparti erdősáv között, később a fák és bokrok között halad. Egy enyhe emelkedőnél találjuk az ötödik állomás t, ahol színes, elektromikroszkópos felvételek segítségével tárul elénk a tó különleges algavilága. Az állomás után a keskeny ösvény egy széles földútba torkollik. Itt balra kell fordulni. Errefelé a fürdőzők már nemigen járnak. Az árnyas, csendes tópart a horgászok kedvelt helye. Ezen a szakaszon találjuk a következő három állomást. Dunapataj szelidi to read. A hatodik állomás a nádasról és annak lakóiról mesél. A hetedik állomásná l a tóban élő halfajokról és a tóban kialakult táplálékhálózatokról tájékozódhatunk. A nyolcadik állomásnál a tó legszélesebb szakaszára tekinthetünk rá. Az itt elhelyezett tábla a vízimadarak életébe ad rövid bepillantást. Ezután újabb útelágazáshoz érünk, ahol balra fordulunk. Az út kissé eltávolodik a tóparttól és egy szántóföld, valamint egy fiatal tölgyültetvény közötti földúton folytatódik.
Horvátország úgy döntött, hogy saját nukleáris hulladékgyűjtő telepet épít a bosznia-hercegovinai határhoz közeli Trgovska Gora területén. - vette át a vajdasági Szabad Magyar Szó a Blic és a horvát Ekspres portál hírét. A horvát kormány mindezt annak ellenére teszi, hogy még nem született döntés arról, hogy Szlovéniával közös telepet építenek, ahol a Krsko atomerőmű nukleáris hulladékát tárolnák. Ljubljana évek óta azt tervezi, hogy közös nukleáris hulladéklerakó telepet épít Zágrábbal a Krsko melletti Vrbinán, most viszont úgy tűnik, hogy a horvátoknak külön gyűjtőhelyük lesz. Horvátországnak és Szlovéniának 2023-ig kellene megépíteni a nukleáris hulladéktárolót, amelyben kis- és közepes veszélyességű nukleáris hulladékokat - például az atomerőműben használt munkaruhákat, szerszámokat - helyeznek majd el. Boszniai Szerb Köztársaság – Wikipédia. Magyarországon Bátaapátiban van hasonló hulladéklerakó. Az esetet bonyolítja, hogy semmilyen hatástanulmány nem készült a a Trgovska Gorán megépítendő teleppel kapcsolatban és a boszniai határ mentén élők hevesen tiltakoznak a nukleáris hulladéktároló ellen.
A Krsko atomerőmű 1981-ben kezdte meg a működést és a tervek szerint 2043-ig üzemel. Ez volt Jugoszlávia egyetlen nukleáris erőműve, jelenleg horvát-szlovén tulajdonban van. Egyetlen reaktorának kapacitása 664 megawatt, amely a paksi atomerőmű kapacitásának harmada.
A bosnyák-horvát határ megnyitását követelte több mint száz migráns délután az egyik boszniai befogadó tábor előtt. A fiatal férfiak egyszerre nyomultak az utcára, ahol hangos skandálásba kezdtek. A rendőrök felsorakoztak velük szemben, így sikerült megakadályozni, hogy elinduljanak a horvát határ felé. Többen lökdösődtek is a rendőrökkel. Napok óta lehetett tudni, hogy csoportosan akarnak megindulni a határ felé, mert abban reménykednek, hogy így könnyebben át is jutnak. Az elmúlt hetekben a magyar határon próbálkoztak hasonló módszerrel többször is, de akkor nem jártak sikerrel – hangzott el az M1 Híradójában. Migránsok a Bosznia északnyugati részén, Bihac közelében lévő vucjaki befogadótábor sátrai között 2019. december 3-án. (Fotó: MTI/EPA-KEYSTONE) Szombat délután törtek ki a táborból a velika kladusai befogadóközpont lakói. ERŐS EMBER: Igor Dodik röviden értékelte apja teljesítményét. Az M1 helyszíni tudósítója szerint nagyjából száz férfiról volt szó. A bosnyák-horvát határ megnyitását követelték, és úgy tervezték, hogy gyalog indulnak el a nem messze lévő határátkelőhöz.
– kiáltotta egyikük eközben. Utólag az bántalmazott bevándorlókat is megkérdezték, ekkor mondták el, hogy honnan érkeztek, valamint azt is, hogy csak menedékkérelmet szerettek volna benyújtani akkor, amikor a bántalmazás történt. Gyakran láttam megvert, sérült, véres embereket [... ] voltak köztük kiskorúak, 16 évesek is. Sérült migránsokat találtak a boszniai–horvát határ mentén. És voltak még ennél is fiatalabb gyermekek, bár őket nem bántalmaztak. – ezt már egy bosnyák tisztviselő mondta a határ közelében uralkodó helyzetről. Az illető szerint a maszk viselése mellett a horvát rendőrök azt az azonosítójelzést is levették az egyenruhájukról, ez pedig a határnak mind a horvát, mind a bosnyák oldalán illegális. Jelena Sesar, az Amnesty International európai irodájának kutatója azt mondta az Independentnek a történtekről, hogy az egyenruhák és eszközök alapján egyértelmű, hogy a rohamrendőrök hajtották végre ezt az akciót. Hozzátette: az Európai Bizottság továbbra sem foglalkozik érdemben ezekkel az esetekkel, miközben arra is utalt, hogy Horvátország júliusban 14 millió eurót kapott határvédelemre az Európai Bizottságtól.
Bosznia-hercegovinai entitás A boszniai Szerb Köztársaság ( szerbül Република Српска / Republika Srpska, bosnyák nyelven és horvátul Republika Srpska) egyike a két, Bosznia és Hercegovinát alkotó ún. entitásnak (a másik a Bosznia-hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa Bosznia-Hercegovina alkotmánya szerint Szarajevó, a de facto főváros azonban Banja Luka (a kormányhivatalok többsége és a parlament is itt működik). Története Szerkesztés Az 1990-es évek elején Szlovénia és Horvátország kilépése miatt a maradék Jugoszláviában szerb túlsúly jött létre. Bosznia-Hercegovina jugoszláv tagköztársaság etnikailag erősen megosztott volt. A szerbek Jugoszlávián belül akartak maradni, a bosnyákok és a horvátok pedig el akartak szakadni illetve Horvátországhoz akartak csatlakozni. 1992. január 9-én a boszniai Szerb Gyűlés egyoldalúan kikiáltotta a boszniai Szerb Köztársaságot, február 28-án elfogadta az új állam alkotmányát, amely kimondta a Jugoszláviához való tartozást. A bosnyákok és a horvátok ezután egy népszavazáson az önállósulás mellett döntöttek.
Horvátország még az idei évben csatlakozhat a schengeni egyezmény országai közé, így a magyar-horvát határon is megszűnik majd az ellenőrzés. Horvátország eddigi uniós integrációja kifejezetten sikeres volt. Nagyobb autonómiára vágynak a bosznia-hercegovinai horvátok. Horvátország válhat a balkáni migrációs útvonalak új ütközőzónájává. Interjú Horvátország schengeni csatlakozásáról Dobó Gézával, a Migrációkutató Intézet kutatójával. Hogyan alakult Horvátország európai uniós integrációja a csatlakozásuk óta? Mondhatni, hogy zökkenőmentesen. Egyetlenegy olyan esetet sem tudnék nevesíteni, ami megkérdőjelezte volna, hogy délnyugati szomszédunknak az EU-ban a helye. E tekintetben szerencsésen alakult, hogy közvetlenül Horvátország 2013-as uniós csatlakozása előtt, 2012-ben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék az első fokon 24 évre ítélt Ante Gotovina tábornokot másodfokon felmentette. Gotovinát ugyanis a horvátok jelentős része a függetlenségi háborújuk néphősének tartja.
Ezt az engedélyt csak a stabil pénzügyi háttérrel rendelkező cégek kapták meg.