NEM TUDHATOM – RADNÓTI ÉS KORUNK (Mácsai Pál, Fullajtár Andrea, Dés László, Dés András, Lukács Miklós. Egy rendkívül izgalmas, szuggesztív estet hozott létre két kiváló színész: Mácsai Pál Kossuth-díjas és Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színművészek, valamint három fantasztikus muzsikus: Dés László, Kossuth-díjas szaxofonművész, zeneszerző, Dés András, a fiatal zenészgeneráció legelismertebb ütőhangszeres művésze és Lukács Miklós kimagasló tehetségű cimbalomművész. Nem hagyományos értelemben vett irodalmi estről van szó, hanem vers, próza és zene egyedi párbeszédéről: a zenei improvizációk a prózában és versben elhangzott gondolatokra reflektálnak. A művészetek közti átjárhatóság, valamint az előadók eredetisége teszik a produkciót még különlegesebbé. Az esten Radnóti Miklós versein, a költő felesége, Gyarmati Fanni naplórészletein, korabeli írásokon, dokumentumokon kívül Radnóti kortársainak írásai is szerepelnek, olyan szövegek, amelyek kapcsolódnak a tragikus sorsú költő életéhez, munkásságához és korához.
Jöjjön Radnóti Miklós: Nem tudhatom verse Kállay Ilona előadásában. Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. A teljes versért KLIKK.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. Radnóti Miklós (1909—1944) műveivel és sorsával egyaránt a magyarság emlékezetébe véste nevét. 1944 őszén munkaszolgálatos rabként lelte halálát: a végső kimerültség állapotában végeztek vele őrei a Győr felől Nyugatra vezető útun. A mű vallomás a hazáról. Akkor írta Radnóti, amikor az embereket származásuk szerint megkülönböztették egymástól, és a zsidó eredetű magyarokat üldözték. A költő tudta, hogy Magyarország népe nem érez együtt a világháborút kirobbantó náci németekkel és magyar követőikkel. Az üldöztetés ellenére vállalta magyarságát: a magyar költők utódának, Arany János "unokájának" vallotta magát, és nem ingott meg a magyar nép s a haza szeretetében.
[3] 1990-től szabadfoglalkozású filmrendező volt. 1990–2009 között az Eurimages magyar képviselője, 1995-től alelnöke volt. 1992–2001 között a Magyar Filmunió Kft. alapító-igazgatója volt. 1993–1995 között a Magyar Filmszemle igazgatójaként dolgozott. 2000–2001 között a Magyar Rendezők Céhe alelnöke, majd elnöke volt. Kézdi kovács zsolt blogja. Híres felmenője Kézdi-Kovács László (1864–1942) festőművész volt. Felesége Elek Judit filmrendező, közös fiúk Berger László operatőr, producer. Munkássága [ szerkesztés] Már Ősz című rövidfilmjében (1961) kitűnt modern felfogású, hangulatteremtő ereje, míg az Egy gyávaság története (1966) című, képekben elbeszélt tömör novella figyelemreméltó játékfilmalkotói erényekről tett tanúságot. Első nagyfilmje, a Mérsékelt égöv (1970) Locarnóban aratott sikert. Filmjei [ szerkesztés] Rendezőként [ szerkesztés] Csutak és a szürke ló (1961) (forgatókönyvíró; Mándy Iván regénye alapján) Szabadságon (1961) Ősz (1961) Vásárcsarnok (1962) Egy gyávaság története (1966) Kamerával Kosztromában (1967) Szeretnék csákót csinálni!
1993-tól 1995-ig a Magyar Filmszemle igazgatójaként 2000-től 2001-ig a Magyar Rendezők Céhe alelnöke, majd elnökeként tevékenykedett. Erdély leírása A kilencvenes évek elején kezdte forgatni az Erdély leírása című dokumentumfilm-sorozatot a neves néprajzkutató, Orbán Balázs a Székelyföld leírása című könyve nyomán. 156 órányi anyagot forgatott stábjával, utolsó éveiben egészen haláláig az anyag rendszerezésén és megformálásán dolgozott. Kézdi kovács zsolt baumgartner. Fotó: Magyar Filmunió
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Kézdi-Kovács Zsolt 1989 decemberében sokkhatásként érintett valamennyiünket a romániai forradalom híre, a televíziós nyilvánosság előtt zajló véres események. Akkor már jó ideje nem jártam Erdélyben: nem volt kedvem megtapasztalni a legszörnyűbb elnyomást, megvolt nekünk a sajátunk. Néhány hónapra rá elindultam – egyelőre csak turistaként – hogy megtapasztaljam egy ország magához térésének drámai útját. ORIGO CÍMKÉK - Kézdi-Kovács Zsolt. Sok ezer magyar családdal együtt kerestem távoli rokonaim, de tágabb értelemben őseim földjét, amely annyi titkot, annyi nosztalgiát, annyi kötődést jelentett számomra. Turistaút volt ez mindaddig, amíg valahol a Sóvidéken, Háromfalun áthaladva meg nem álltunk az út szélén, egy fa-tornácos, kékre festett magyar ház előtt. Elsétáltam a kocsitól, és egyszerre megszállt a megmagyarázhatatlan érzés: ezek a házak, ezek az utcák, ezek a hétköznapi parasztemberek beszippantanak maguk közé, akár egy örvény ereje Hirtelen megnyílt ez a tudat alatt, nagyon mélyen ismerős világ, és abban a pillanatban éreztem: nekem vissza kell jönnöm ide, mert dolgom van még itt.
Kézdi-Kovács Zsolt Született 1936. június 1. Nagybecskerek Elhunyt 2014. szeptember (78 évesen) Állampolgársága magyar Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (-1960) Kitüntetései Balázs Béla-díj (1981) Sírhely Farkasréti temető (25-7-30) [1] IMDb Kézdi-Kovács Zsolt ( Nagybecskerek, 1936. – 2014. szeptember) Balázs Béla-díjas (1981) filmrendező, forgatókönyvíró. Életpályája [ szerkesztés] 1947–1948 között a Piarista Gimnázium diákja volt. 1951–1955 között a zuglói I. István Gimnáziumban tanult. [2] 1956–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatója volt Máriássy Félix osztályában. 1961–1964 között a Budapest Filmstúdió filmrendező-asszisztense volt. 1964–1989 között a Mafilm asszisztense ( Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Fehér Imre), majd rendezője volt. Meghalt Kézdi-Kovács Zsolt. 1975–1977 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja volt. 1979-ben tagja volt a Cannes-i filmfesztivál zsűrijének. 1987–1989 között a Mafilm igazgatója volt.
Hosszan tartó súlyos betegség után 78 éves korában a hétvégén elhunyt Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező, a Magyar Filmunió alapítója, az Eurimages magyar képviselője. Kézdi-Kovács Zsolt 1936-ban született a vajdasági Nagybecskereken. 1961-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a legendás Máriássy-osztályban diplomázott filmrendező szakon. 1962-1969 között Fábri Zoltán és Jancsó Miklós asszisztenseként dolgozott. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja, majd 1975-77 között vezetőségi tagja volt. Első játékfilmjét, a Mérsékelt égöv et 1970-ben készíthette el, a film Nemeskürty István stúdióvezető segítségével kijutott a locarnói filmfesztiválra, ahol Ezüst Leopárd-díjat nyert. Tíz játékfilmet rendezett, melyek közül több rangos nemzetközi filmfesztiválokon kapott díjakat. 1979-ben tagja lett a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének. Az a nap a miénk (2002) című dokumentumfilmjével az 56-os forradalom első napjának személyes emlékeit dolgozta fel. Kézdi kovács zsolt. A 80-as évektől kezdve a magyar és nemzetközi filmszakma tevékeny alakja lett.