Ezzel együtt zsírban oldódó A-, E- és D-vitamint is biztosíthatnak a test számára. A termékek mindegyike kissé különböző ízű, aszerint, hogy miből készül, és ezzel együtt tápanyagtartalmuk is eltér. A szójatej bőséges teljes értékű fehérjeforrás, ám a benne található növényi ösztrogén miatt nők számára rendszeres fogyasztásra nem ajánlott. A mandulaital az egyik legkevesebb szénhidrátot és kalóriát tartalmazó opció, tele E-vitaminnal. A kókusztej egészséges, éhségcsökkentő, közepes lánchosszúságú triglicerideket, azaz jó zsírokat tartalmaz. A zabtej sűrűbb a többinél, köszönhetően az ital béta-glukán-rosttartalmának, mely laktató hatást kölcsönöz neki. A rizsital az egyik legkevésbé allergén tejmentes opció, kellemes, édes ízzel és kissé krémes textúrával. Foghúzás után növényi tej lalvani. Magas szénhidráttartalma és glikémiás indexe azonban ellene szól, ha fogyás a cél. A kesudiótej kalóriaszegény, alig van benne szénhidrát, de fehérje is csak minimális. Minden kész termék vásárlása esetén olvasd át alaposan az összetevőket.
Kevesebb fehérjét és több szénhidrátot tartalmaz, mint a tehéntej. Kevés telített zsírsavat tartalmaz, és nem tartalmaz laktózt (tejcukrot). Így a tejcukorra érzékenyek is fogyaszthatják. Tejfehérjét sem tartalmaz, ezért vegetáriánusok és tejfehérje érzékenyek is fogyaszthatják. Vanília, csokoládé és más ízesítésekkel is kapható. Gyakran tartalmaz hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat. A növényi tejszín is kedvelt alapanyaga elsősorban a vegetáriánus konyhának. A kókusztej a gyümölcshús és víz pürésített keverékéből készül, melyet kendőn paszíroznak át és így nyerik a tejszerű folyadékot. Számos fogás: szószok, levesek, és néhány koktél, pl. a "Piña Colada" kedvelt alapanyaga. A rizstej a növényi tej leggyakoribb formája. Bő vízben főzött darált rizsből állítják elő, mely erjedni kezd. Foghúzás után növényi tej movies. De nemcsak ezen egészségügyi problémák miatt döntenek úgy sokan, hogy adnak egy esélyt a növényi italoknak. "Továbbá sokan nem fogyasztanak szívesen állati eredetű tejet, mert attól tartanak, hogy magas a zsír- és szénhidrát tartalma, illetve nincs rá szükséges a szervezetnek.
Az elnök és a főtitkár megerősítették, hogy az ETUC elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelem mellett, és részt vesz a harcban azért is, mert a klímaváltozásnak beláthatatlan szociális következményei lesznek, amelyek nagyban fogják érinteni az európai munkavállalókat. (Lásd képünket. A felirat: Szakszervezetek a klímavédelmi tettekért és az igazságos átmenetért) Közlemények Ezt követően a főtitkár különböző témákban úgynevezett közleményeket tett közzé, a következőkben: Fotóakció a migráció témakörében; az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv; az Európai Digitális munkaügyi platformok megfigyelőközpont első ülése; a migránsok és menedékkérők megsegítésének kriminalizálása elleni akció; az új Európai Parlamenttel való kapcsolat kiépítése, találkozó a Foglalkoztatási Bizottság tagjaival; a BREXIT kérdésköre és az EPSU jogvitája.
(Ha az elmúlt évi beszámolókat nézzük, meg kell állapítanunk, hogy ez sikerült is! ) Lemaradók és éltanulók Visszatérve az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért által publikált éves jelentéshez, láthatjuk, hogy 2018-ról 2019-re Lettország kivételével (0%) minden európai államban nőttek a minimálbérek reálértékben és nominális értékben is. (Mégpedig általában nominális, névleges értékben jobban nőttek: a két összeg között a különbség az infláció, minél kisebb az infláció, annál közelebb van egymáshoz a névleges és a valós érték; Belgiumban vagy Görögországban például csak néhány tized százalék a különbség, ebből tudhatjuk, hogy ezekben az országokban alacsony volt az infláció. Minimálbér 2019 – Jöhet az európai minimálbér! – 24 óra! – Friss hírek, családi pénzügyek. ) 2019-re a legnagyobb mértékben, nominális értékben 38, reálértékben 36 százalékkal Litvánia minimálbér értékei nőttek, mögötte szorosan Spanyolország 22 illetve 21 százalékkal, de említeni érdemes még Görögországot is, amely ország tíz százalék körüli növekedést produkált. Ezek a számok persze az adott ország bérszínvonaláról, esetleg gazdasági teljesítményéről nem mondanak el mindent.
A bérnövekedés dinamikája (a grafikus ábrán a vonal meredeksége) pedig azt sejteti, hogy jövőre lehagyhatják Lengyelországot. Románia és Magyarország is megőrizte korábbi helyezését, ám a román növekedés dinamikusabbnak látszik – és erre csak részben az a magyarázat, hogy a nagyobb mértékű minimálbéremelések Magyarországon már korábban lezajlottak. Európai minimálbér 2022. Az ábrán látható minimálbér értékek euróban (zárójelben a 2018-as értékek): Lengyelország (502, 75), 523, 09 Csehország: (477, 78), 518, 97 Szlovákia: (480), 520 Magyarország: (444, 69), 464, 2 Románia: (407, 86), 446, 02 * Ciprust kihagytuk a felsorolásból. Itt valóban nincs országos minimálbér, csak ágazati. Azonban az ágazati minimálbéreket a ciprusi Minimálbértörvény 183. paragrafusa szerint a Minisztertanács rendeletben határozhatja meg, " azokban az ágazatokban,, ahol a munkavállalók ésszerűtlenül alacsony fizetést kaphatnak ". Vagyis a minimálbér úgy országos, hogy azokban az ágazatokban, ahol ez szükségtelen, mert a piac magas értéket kényszerít ki, nincs, azokban az ágazatokban, ahol szükséges, ott létezik, és védi a munkavállalókat.
A következő évben azonban már 3000 zloty lenne a szint, ami az előző évekhez hasonló idei 8 százalékos átlagos bruttó béremelkedéssel számolva (5300 zloty) már 57 százalék lesz, 2024 elejétől viszont már 4000 zloty lenne az összeg, ami 7 százalékos átlagos bérnövekedéssel számolva (6500 zloty) már meghaladná a 60 százalékot. Hogy mindezt forintban is érzékeltessük: a lengyel bruttó minimálbér 2021-ben 228 ezer forintnak felelne meg, 2024-ben viszont már 300 ezer forint fölötti összeget tenne ki.