A 15. században még egyáltalán nem jelent meg hazai nyomdában újságlap, vagy röpirat. Az első fennmaradt újságlevél a 16. század végéről származik. A legkorábbi ismert hazai újságlap a Monyorókeréken, amit 1587-ben adtak ki. Ebben Zrínyi György titkára ad hírt a szigetvári pasa fosztogatásairól. Magyarországon II. Rákóczi Ferenc ismerte fel elsőként az időszaki sajtó jelentőségét a tájékoztatás és a közvélemény befolyásolása szempontjából. A magyar sajtó története 1. Újságjával, a Mercurius Hungaricus szal kezdődött el hírlapirodalmunk, ami az Európa-szerte figyelemmel kísért eseményeknek és a kuruc szabadságharcnak a terméke volt. A 18. században kezdődik meg az időszaki sajtó két főtermékének, hírlapnak és folyóiratnak a szétválása. A hírlapokat inkább beszámoló, hírközlő lapnak tekintették, míg a folyóiratokat olyan kiadványnak, amely tudományos, ismeretterjesztő és értékelő tartalommal rendelkezik. Ebben az időszakban jelenik meg Magyarországon az első olyan lap, aminek nem a hírközlés, hanem a haszonszerzés a célja.
Táncsics Mihály 137 2. A program fejlődése 143 3. Támadások a lap ellen 155 XI. Kormánylapok 165 1. A Közlöny 166 2. A Nép Barátja 173 XII. A Kossuth Hírlapja 179 1. Szerkesztőség, rovatok, munkatársak 181 2. A főbb politikai témák 186 3. Az őszi fordulat: a közvélemény mozgósítása 194 XIII. A sajtó egyéb (irodalmi, szakmai, más nyelvű) orgánumai 200 1. Irodalmi divatlapok 2. Szakmai és ismeretterjesztő lapok 205 3. Vidéki sajtó 207 4. Hazai német lapok 210 5. Szlovák lapok 219 6. Román lapok 221 7. Szerb, horvát lapok 224 8. Külföldi magyar lapok 225 XIV. 1849: a debreceni időszak 231 1. Alföldi Hírlap, Közlöny 233 2. Táncsics kísérletei 240 3. A Marczius folytatása 243 4. Az Esti Lapok 245 5. A Debreczeni Lapok 247 6. Politikai viták 250 XV. Az utolsó hónapok 259 1. A fővárosi sajtó újjáéledése 7 2. A magyar sajtó története teljes. Republikánus nemesek és valódi radikálisok 262 3. Közlöny, Respublica, Futár 267 4. A radikális Marczius betiltása 272 5. Szeged, Kolozsvár 278 6. Hadi lapok 280 Az abszolutizmus első szakaszának sajtója 1849–1859 I. Az intézményesített polgári sajtó megszületése idegen abszolutizmus alatt (B. G. ) 291 1.
A mű szerzője az 1970-es évek vége óta folytat sajtótörténeti kutatásokat, és a tárgyat több mint két évtizedig adta elő a felsőoktatásban. A sajtó történetét ugyan a médiatörténet részének tekinti, mégis az írott sajtó nyelvhez kötöttsége és az írás-olvasásból következő intellektuális vonatkozásai miatt világosan elhatárolhatónak tartja a vizuális és auditív médiumoktól, amelyek ezért a kötetben csak a nélkülözhetetlen utalások erejéig jelennek meg.
Így nevezték őt a szakmában. Tizenhárom éve nem találkoztunk. A Magyar Nemzet újságírójaként hetvenedik születésnapján kerestem fel egy interjúra, a Mátra egy elhagyatott birtokán Mátracserepusztán, ahová visszavonult a folyamatos támadások elől. Esett az eső. Putnoktól meredeken kapaszkodtunk fel gépkocsival a fotográfussal, Tóth Tibivel az erdei úton. Házak sehol, csak a sűrű erdő, néhol tisztás, patak, vízmosások és a természet idegnyugtató csendje, amikor meghalljuk a kutyák vad ugatását. Egy jobbkanyar felfelé a lejtőn és megpillantjuk Chrudinák Alajos űrhajóhoz hasonlító házát a hegytetőn. Vagy hat-hét kutya veszedelmes ugatással rohant felénk. Szerencsénkre megjelent a gazda magas alakja, akinek kiáltására, ha morogva is, de a kutyák meghátráltak. Ali a szokásos eleganciával fogadott a pusztában, frissen vasalt kék ingben, fekete zakóban, és már vezetett is minket befelé a körpanorámás nappaliba, ahol felesége Á. asszony várt bennünket. Az asztalon az elmaradhatatlan literes Ballantines.
Meghalt Chrudinák Alajos - Mégis elhunyt Chrudinák Alajos március 11-én Meghalt Chrudinák Alajos | nlc Andre rieu felesége Meghalt Chrudinák Alajos | Cáfolat Chrudinák Alajos haláláról | 2020. márc. 29. ↑ 80 éves lett Chrudinák Alajos - Ezért nem láttuk 15 éve a Panoráma legendás riporterét, 2017. március 31. (Hozzáférés: 2020. március 13. ) ↑ Cserhalmi Adél: Nógrádban él a világ zajától elvonult sztárriporter, Nógrád Megyei Hírlap, 2002-06-11 / 134. szám. Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június 11. ) ↑ Szűrös Mátyás visszaemlékezése szerint: 56-ban az történt ugye, hogy - közismert - forradalom volt és szabadságharc Magyarországon és mi Moszkvában a diákok egy része - egyetemisták egy része - úgy gondoltuk hogy ez ellen tiltakozni kell - a kommunizmus fellegvárában. Úgy döntöttünk - és ennek főszervezője -, legalábbis egyik főszervezője Chrudinák Alajos volt - hogy ülősztrájkot rendezünk a Magyar Nagykövetség előtt, az ulica vorovszkaján. Forrás (szöveg): Hetvenéves a magyar televíziózás Chrudinákja 01.
Felesége Elvonult a világ végére, és a világ elkísérte oda – Chrudinák Alajos emlékére | Az időutazó felesége Ágnes Elhunyt Chrudinák Alajos És itt nem csak az archív felvételekre gondolok, a Parabolára, a Panorámára és a dokumentumfilmekre. Hanem a példára, hogy mindig, minden körülmények között van lehetőség embernek maradni, és az emberséget hirdetni a világban. Igenis a szemébe kell nézni a világnak, kutatni az igazságot, és nem elég megtalálni – tenni is kell érte. Könnyű a jóban jónak lenni... Ő minden körülmények között kiállt helyettünk is, és ránk hagyta példáját, amiből bátorságot meríthetünk, mert immár nekünk kell megtennünk: igazat szólni és igazat tenni. /Nyitókép: SZIGETVÁRY ZSOLT, FORTEPAN / További írások a szerzőtől: POFONOK, CSAPÁSOK ÉS HALÁL EGY ÖREG BÖLCS SZEMÉVEL AZ ÍTÉLKEZÉSBŐL NEM LEHET TOVÁBB LÉPNI – MIHEZ KEZDÜNK MAJD, HA EZ AZ ŐRÜLET VÉGET ÉR? A FÖLD, A KERT, A GAZDASÁG – ÉS NEKED MI AD BIZTONSÁGOT A VÁLSÁGOS IDŐKBEN? Március 29-én lett volna 83 éves. EXTRA AJÁNLÓ televíziós Szép volt, de régen volt.
Életének 82 évében elhunyt Chrudinák Alajos újságíró, televíziós, a Magyar Televízió népszerű műsorainak egykori vezetője, főszerkesztője, a televíziózás legendás alakja. Igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nálunk nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Az ő kiállásának köszönhető, hogy a Magyar Televízió 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit. A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, majd a közismerten jobboldali televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni.