Táncsics Mihály 137 2. A program fejlődése 143 3. Támadások a lap ellen 155 XI. Kormánylapok 165 1. A Közlöny 166 2. A Nép Barátja 173 XII. A Kossuth Hírlapja 179 1. Szerkesztőség, rovatok, munkatársak 181 2. A főbb politikai témák 186 3. Az őszi fordulat: a közvélemény mozgósítása 194 XIII. A sajtó egyéb (irodalmi, szakmai, más nyelvű) orgánumai 200 1. Irodalmi divatlapok 2. Szakmai és ismeretterjesztő lapok 205 3. Vidéki sajtó 207 4. Hazai német lapok 210 5. Szlovák lapok 219 6. Román lapok 221 7. Szerb, horvát lapok 224 8. Külföldi magyar lapok 225 XIV. 1849: a debreceni időszak 231 1. Alföldi Hírlap, Közlöny 233 2. Táncsics kísérletei 240 3. A Marczius folytatása 243 4. Az Esti Lapok 245 5. A Debreczeni Lapok 247 6. Politikai viták 250 XV. Az utolsó hónapok 259 1. A fővárosi sajtó újjáéledése 7 2. Republikánus nemesek és valódi radikálisok 262 3. Közlöny, Respublica, Futár 267 4. A radikális Marczius betiltása 272 5. Szeged, Kolozsvár 278 6. Hadi lapok 280 Az abszolutizmus első szakaszának sajtója 1849–1859 I. Az intézményesített polgári sajtó megszületése idegen abszolutizmus alatt (B. G. ) 291 1.
Az óvatos nemzeti ellenállás szellemében: Récsi második szerkesztősége (1851–1853) 365 4. Nemzeti egység az anyagi és szellemi gyarapodás programja alapján: Török János szerkesztősége (1853–1855) 367 5. Nemzeti ellenállás politikai síkon és az "egyeztetés" világnézete: Kemény Zsigmond Pesti Napló ja (1855-től) 372 8 V. A lojális polgárosodási program kísérlete: a Magyar Sajtó (B. ) 386 1. Honorácior-értelmiségi csoportosulás 388 2. A magyar középosztály megteremtésének programja 391 3. Földbirtokos középosztály és községrendszer 394 4. Társadalmi szervezőerő – a művelődés 396 5. A pesti Magyar Sajtó 398 VI. A katolikus restauráció programjának megjelenése: az Idők Tanúja (B. ) 402 VII. Az ötvenes évek folyóirat-történetének szakaszai (1849–1860) (M. J. ) 405 1. Az első szakasz: 1849–1852 406 2. A második szakasz: 1853–1857 412 3. A harmadik szakasz: 1858–1861 414 VIII. Irodalmi lapok (M. ) 417 1. A Hölgyfutár (1849–1864) 418 2. Szilágyi Sándor vállalkozásai 422 3. Remény, Szépirodalmi Lapok 426 4.
A magyar sajtó története 1948-tól 1988-ig 201 (Vázlatos áttekintés)
A kötet a magyar nyelvű periodikus irodalmat egységnek tekinti, szerves részeként mutatja be az ország határain kívüli magyar nyelvű sajtót is, amely különösen a XX. században a magyar szellemi élet és orientálódás lehetőségeit és gazdagságát reprezentálja. Nézd meg mit írtak rólunk vagy értékelj minket a Google-ben: Klikk ide - Sarki könyves antikvárium értékelés ********** Könyves webshopunkhoz facebook oldal is tartozik. "Könyvek 300 Forinttól" facebook, klikk Személyes átvétel hétfőtől szombatig Budapesten a Corvin negyednél a könyvesboltban: IX. Budapest, Ferenc krt 43. (Könyvek 300 forinttól) H - P: 10:00-19:00 Szombat: 10:00-14:00 Vasárnap ZÁRVA Pont a Corvin negyed villamos/metro megállónál A webráuházba a könyvek feltöltése folyamatos. Legújabb "használt" könyveinket itt találod: aktuális újdonságok, klikk Amennyiben a termék "jelenleg nincs raktáron", úgy értesítésre lehet feliratkozni. "Értesítést kér, ha újra van raktáron". Tehát előjegyzést lehet leadni. A fejlesztés folyamatban van, de ilyenkor az ár az az "utoljára ismert ár".
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
Az érintett munkavállalók esetében a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltérő volt, azonban nem volt az egyharmadnak megfelelő számú munkanap, amikor nem volt az egyharmadnak megfelelő számú munkanap, amikor legalább négy óra eltérés lett volna a legkorábbi és a legkésőbbi munkaidő kezdete között. A munkaügyi bíróság szerint az alperes határozata jogszabálysértő volt és az érintett munkavállalók 2017. május és június hónapokra műszakpótlékra nem jogosultak. A Kúria megállapításai A Kúria érvelése szerint az Mt. Milyen mértékű műszakpótlékot kell fizetni és mikor jár az új Mt. szerint?. § (2) bekezdése értelmében rendszeres változásnak kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. További feltétel, hogy a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés legyen. A jogalkotó a két feltételt a "valamint" szóval kapcsolta össze, ami azt jelenti, hogy két független, de konjunktív feltételről van szó, amelyek együttes fennállása eredményezi a változás rendszerességét.
Például, a felek 2014. március 1-jén megállapodnak, hogy a február hónapban teljesített 18 óra túlóráért járó szabadidőt a munkavállaló legkésőbb 2015. december 31-ig kapja meg. 2. 8. Készenléti és ügyeleti pótlék (Mt. 144. §) A készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Nem tudja, mennyi pótlék jár Önnek? Segítünk. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Ügyeletnél azonban a rendelkezésre állás helyét is a munkáltató határozza meg (Mt. 110. §). Munkaügyi e-könyv csomag Koobe Slimbook HD olvasóval Átalakuló emberi erőforrás menedzsment Kézírás és karrier Kezedben a karriered! Humán controlling eszközök a gyakorlatban TOP 100 munkajogi kérdés és válasz A készenlét időtartamára a munkavállalót bérpótlékként alapbére 20%-a illeti meg, ez a mérték ügyelet esetén 40%. Ha az ügyelet alatti munkavégzés tartama nem mérhető, a munkavállalónak összesen 50% bérpótlék jár a teljes ügyeleti időre, függetlenül a tényleges munkavégzés idejétől.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A műszakpótlék fizetése, illetve mértéke tehát változott (ha úgy tetszik egyszerűsödött), az éjszakai (nem műszak) pótlék fizetési feltételei azonban megmaradtak, egy kisebb eltéréssel a korábbiakhoz képest. A régi szabályok szerint éjszakai pótlékra az a munkavállaló volt jogosult, aki állandó jelleggel az éjszakai órákban (22. 00), illetve olyan beosztásban végezte munkáját, amelynek egy része beleesett ezen időszakba. A pótlék mértéke 15% volt. Mikor jár műszakpótlék. Ez a mértékű pótlék akkor is járt a munkavállalónak, ha az említett éjszakai órákban csak egy percet is dolgozott. A jelenlegi előírások szerint ez csak annyiban változott, hogy csak abban az esetben kell a pótlékot megfizetni a munkavállaló részére, ha az éjszakai órákban történő munkavégzés mértéke meghaladja az egy órát.