Csekovszky Árpád Született 1931. január 3. [1] Csikóstőttős Elhunyt 1997. április 16. (66 évesen) Budapest [2] Állampolgársága magyar Foglalkozása szobrász A Wikimédia Commons tartalmaz Csekovszky Árpád témájú médiaállományokat. Emléktáblája a Csekovszky Árpád Művelődési Ház oldalán Csekovszky Árpád ( Csikóstőttős, 1931. január 3. - Budapest, 1997. április 16. ) Munkácsy-díjas magyar keramikus, szobrász, címzetes egyetemi tanár. Számtalan hazai és külföldi kiállításon vett részt. Művei kerámiagyűjteményekben szerepelnek itthon és külföldön. Csekovszky Árpád a XX. századi magyar képzőművészet meghatározó egyénisége alkotóként és tanárként egyaránt. A Mestert a fazekas módszerű tárgyformálás gyakorlata helyett a kerámia építészeti szemléletű felfogása érdekelte. Meggyőződése volt, hogy az iparművészet a kommunális rendeltetését kiélve teljesítheti feladatát. Monumentális plasztikái, idoljai, lovas-kocsis alkotásai és épületkerámiái jelentésközlő funkcióval rendelkeznek, ezáltal feloldják azt a határt, amely a képzőművészet és az iparművészetet elválasztják.
Programok - Vigyázó Sándor Művelődési Központ szeptember 03 Csekovszky Árpád Művelődési Ház Nincs esemény! Ez a webhely sütiket használ a webhely forgalmának elemzéséhez.
De volt itt hadianyag raktár (1944-ben) és iskolai tornaterem is (az 1970-es, nyolcvanas években). 1960-tól 1962-ig, a rákoscsabai Dózsa Kultúrotthon bezárásától a rákoskeresztúri Dózsa Művelődési Ház megnyitásáig a kerület központi kulturális intézménye volt. Az 1960-as években helyt adott a Tóth Tibor festőművész által szervezett, egynapos képzőművészeti bemutatóknak. A rákosligeti intézményben, 1991-ben, a szükséges felújítási munkák után, az év december 7-én, játszóházzal, gyermekműsorokkal, az Old Boys együttes koncertjével nyílt meg a Rákosligeti Közösségi Ház. A felújítási munkálatokkal párhuzamosan újraindultak a tanfolyamok, klubok, közművelődési programok. Az intézmény életében egyre nagyobb szerepet vállaltak a megalakuló civil szerveződések: 1992-től a Csaba-Ligeti Polgári Kör, majd 1995-től a Rákosligeti Polgári Kör. 1993-tól Rákosligeti Művészeti Napok címmel rendeztek – főleg zenei, képzőművészeti és színházi programokból álló – rendezvénysorozatot. 1992-ben újították fel a nagytermüket és építettek színpadot, amelyet Gregor József, rákosligeti születésű operaénekes avatott fel, szeptember 17-én, önálló dalesttel.
XVII. kerületi művészek kiállítása 2004 Tatabánya, Bp. kerületi művészek kiállítása 2004 Budapest, Erdős renée Ház, Bp. kerületi művészek kiállítása 2004 Budapest, Városvédő Egyesület Podmaniczky Terem, Bp. kerületi művészek kiállítása 2005 Gödöllő, Királyi Kastély, "Kerámiaművészeti Alkotótelepek Magyarországon" c. kiállítás 2005 Budapest, Erdős Renée Ház, Bp. kerület Képzőművészeti Közgyűjteménye 2006 Budapest, Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, "Lengyelországból jöttünk" c. kiállítás 2007 Budapest, Gál Imre Galéria, Bp. kerületi művészek kiállítása 2007 Budapest, Csekovszky-gyűjtemény kiállítóháza, "Az eltűnő időből ez őriz meg, Mester és tanítványai" c. kiállítás
A kiadvány Rákosliget önálló nagyközséggé válásának centenáriumára jelent meg. Az utóbbi időben részt vesznek az Aranykút fesztivál rendezésében is. Az összefogás eredményeként megvalósult szabadtéri rendezvény közösségi programjai, családi vetélkedői pozitív fogadtatásra találtak a látogatók körében.
Csekovszky művészete összeköti a modern magyar kerámiaművészet megteremtőinek első generációját (Gorka Géza, Kovács Margit, Gádor István) azzal a több száz ma alkotó keramikusművésszel, akiket részben ő maga tanított az Iparművészeti Egyetemen. Ő volt egyike, azon vezető művészeknek, aki évtizedeken át meghatározó hatással volt a "harmadik generációs kerámiaművészekre" látásmódjával, formakultúrájával, személyiségének etikájával. Életpályája [ szerkesztés] 1931 január 3-án született Csikóstöttösön (Baranya megye) 1939 Rákosligetre költözik családjával 1951 A Szépmíves Líceumban érettségizett 1951 Az Iparművészeti Főiskola kerámia tanszakán elkezdte tanulmányait, mesterei Borsos Miklós, Gádor István és László Gyula voltak.