A kormány 2018 vége helyett most próbál megfelelni egy Ab-határozatnak, de leszűkítve. Arra hivatkozik, hogy már csak egyetlen egykori termelőszövetkezetben maradt megoldandó probléma. Az Alkotmánybíróság 2018 áprilisában mondta ki: mulasztásos alaptörvény-ellenességet okozott az Országgyűlés, amikor átmeneti szabályok nélkül szüntette meg a földkárpótlási árveréseket. Nem gondoskodott arról, hogy "a termőföld tulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt". Földforgalmi törvény – Wikipédia. Egy akkori új törvény miatt hiába állapították volna meg jogerősen a kárpótlási földalapot, egyes jogosultak kárpótlási jegyeikkel árverés hiányában nem tudtak hozzájutni a földhöz. Nagy István agrárminiszter most – három évvel az Ab által megszabott határidő után – azt írja ugyan, hogy az Alkotmánybíróság 4/2018. (IV. 27. ) Ab-határozatában foglaltaknak kíván "maradéktalanul eleget tenni", a törvényjavaslat azonban kizárólag "az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről" szól.
A földforgalmi törvény, vagy másként a földtörvény Magyarország vitathatatlanul nemzeti tulajdonát képező föld forgalmazásának, hasznosításának feltételeit szabályozza a 2013. évi CXXII. törvényben "A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról" címmel, s csak a mezőgazdasági és erdőgazdasági földekről szól, nem más földterületekről (mint pl. a bányászati területek). [1] A törvény megalapozása és célja [ szerkesztés] A törvényt Magyarország alaptörvénye Alapvetés fejezetének P. Földtörvény módosítás 2018 ford. cikkének kettes bekezdése alapozza meg. [2] A törvény elsődleges célja a bevezetésben megfogalmazottak szerint a falvak fenntarthatóságának biztosítása, a közepes méretű farmergazdaságok elterjedésének segítése, a mező- és erdőgazdálkodás versenyképességének növelése, a tulajdonszerkezet kívánatos javítása. A törvény szerkezete, rövid tartalma [ szerkesztés] A törvény a záró rendelkezésekkel együtt összesen hét fejezetből, 75 paragrafusból áll. Az első fejezet meghatározza a törvény tárgyát, valamint a törvényben használt fogalmakat.
2022. július 1-jétől a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) jelzéssel élhet a mezőgazdasági igazgatási szerv felé a haszonbér aránytalansága kapcsán. Ebben az esetben a Kamarát az eljárásában az ügyfél jogállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv haszonbérleti szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozata elleni közigazgatási per vonatkozásában pedig keresetindítási jog illeti meg. Az előzőekben is hivatkozott 2021. törvény azokat a módosításokat tartalmazza, amelyek a 2021. november 2-án benyújtott T/17436 számú törvényjavaslatban kerültek a parlament elé. Földtörvény módosítás 2010 qui me suit. A törvényjavaslat indoklását a földek tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzésével kapcsolatos ügyletekben érintetteknek érdemes áttanulmányozniuk. A dokumentum letölthető a parlament weboldaláról. Továbbá tartalmas – e keretek közt forrásként is szolgáló – összefoglaló olvasható e témában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a NAK honlapján is. Sinka Júlia (2022-01-20)
Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén 2018/2019 A Miniszterelnökséget vezető miniszter Lázár János jelentett be, hogy a magyar nyugdíjrendszer jelenleg stabil lábakon áll, jelenleg nincs szükség a nyugdíjkorhatárok emelésére, sem most, sem pedig a közeljövőben, a becslések szerint az elkövetkezendő 20 évben nem lesz szükség a nyugdíjkorhatárok emelésére. Nyugdíjkorhatár európában 2013 relatif. Ez nagyon jó hír, ugyanis így is elég magasak már a nyugdíjkorhatárok, bár sok olyan Unios ország van, ahol ennél is magasabbak. "Lázár János elmondta hogy a kormány által tárgyalt, az EMMI által előterjesztett szakmai kitekintés elsősorban a demográfiai folyamatok alakításában, a születésszám emelésében látja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítékát. Ezt a célt szolgálja egyebek mellett a családoknak nyújtott adókedvezmény. Abban mindenképpen egyetértenek a kormányba, hogy a magyar lakosságnak bővülnie, nőnie kell, ugyanis nagyon kevesen vagyunk, de Magyarország lakosságának a bővítését semmiképpen sem a töménytelen mennyiségű bevándorló befogadásával képzelik el, a magyar népnek kell szaporodnia, gyarapodnia, ezért fogják segíteni továbbra is a családokat!
Az ösztönzőket – például az adókedvezményeket – inkább a "mi fajtánknak" adja a kormány, mintsem a migránsoknak – fejtette ki a politikus. Korábban pedig a cikkje alapján azt találgatták, hogy lesz nyugdíjkorhatár emelés: Az elmúlt 25 év gyermekvállalással kapcsolatos tendenciáiról elmondta: Magyarországon és az összes posztkommunista országban később szülik meg első gyermeküket a nők. Jön a nyugdíjkorhatár-emelés, avagy japán modell Európában? - Adózóna.hu. Ez a fajta mintaváltás Nyugat-Európában már a '60-as években elkezdődött, és a rendszerváltás után nagyon gyorsan lezajlott Magyarországon is. A másik, ezzel nyilvánvalóan összefüggő tendenciaként a termékenység visszaesését említette, ami a '90-es évek végétől gyakorlatilag máig tart. Kitért arra is, hogy a 41-45 éves budapesti nők egyötödének nincs gyermeke, és ők már nagy valószínűséggel így is élik le az életüket. "Továbbra is igaz, hogy a házasságban élőknek több gyermekük van, mint azoknak, akik "csak" együtt élnek. Ugyanakkor az elsőszülötteknek már több mint a fele élettársi kapcsolatba érkezik, és a szülők sokszor csak a gyermek születése miatt törvényesítik kapcsolatukat" – mondta Spéder Zsolt a Napi Gazdaságnak.