Évek óta meglévő szoros együttműködését újabb területekkel egészítette ki a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2021. szeptember 30-án Díszoklevél Átadó Ünnepséget tartott az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban, ahol a Kari Tanács döntése értelmében az SZTE ÁJTK 1 fő részére rubindiplomát, 3 fő részére gyémántdiplomát és 35 fő részére aranydiplomát adományozott.
Ennek keretében a patikusok a vények kiadásán, a készítmények kikeverésén és a tanácsadáson túl például vércukorszintet, koleszterint és vérnyomást is mérnek. A gyógyszerészeti gondozás meghonosítása céljából - a hazai képzőhelyek közül elsőként - a Szegedi Tudományegyetem létrehozta a Klinikai Gyógyszerészeti Intézetet, ahol 2000 óta önálló tárgyként oktatják a gyógyszerészi gondozást, és tankönyv is született a kar tudományos műhelyében. \"A gyógyszerésztársadalom régi vágya teljesült ezzel a döntéssel, hiszen az országgyűlés ezzel elismerte, hogy a gyógyszerészek ugyanolyan fontos részesei a gyógyítási folyamatnak, az egészségtudományoknak, mint az orvosok vagy a fogorvosok. A doktori cím használatának lehetősége nagyban erősítheti a szakma presztízsét, népszerűségét. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán diplomát szerzők átlagosan három-négy álláslehetőség közül válogathatnak, így mindenképpen azt várom, hogy az igazán tehetséges diákok közül egyre többen választanak majd bennünket\" - hangsúlyozta Fülöp Ferenc akadémikus, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.
2010. november 25. ADATLAP, díszoklevélhez Fontos Információ A doktori cím minőségi változást hoz a gyógyszerészképzésben Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karának aktív szerepe van a szakma sikerében A gyógyszerészi gondozás intézményének meghonosítását kezdeményező Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar a gyógyszerész szakma népszerűségének növekedését, a hallgatói összetétel minőségének további javulását és a betegközpontú gyógyszerészeti szemlélet elterjedését várja a parlament által decemberben megszavazott gyógyszerészdoktori címtől. A felsőoktatási törvény decemberben megszületett módosítása értelmében a magyar egyetemeken gyógyszerészi diplomát szerzőket, illetve korábban gyógyszerészi oklevelet szerzetteket is megilleti mostantól a doktori cím. A határozattal hosszú évtizedek előkészítő munkája zárult le, melyben a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, mint az ország egyik legjobb gyógyszerészképző intézete mindvégig aktív, kezdeményező szerepet játszott. A doktori cím elnyerésében ugyanis, komoly jelentőséggel bírt az úgynevezett gyógyszerészi gondozás intézménye, amely a - gyógyszerközpontú gyógyszerészet helyett - a betegközpontú gyógyszerészetre helyezi a hangsúlyt.
Mérnöki Kar Tanulmányi Osztály A Mérnöki Kar hallgatóinak tanulmányi ügyeinek intézésével, oktatásszervezéssel foglalkozó szervezeti egység. Elérhetőség: Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Tanulmányi Osztály 6724 Szeged, Mars tér 7. Levelezési cím: 6701 Szeged, Pf. 433. e-mail: mk-to[kukac] telefon: +36-62-546-014 Nyitvatartási idő: Hétfő 9:30-12 óra Kedd 9:30-12 óra Szerda 13-15 óra Csütörtök 9:30-12 óra Péntek 9:30-13 óra A nyitvatartási időn kívül csak indokolt esetben, és előre egyeztetett időpontban lehetséges ügyintézés! SZTE Hallgatói Szolgáltató Irodája (HSZI) Az iroda feladata, hogy az egyetem szervezetén belül elvégezzen minden olyan adminisztrációs és szolgáltatási tevékenységet, amely a hallgatói pénzügyekkel (ki- és befizetések), és a diákigazolványokkal kapcsolatos, valamint részt vegyen a hallgatói szolgáltatások tervezésében, bevezetésében és működtetésében. Elérhetőségek Cím: Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Szolgáltató Iroda 6722 Szeged, Ady tér 10. Postacím: 6701 Szeged, Pf.
A motivációs levelek beérkezésének határideje: 2020. május 4., melyet digitális formában kell elküldeni az adott szakot gondozó intézet nagyköveti hálózati kapcsolattartóhoz. Tisztelt Kolléga! Várjuk motivációs levelét! A további eredményes együttműködés reményében: Dr. Farsang Andrea oktatási dékánhelyettes
Látható tehát, hogy ahhoz, hogy a készenléti jellegű munkakör szabályai alkalmazhatóak legyenek, speciális munkavégzésre van szükség. Markánsan eltérő munkaidőszabályok érvényesülnek Míg alapesetben a napi munkaidő 8 óra, az egy napra beosztható munkaidő legfeljebb 12 óra, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet, addig készenléti jellegű munkakör esetében lehetőség van ezen időkeretek növelésére. A napi munkaidő a felek írásbeli megállapodása esetén 12 óra lehet, a beosztás szerinti (egy napra beosztható) munkaidő pedig akár 24 óra is lehet azzal, hogy a heti munkaidő a 72 órát is elérheti. Fontos, hogy ehhez az szükséges, hogy mind a 12 órás napi (teljes) munkaidő (munkaszerződés vagy annak módosítása), mind pedig a 24 órás beosztás szerinti napi munkaidő, illetve a 72 órás heti munkaidő vonatkozásában a felek írásban megállapodjanak. A napi 24 órára, illetve a heti 72 órára vonatkozó megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.
A készenlét elrendelését ugyanúgy a munkaidő-beosztásnak kell tartalmaznia, mint a rendes munkaidő beosztását, a munkaidő-nyilvántartásból is ki kell tűnnie a készenlét kezdő és befejező időpontjának. A munkavállalónak készenléte idejére 20%-os bérpótlék jár, munkabér és egyéb bérpótlékok azonban csak tényleges munkavégzése idejére illetik meg. A készenlétért járó bérpótlék és a tényleges munkavégzés díjazása azonban a munkaszerződésben meghatározott havi átalányba belefoglalható. A munkavállaló távolléti díjának meghatározása szempontjából csak akk or kell figyelembe venni a készenlétért kapott bérpótlék összegét, ha a munkavállaló havonta átlagosan 96 óránál többet töltött készenlétben vagy ügyeletben. Készenléti jellegű munkakör ellátásáért a munkavállalót járulékos díjazás nem illeti meg. A fenti korlátozó és megengedő rendelkezések maradéktalan megtartása miatt elengedhetetlen, hogy a munkáltató a készenléti jellegű munkakör és a készenlét fogalmát egymástól élesen elkülönítse, és mindkét jogintézmény tekintetében csak az arra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket alkalmazza.
Egyrészt előfordulhat akkor, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Például, egy recepciós a munkaideje legalább harmadában nem végez semmilyen érdemi tevékenységet, mivel nincs be- vagy kilépő forgalom az épületben. A másik eset azokra a munkakörökre vonatkozik, amelyekben a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Példa lehet erre a mások sportolását felügyelő úszómester. Hangsúlyozni kell, hogy a készenléti jellegű munkaköröket nem lehet általában felsorolni, hanem mindig esetről esetre vizsgálni kell, hogy a konkrét munkáltatónál, a konkrét pozíció megfelel-e a fenti, egyik vagy másik típusnak. Ha az említett úszómesternek a medence üzemeltetése, a víz és levegő hőfokának, a vízminőségnek az ellenőrzése is a feladatai közé tartozik, már egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő a fenti minősítés.
Cikkünkben tisztázzuk, mi a kettő közötti különbség munkajogi és bérezési szempontból. 2021. 02. 23. Vagyonőr minimális órabére 2020. 09. 08. Készenléti jellegű munkakör – részmunkaidő minősítése 2020. 14. Lehetnek-e az ápolók készenléti jellegű munkakörben Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjasotthonban az ápolók, gondozók, 24/72 munkaidő beosztásban dolgoznak, munkaszerződésük szerint heti 40 órás munkaidőben. Így az általános munkarendhez viszonyítva a két hónapos munkaidőkeret végére midig túlórájuk keletkezik. Ennek elkerülése végett, módosítani szeretnénk a munkaszerződésüket, és a tevékenységüket készenléti jellegűnek minősíteni. A készenléti jellegű munkakörnél a munkaidő akár heti 60 órára is emelhető, de mi csak heti 48 órára emelnénk a munkaidőt. Így nem képződne rendszeresen túlórájuk, ezáltal nem illetné meg őket a túlórára tekintettel rendes munkaidőre járó munkabér. Ezzel a megoldással csak bérpótlékokra lennének jogosultak, amit viszont egyhavi fixösszegű átalányként fizetnénk.
A munkavállalót hátrány nem érheti, ha nem egyezik bele a megállapodás megkötésébe, illetve a megállapodás felmondása esetén. A készenléti jellegű munkakör nem megállapodás tárgya A felügyelet munkaügyi ellenőrzést végzett egy munkáltatónál és azt munkaügyi bírsággal sújtotta, egyben kötelezte 47 fő tekintetében a teljes napi munkaidőre vonatkozó törvényi előírások betartására. A határozat indokolása szerint a munkáltató a telephelyén 47 fő munkavállalót foglalkoztatott értékszállító, gépkocsivezető, személy- és vagyonőr, értékszállító személy- és vagyonőr, ATM értékkezelő személy- és vagyonőr, valamint értéktáros készenléti jellegű munkakörben 11 óra teljes napi munkaidő meghatározása mellett 3 havi munkaidőkeretben. A hatóság megállapítása szerint a megjelölt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaköre nem volt tekinthető az Mt. 91. §-a szerinti készenléti jellegű munkakörnek. A Kúria a döntéssel egyetértett és ismételten megerősítette, hogy a készenléti jellegű munkakör feltételeinek fennállása nem a felek megállapodásától, hanem a körülmények összességétől függ (EBH2019.