KÉREM: Lehetőség szerint termékek meglétéről a vásárlás előtt érdeklődni. Több helyen is áruljuk egyszerre, frissítés naponta csak egyszer van. A kérdésekre próbálunk gyors választ adni. A fotók nem minden esetben a termékről készültek. JANIKOVSZKY ÉVA - Felelj szépen, ha kérdeznek! - (Réber László rajzaival / Móra 1983) RETRO - Ritka. Az esetleges hibákat, tulajdonságokat a leírásban találja. Oldalszám: 34 Kötés: kemény kötés Kiadó: Móra Könyvkiadó Minőség: jó állapotú antikvár könyv ISBN: 9631132587 Kiadási év: 1983 Egyéb információ: sérült gerinc; kopott, foltos borító "Amíg kicsi voltam, könnyű volt szépen felelni... Amióta nagy vagyok... sokszor nem tudom, hogy mit feleljek... És ha majd én leszek felnőtt, úgy fogok kérdezni a gyerekektől, hogy sose kelljen rájuk szólnom, felelj szépen, ha kérdeznek"
"Én tudom, hogy ha kérdeznek tőlem valamit, akkor szépen felelnem kell, mert ha nem felelek, akkor rám szólnak, hogy felelj szépen, ha kérdeznek! Amíg kicsi voltam, könnyű volt szépen felelni, mert vagy azt kérdezték tőlem, hogy hogy hívnak? vagy azt, hogy hány éves vagy? Könyv: Felelj szépen, ha kérdeznek! ( Janikovszky Éva ) 153269. Jó Micikének, a kistestvéremnek, mert ő még most is kicsi, és tőle most is... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, XIX. kerület Shopmark Bevásárlóközpont bolti készleten Libri Debrecen Fórum Könyvesbolt Libri Malom Könyvesbolt, Kecskemét Összes bolt mutatása Eredeti ár: 2 499 Ft Online ár: 2 374 Ft A termék megvásárlásával kapható: 237 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont 1 990 Ft 1 890 Ft Törzsvásárlóként: 189 pont Törzsvásárlóként: 237 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Ilyenkor többnyire néhány mondatban össze kell foglalnia azokat a legfontosabb információkat, amelyekre a munkáltató kíváncsi. Készüljünk fel a "kínos" kérdésekre is: például ha az önéletrajzunkban hosszabb kihagyások vannak, vagy ha a karrierívünkben törés látható, szinte bizonyos, hogy szóba fogják hozni. 1. A bemutatkozás során általában az alábbi kérdések hangzanak el: * Mutassa be magát tíz percben, beszéljen magáról szabadon! * Miért abba az iskolába jelentkezett, amelyet elvégzett? * Hogyan kapta meg az első/előző állását? * Miért szűnt meg a jogviszonya? * Mivel foglalkozik jelenleg? Emelje ki az elmúlt fél év legnagyobb kihívását! * Mit tart kiemelkedőnek eddigi szakmai életútjában? Mire a legbüszkébb? 2. Ezután a motivációs szándékaink feltérképezésére irányuló kérdések következnek: * Miért szeretne nálunk dolgozni? * Mi készteti arra, hogy otthagyja jelenlegi állását? Miért akar váltani? * Mit tart fontosnak a munkájában, mi tudja Önt motiválni a jobb teljesítmény elérése érdekében?
Mert így van... 1 874 Ft Örülj, hogy lány! Van, amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem is akartam előre megtudni, hogy mi lesz, mert nekem csak lányom lehet. És az az érdekes, ho... Örülj, hogy fiú! Már iskolás vagyok Micsoda boldogság és dicsőség az első iskolatáska! Dani is büszke örömmel indul iskolába, ahol a lelkesedése lohad ugyan, de érdeklődése nőttön-nő. A felnőttek... Velem mindig történik valami "Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide, kisfiam, beszélni akarok veled, akkor már biztos, hogy baj van. Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszél... 2 999 Ft Van egy jó hírem! - Válogatott írások Ez a különleges kötet a szerző felnőtteknek szóló publicisztikái közül válogat. Az írások az 1990-es évek második felétől jelentek meg különböző lapokban, folyó... 2 624 Ft Naplóm, 1938-1944 - Bővített kiadás Ez a gyerekkori és fiatalkori napló, amelyet Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezetett, az idei év egyik irodalmi szenzációja.
Az utolsó pákászok A pákászatot, mint "foglalkozást" soha nem ismerték el a tiszántúli népe. Sőt a pákászt annak idején mindenki úgy ismerte, mint valami munkakerülő, tolvaj, csibész, bujkáló embert. Mondjuk, volt is benne valami – ezek az emberek, vagy egyedül, vagy családostúl, de remeteséget vállaltak. Az utolsó pákász. Sokszor a szegénység, sokszor a törvény elöli menekülés vitte rá ezeket az embereket arra, hogy beköltözzenek a rét belsejébe – a lápra, és táplálékszerzésüknek helyéül a szabad természetet válasszák. (Ecsedi István – 1933) A magyar nyelv szótára 1870-ben így írja le a pákászt: A Tisza melléki Sárréten, pákászoknak nevezték azokat az embereket, kik folytonosan a rétből éltek. A pákász se nem vet, se nem szánt, se napszámba nem jár, hanem a kész után "nyúl", vagyis: pákászkodik. A pákász a mocsarakban élt, kúp alakú nádkunyhóban, vagy nyerges tetejű földkunyhókban, s az év nagyrészét a lápon töltötte. Halászott, vadászott és gyűjtögetett. A halat szigonnyal, varsával, hurokkal fogta meg.
A pákászat az 1900-as évek első harmadáig, a lápvidékek lecsapolásáig komplex halász, vadász, növénygyűjtő életformája volt a lápok, mocsarak vidékén található falvak lakóinak. Mivel a lápvidék lakosainak a megélhetéshez szántóföldi művelésre alkalmas területük kevés volt, elterjedt foglalkozásnak számított a pákászat. Pákásznak nevezték azokat a lápvidék környékén élő embereket, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből éltek, tehát földet nem műveltek, hanem abból éltek, amit a lápvidék készen adott, begyűjtötték a természet adta kincseket. A pákász élete a lápon [ szerkesztés] A pákász a mocsarakban élt, kúp alakú nádkunyhóban, vagy nyerges tetejű földkunyhókban, s az év nagy részét a lápon töltötte. Az utolsó pákász (1977) | Oktató videók. Halászott, vadászott és gyűjtögetett. A halat szigonnyal, varsával, hurokkal fogta meg. A vízimadarakat is különböző maga készítette hurkokkal ejtette el, s a nagyvadaknak, mint például a farkas, csapdát készített, vermet ásott, míg a repülő madarakat íjjal, hajítófával próbálta elejteni.
A vízben lebegő sulyom termését botra erősített subadarabbal gyűjtötték össze. A pákász családja begyűjtötte a környezetében található ehető vízinövényeket, mint például a sulymot, a gyékény buzogányát; a pákát taplóként használták tűzgyújtáshoz, vagy párna- és dunnatölteléknek dolgozták fel. Összegyűjtötték a vadmadarak tojásait, a gyógynövényeket, a piócát (orvosi felhasználásra), vagyis mindent begyűjtöttek, amit a láp adott. Az utolsó pákász. A lápi ember a láp odvasfáiba telepedett méhcsaládoktól mézet is gyűjtött, de ha megbetegedett, gyógyszerét is a lápon gyűjtötte, mivel a lápvilágban ismeretlen volt a patika és a kórház is. A gyógyszernek szánt gyógynövényeket általában a füvesember gyűjtötte be. A lápon szedett gyógyhatású növényeket gyökerestül szárította, majd porrá törte, és bőrzacskókban tárolta, s szükség esetén faggyúval, hájjal kenőccsé keverte. Ők gyűjtötték be a piócát is, ugyancsak gyógyászati célból. Ezt úgy gyűjtötte, hogy felgyűrt nadrágszárral belegázolt a vízbe, ahol az éhes állatkák ráragadtak a lábára, majd mikor a vízből kilépett, a lábaszárát sóval beszórta, s ettől az odatapadt piócák lefordultak.
A pákász családi, társadalmi életéről keveset tudunk. Minden pákászkunyhót egy-egy kis család lakott. A kunyhókat egymástól kellő távolságra állították fel, hogy mindegyik pákásznak elegendő halász-vadász területe legyen. A 18. sz. végéről arról is van feljegyzésünk, hogy a rétben két-három pákász együtt dolgozott. A pákász felesége a falvakat járta s lisztért gyógynövényeket, piócát, madártollat cserélt. A nagyváradi vásáron megjelenő sárréti pákászokat említi Dutka Ákos – A holnap városa című visszaemlékezésében. – Némely esetben a mocsárban náddal lefedett csónakjukba temették el őket, s temetkezési helyükhöz mondák fűződnek. A pákász-mesterség gyakran családon belül öröklődött. – A pákász-életformát csak a 18–19. -ból ismerjük. Részletesen először 1858-ban Havas Sándor írt róluk. Valószínűleg a pákász-életmód a földrajzi viszonyok hatására alakult ki. A sok mocsár, árvíz járta terület, a nagy kiterjedésű nádas, vizes rét kényszerítette a parasztok szegényebb, föld nélküli rétegét, hogy ezt a földrajzi körülményekhez alkalmazkodó életmódjukat kialakítsák.