A Fittler Kamill által szerkesztett folyóirat egyik 1904-es számának címlapja Prenoszil Sándor grafikájával A Magyar Iparművészet egy jelentős magyar iparművészeti szakfolyóirat volt, amely közel fél évszázadon keresztül (47 évfolyam), 1897 és 1944 között jelent meg. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola és a Magyar Iparművészeti Társulat Közlönye volt. A folyóirat első felelős szerkesztője Fittler Kamill volt. Kapcsolat és impresszum « Magyar Iparművészet. Őt követte Györgyi Kálmán, aki a folyóiratnak 1897–1911 között főmunkatársa, majd 1911 és 1930 között felelős szerkesztője volt. A gazdagon illusztrált folyóirat igen jelentős szerepet töltött be a szakmai eszmecserében, továbbképzésben és a közönség ízlésformálásában. [1] Forrás [ szerkesztés]
A Magyar Iparművészet 1993-tól megjelenő magyar művészeti folyóirat. Felelős kiadója a Magyar Művészeti Akadémia Alapítvány. ISSN 1217-839X. Célja az iparművészeti ágak és azok képviselőinek bemutatása, az iparművészeti egyesületek tevékenységének számbavétele, a kiállítások, tanulmányok, könyvek bemutatása és kritikája. Előzményei [ szerkesztés] A folyóirat megjelenése [ szerkesztés] 1993 decemberében jelent meg az új folyam első mutatványszáma, majd 1994-től folyamatosan megjelenik, előbb negyedévenként, majd 1995-től havonta. Első főszerkesztője Kiss Éva művészettörténész volt, jelenleg a főszerkesztői feladatokat Simonffy Szilvia látja el. A szerkesztőbizottság tagjai [ szerkesztés] Dávid Katalin művészettörténész, Ernyey Gyula designer, szaktörténész, Fekete György belsőépítész, iparművész, Feledy Balázs művészetkritikus, Mascher Róbert designer, a FISE elnöke, Mezei Gábor belsőépítész, N. Magyar iparművészet folyóirat kereső. Dvorszky Hedvig művészettörténész, Ritoók Pál művészettörténész, Scherer József designer, Schrammel Imre keramikus és porcelántervező.
Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: FOLYÓIRAT. (4 db)
Wargha Andrea, Szabó Adalbert-Georges (1877-1961), Szabó József, Szabó László, Szabó Otília, Szász Boglárka Rita, Szenes István, Szentesi Manó, Szentesi Nóra, Szentirmai-Joly Zsuzsanna, Szikszai László, Szilágyi Szabolcs, Szőke Barbara, Takács Bernadett, Terbe János, Terebessy Tóbiás, Tolnai Zsolt István, Tóth Tibor Pál, Üveges Péter, Uhrin Andrea, Varga Katalin, Vereczkey Szilvia, Weichinger Miklós, Wölfinger Barnabás HU ISSN 1789-4808 © TérMűves, 2007 | impresszum | kapcsolat | szerzői jogok és adatvédelem | tervezőknek
iStock A Szent Vitusszékesegyház Ajtajai témájú stock fotó – Kép letöltése most Töltse le most ezt a(z) A Szent Vitusszékesegyház Ajtajai fotót! Tallózza tovább az iStock jogdíjmentes stock képeket tartalmazó könyvtárait, ahonnan Ajtó tematikájú fotók tölthetők le gyorsan és egyszerűen.
Károly, IV. Vencel, Pogyebrád György és II. Rudolf). A Várnegyedben található művészi kincsek egyike a katedrális déli kijárata, az 1370-re datálható gazdagon aranyozott színes mozaikkal díszített Arany Kapu, amely a végítéletet mutatja be. Lehetőség van felkapaszkodni a 96 méter magas toronyba, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra, illetve az óraműre. A torony 1549-ben készült Sigismund harangja, Csehország legnagyobb harangja. A Szent Vitus katedrális megépítése közel hat évszázadon át tartott. A munka a jelenkori gótikus épületen Arrasi Mátyás vezetésével 1344-ben kezdődött. A német Petr Parléř és fiai voltak felelősek a büszke kórus és a körülvevő kápolnák megépítéséért, amelyek a 15. század korai szakaszában végleg elkészültek. A déli oldal 1562-ben egy reneszánsz tornyot kapott, amelyre később barokk díszítőelemek kerültek. A főhajó és az lenyűgöző délnyugati rész a 19. század második felére datálható. Az Arany Kapun (az eredeti bejárat) a déli oldalon, egy 1370-ből származó, eredeti pompájában helyreállított mozaik ábrázolja az utolsó ítéletet.
A várfallal körülölelt térséget Európa legnagyobb várkomplexumának tartják, a szűkebb értelemben fallal körülvett várnegyed volt Csehország királyi székhelye, manapság pedig itt található a cseh köztársasági elnök irodája, így az őrségváltás is egyedi élmény, ha épp itt járunk. A prágai vár közepén található a Szent Vitus-székesegyház, mely Csehország legfontosabb temploma. A kívülről is lenyűgöző székesegyház a cseh királyok nyughelyéül szolgál, és kitűnő példája a gótikus-neogótikus építészetnek. A lenyűgöző Szent Vitus-székesegyház (A kép forrása: a szerző saját fotója) Arany utcácska és kilátás a városra A várnegyedben járva a kiemelt látnivalók felkeresését követően érdemes egy kicsit eltenni a térképet, egyszerűen csak követni a szívünket és a lábunkat, menni amerre visznek. Különleges hangulata van a szűk utcáknak, csendes és nyugodt lépéseink közben elmerenghetünk a történelmi eseményeken, útközben pedig érdemes meg-megállni a várfalak, bástyák, tornyok mellett és vetni egy pillantást a távolba.
Itt áll Szent Vencel síremléke és itt őrzik a cseh koronázási ékszereket. A Szent Vencel-koronát IV. Károly készíttette cseh királlyá való koronázására, amelyre 1347 szeptember 3-án került sor. A székesegyház nemcsak királyi kincstár, hanem az uralkodók temetkezési helye is. A Király Sírboltban nyugszik a cseh és az európai történelem számos jelentős személyisége, többek közt IV. Károly, IV. Vencel, Pogyebrád György, II. Rudolf, Nepomuki Szent János. A Szent Vitus magyar vonatkozásai közül az egyik a Szent Zsigmond-kápolna: Báthori Zsigmond erdélyi fejedelmet-aki életének utolsó tíz évét Csehországban töltötte- 1613-ban bekövetkezett halála után ide helyezték örök nyugalomra. A kereszthajó északi oldalán áll a reneszánsz orgonakarzat, ahol 1856. szeptember 28-án Liszt Ferenc az Esztergomi miséjét vezényelte. A Szent Vitus székesegyház kincstárában őrzik (1368. leltárában már olvasható) Gladius S. Stephani Regis Ungariae cum manubrio eburneo, azaz "Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal" Az Arany Kapun (az eredeti bejárat) a déli oldalon, egy 1370-ből származó, eredeti pompájában helyreállított (1992–2008) mozaik az Utolsó ítéletet ábrázolja.
A Szent Vitus székesegyház a prágai Hradzsin egyik leglátogatottabb műemléke, az európai gótika remeke. A Szent Vitus székesegyház tulajdonosi jogáról két évtizeden át állt perben a cseh állam és a katolikus egyház. A végső, 2010-ben meghozott bírósági döntés szerint a székesegyház az állam tulajdona. "A székesegyház felépülésétől kezdve a cseh államiság jelképe, építéséhez vallásától függetlenül mindenki hozzájárult és az építkezést az első (csehszlovák) köztársaság fejezte be" - indokolta a döntést a bíróság. Az államfői hivatal és a prágai érsekség ezután megállapodást kötött arról, hogy Csehország legnagyobb templomát közösen fogják kezelni. Ekkor alakult meg a székesegyház tanácsa is, amely a templom karbantartásáról és felújításáról hoz döntéseket. A Szent Vitus székesegyház a látogatóktól szedett belépődíjakból jelentős anyagi hasznot is hoz tulajdonosának. A dóm építése. Peter Parlert 1353-ban a székhelyét Prágában tartó Luxemburgi IV. Károly német-római császár, cseh király hívta meg a városba.
század végétől kezdődően. Menny és föld között a kapcsolat rövidre zárva, akárcsak öregkori verseinkben; a katedrálistól egy ugrás a piactér, ahol a világi hatalom vasbunkóval töri kerékbe az elítélteket, s az eretnekek máglyája fölött arany pántlikaként libeg a gregorián. Minden napunk a középkort idézi.
század fordulóján készült el), így minden építészeti korszak sajátosságát magán viseli. IV. Károly az új székesegyházat koronázó templomnak, családi kriptának és Szent Vencel tiszteletére rendelt zarándokhelynek is szánta. A teljesen befejezett templomot csak 1929-ben szentelték fel. A katedrális amellett, hogy koronázó templomként funkcionált, egyben temetkezési hely is volt: itt helyezték örök nyugalomra Csehország nemzeti királyait, így Szent Vencelt is, akinek sírja az oltár alatt van. A királyi kriptához egyébként a Szent Kereszt-kápolnából vezet a lépcső: itt sorakoznak a Premysl-dinasztia szarkofágjai. Koronázó templom funkcióját illetően itt találjuk a Cseh Királyság koronaékszereit is, melynek legértékesebb darabja az ún. Vencel-korona. Az aranyból készült mesterműben 91 drágakő, 1 bizánci kámea és 20 igazgyöngy található, s nevével ellentétben IV. Károly készíttette 1346-ban a Vencel iránti tiszteletből. A korona a szent király tulajdona, az ő aranyozott szobrának a fején őrzik, melyet a koronázási alkalmakkor húsz font ezüst fejében kellett kikölcsönöznie a jövendőbeli királyoknak.