Hiába akarta elkerülni a BKK vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán, hogy szerződést kelljen bontani a céggel, végül mégis ez a forgatókönyv lépett életbe. Akár évekig elhúzódó jogvita is jöhet. Szerződést bontott az elektronikus jegyrendszert szállító céggel a BKK, ezzel gyakorlatilag beláthatatlan távolságba került a több milliárd forintos projekt befejezése – értesült több forrásból is az Azonnali. Kerestük a BKK sajtóosztályát és Budapest Főváros Önkormányzatának kommunikációs osztályát is, amint válaszolnak kérdéseinkre, frissítjük vele a cikkünket. Pár hete egyébként szerettünk volna interjút kérni Dabóczi Kálmántól, ám a BKK sajtó annyit válaszolt: "ezúttal sajnos nem tudja vállalni vezérigazgató úr az interjút". Komoly törés a projektben Már a főváros városfejlesztési bizottságának egy novemberi ülésén is kiderült, súlyos problémák vannak a BKK és a német Scheidt&Bachmann nevű cég közt. Akkor a BKK vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán arról beszélt: a projekt elhúzódó újratervezése miatt a Scheidt&Bachmann szerződésszegő állapotba került, bizonyos bankgaranciákat nem újított meg olyan ütemben, ahogy azt kellett volna, és az erre való felszólító levelek ellenére sem teljesítette a kötelezettségét, aminek október vége lett volna a határideje, ezért megkezdődtek a szerződés felbontásával kapcsolatos előkészítő egyeztetések.
A Budapesti Közlekedési Központ igazgatósága azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést, pedig idén kellett volna indulnia a rendszernek. A fővárost nem érte anyagi kár – közölte Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, hangsúlyozva, a projekt problémáiról a főváros vezetésének nem volt tudomása. Az elektronikus jegyrendszer kialakítására a BKK szerződött, és a közlekedési központ menedzselte a projektet, az azzal kapcsolatos problémákról sem Tarlós István főpolgármesternek, sem neki nem voltak információi. Közölte: annak indoka, hogy a BKK felmondta a szerződést, "a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése" volt. Bagdy Gábor jelezte: a fővárost nem érte anyagi kár. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a probléma hosszú ideig tartó elhallgatása miatt "a főpolgármester a szükséges személyi döntéseket meghozza". Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt.
A főpolgármester elmondta: megegyezett Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel, hogy a főváros projektje rákapcsolódik a nemzeti elektronikus jegyrendszerre. A projektet valószínűleg elveszik a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) - tette hozzá. Tarlós István azt mondta: az állammal közösen fejezik be a projektet, ami "által még jobb lesz, mint lett volna". A projekt 2021-re készen lesz - tette hozzá. A főpolgármester kiemelte: a projekt "nem dőlt be", hét fázisából négy teljesült. Pénzügyi veszteség nem keletkezett, az eszközök itt vannak és a jövőben felhasználhatók, a BKK csak teljesítéseket fizetett ki - mutatott rá. Tarlós szerint azt tudták, hogy nem problémamentes a projekt, de azt nem tudták, hogy a BKK vezetése húzza az időt. Azt mondták folyamatosan nekünk, hogy van probléma, de a megoldás küszöbén állnak - közölte, megjegyezve: november 9-én azt jelentették neki, hogy a kivitelezővel megegyeztek, majd néhány nap múlva kiderült, hogy ez az egész nem igaz, és egyébként a kivitelező hibájából fel kellett mondani a kiviteli szerződést, mert a finanszírozási szerződés került volna veszélybe.
A teljes költség pedig közben 37 milliárd forintosra nőtt. Perindítás Tarlós meghallgatása nélkül Karácsony Gergely a meghiúsult e-jegyrendszer-kiépítés miatt már a két évvel ezelőtti főpolgármesteri kampányában is elszámoltatást ígért. A Népszava ugyanakkor meglepőnek nevezi a fővárosi vezetés lépésének időzítését. A lap szerint az előző budapesti városvezetés korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság csak most jutott el az e-jegyprojekt tárgyalásáig, a legutóbbi ülésen pedig heves vita alakult ki a kormánypárti és ellenzéki képviselők között arról, hogy kit kell meghallgatni az ügyben. A momentumos Havasi Gábor vezette testület ellenzéki tagjai a projekt elindítóját, Vitézy Dávidot, Szeneczey Balázs volt főpolgármester-helyettest és az e-jegyek besülése miatt menesztett korábban a BKK-t vezető Dabóczi Kálmán mellett Tarlós István volt főpolgármestert és Walter Katalint, a BKK jelenlegi vezérigazgatóját is meg akarják hallgatni az ügyben. A bizottság két fideszes tagja, Bagdy Gábor, Tarlós egykori helyettese és Szegvári Péter, a volt főpolgármester bizalmasa és a BKK igazgatóságának akkori elnöke azonban nem értette, a volt főpolgármestert miért kell az ügyben meghallgatni, mondván, a neki nem dolga, hogy egyedi ügyekben döntést hozzon – a testület ennek ellenére Tarlóst és Waltert is felvette a meghallgatni kívánt személyek listájára.
A Szent Miklós-templom a 18. század végén épült, de a Szent Miklós titulus ekkor már hosszú múltra tekintet vissza a településen. A 13. században az ide érkező németek egyházát, a mai Bányásztemplom elődjét a nyugati jövevények körében kedvelt védőszent, Szent Miklós (a kalmárok, kereskedők védőszentje) tiszteletére szentelték fel. Az itteni magyarság plébániája a Szent István-templomhoz tartozott. Szent istván templom nagybörzsöny es. Néhány nemzedéknyi együttélés után a helyi magyarság eltanulva azok nyelvét beleolvadt a jobb módú – kereskedelemmel is foglalkozó – németségbe. Ennek eredményeként a Szent István-templom elvesztette híveit és vele plébánia jogállását, és így a Bányásztemplom, az akkori Szent Miklós-templom lett a helység egyházi központja. A 16. század közepe táján a lakosság többsége áttért az evangélikus hitre, ezért a 16-17. század nagyobb részében ők használhatták ezt az egyházat. A török kiűzése (1686) utáni években indult meg Börzsönybe és a szomszédos Vámosmikolára a felvidéki katolikus telepesek bevándorlása.
A falak odabent is vakolatlanok, az egyszerű oltár mellett egy Szent István-mellszobor, továbbá néhány pad alkotja a berendezést. Az épület nagyszerű arányai a belső térben is megfigyelhetők. A templomot a 13. század első felében emelhették, az Árpád-kori falusi templomok szép példája, amely szerencsés módon nem romként maradt ránk. 1779-ben ugyanis lebontása is felmerült, annyira rossz állapotban volt, de végül elvetették az ötletet, és többszöri felújítás után ma is eredeti pompájában látható és látogatható. Szent István-templom, Nagybörzsöny - látnivaló, templom, Nagybörzsöny - Szálláshegyek.hu. Nyitvatartás Ma nyitva vasárnap 10:00–12:00, 13:00–16:00 szerda 10:00–12:00, 13:00–16:00 csütörtök 10:00–12:00, 13:00–16:00 péntek 10:00–12:00, 13:00–16:00 szombat 10:00–12:00, 13:00–16:00 Árak: Belépőjegy: 200 Ft Tömegközlekedéssel A helyközi autóbuszjáratokról Nagybörzsöny, Petőfi utca 75. megállóhelyen kell leszállni. Megközelítés A helyközi autóbuszjáratokról Nagybörzsöny, Petőfi utca 75. megállóhelyen leszállva felfelé kell indulni a Petőfi utcán, a templom 150-200 méterre található.
A hajó nyugati végéhez később hozzáépített tornyot román stílusú ikerablakok törik át. A szentély külső falát ívsoros kőpárkány zárja le, melyet faragott emberfejek díszítenek. A legenda szerint az építők a tatárjáráskor itt legyőzött pogányok arcvonásait örökítették meg. A déli homlokzatot félköríves, román kori ablakok törik át, és ugyanebből az időből származik a szintén félköríves bejárat is. Bányásztemplom (Nagybörzsöny) • Templom » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A templom belseje teljesen egyszerű, a dísztelen belső térben középkori hangulatú félhomály fogad. A falakon még halványan láthatók eredeti freskómaradványok, felszentelési keresztek. A kis szentélyt negyedgömböt formázó boltozat fedi. Az északi falon helyezték el a bányásztemplom régi, 1700 körül készült oltárképét. Gyakorlati tudnivalók Megközelítés: A templom Nagybörzsöny nyugati szélén áll, a Letkés és Vámosmikola közti országútról induló nagybörzsönyi bekötőút déli oldalán. Előtte parkoló. Nyitva tartás: a templom bejelentkezéssel látogatható.
Nagybörzsönyben a faluba vezető út melletti első épület egy legalább hétszáz éves kis templom, ami körítőfalával, átgondolt arányaival azonnal felhívja magára a figyelmet. Mielőtt belépnénk a templomba, érdemes körbejárni az épületet: az 1632-ben emelt kerítőfalon belül egykor temető volt, ma kis templomkertként funkcionál a kerített rész. Barnásvörös kőből faragott kváderekből épültek a kelet felé néző kis istenháza falai, melyek eredetileg is vakolatlanok voltak. A templomhajóhoz nyugat felől a tatárjárás után épülhetett az ikerablakokkal díszített templomtorony, míg kelet felé az apszis már építéskor is megvolt. Szent istván templom nagybörzsöny peter. A félköríves szentély külső falán másfél tucatnyi faragott férfifej néz szembe a kíváncsi szemlélővel – egyes források szerint a tatárjáráskor itt legyőzött pogányok arcvonásait örökítették meg, más forrás egyszerűen szakállas férfifejekről ír, egy harmadik pedig magyaros karakterűnek ítéli a kőfejeket. A dél felé néző kapun belépve egyszerűen berendezett térbe jutunk. Egy 1690-es feljegyzés szerint igen szegényes felszereléssel rendelkezett, tehát régen sem lehetett sokkal díszesebb a belső tér, mint napjainkban.
Az épületet 1896-ban majd 1910-ben tatarozták, majd az 1960-as évek derekén gondos kutatás után szakszerűen helyreállították Erdei Ferenc Ybl-díjas építész tervei szerint. Ekkor tisztázódott, hogy a templom két periódusban épült: a XIII. század első harmadában a szentély és a hajó, majd a tatárjárás utáni újjáépítés során készült a szentély díszes főpárkánya és a torony is. A keletelt, nyugati homlokzati tornyos egyház román stílusú falusi templomaink legszebb példái közé tartozik. Érdemes röviden elidőzni mellette, elemezni, hogy mi tette azzá. Mindenekelőtt arányai: a szentély, a hajó és a torony egyre növekvő magassága kiemelten jól érezhető a déli oldal felől. Az apró, díszes szentélyt a hajó három keskeny tölcsérablakkal és díszes déli kapuval áttört nagyobb tömege követi, majd a távolról is jól látható, ikerablakokkal megnyitott karcsú torony zárja a képet. Szent istván templom nagybörzsöny. A szép arányokat a vörösesszürke trachit kváderkövekből emelt falazat, a sötétszürkés–lila tetőzet festőivé formálja a tájban.