Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulója alkalmából a Jelenkor Kiadó és a Libri Könyvkereskedelmi Kft. a 20. század egyik legjelentősebb alkotójának verseiből és prózaműveiből készített egyedi válogatáskötetet. A szervezők a tízezer példányban megjelenő mű exkluzív kiadásával ajándékozzák meg a középiskolásokat és az egyetemistákat. A mai napig hatással van irodalmunkra A kezdeményezés célja, hogy a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotásai minél több fiatal olvasóhoz eljussanak. Nemes Nagy Ágnes a korszak egyik legnagyobb alakja, akinek lírája, esszéi a mai napig nagy hatással bírnak az olvasók újabb és újabb generációira. A Szilánkos fényjelek címmel Ferencz Győző szerkesztésében megjelenő, kereskedelmi forgalomba nem kerülő kötetet térítésmentesen bocsátják az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező magyar középiskolások, főiskolások és egyetemisták rendelkezésére. A könyvosztással kapcsolatban Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója kiemelte: "A Libri Könyvkereskedelmi Kft.
Bizonyos fajta távlat és intenzitás nélkül nincs költészet, a költőnek el kell tehát jutnia idáig. Az egész világ tele van jelekkel. Valamennyi jel önmagában is óriási összefüggést hordoz. Hogy e jelek felismerése, az összefüggésrendszer keresése a teljességhez vezet-e, nem tudom. De hogy e keresés végtelenül sokfelé indít, azt igenis tudom. Mindehhez hozzá merem fűzni: a költők egyik jellemző magatartásformája, programja: az általános érdeklődés. Szakosodó korunkban a művészet és a költészet nem szakosodott, még ma is szinte mindenhez a világon "hozzáérhet". A költő tehát hasonlít a filozófushoz. De hasonlít a segédmunkáshoz is, aki minden munkára jó. Mert lelki életében az is benne van, hogy aszfaltozzák-e végre az utcát, vagy hogy miért döntötték ki azt a tizenöt éves hársfát. S benne van a Vajda János-i "Mért születni? minek élni? " kétely is. " Részlet: Nemes Nagy Ágnes: Az élők mértana – Nádor Tamás interjújából Évfordulóhoz köthető események, megjelenések: Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset című művét a Zichy Szín- Műhely művészei állítják színpadra Szitha Miklós, Liszt-díjas ütőhangszer művész, zeneszerző által komponált zenével.
A hatvanas évektől ismét megjelenhettek versei. 1969-es Lovak és angyalok című gyűjteményes kötetéért József Attila-díjjal jutalmazták. Költészetében szigorúan tartotta magát a racionalizmushoz, a legkisebb kilengéstől is irtózott. A látszólagos szenvtelenség, távolságtartás, hűvös józanság és csillogó intellektus mögött azonban kimondhatatlan szenvedély parázslik lírájában. A hatvanas évek végétől neve egyre ismertebbé vált az országhatárokon túl is, külföldi folyóiratok, antológiák közölték verseit. A hetvenes, nyolcvanas években a magyar irodalmi élet meghatározó személyisége lett. Kapcsolatot tartott az emigrációban élő költőkkel, írókkal, több külföldi felolvasóesten, írótalálkozón vett részt. Esszéköteteiben pályatársakról, a műfordítás és a versírás gyakorlatáról, az alkotáslélektanról, verselemzésről írt. Gyermekeknek szóló meséi közül kiemelkedik a Bors néni könyve, amelyből nagy sikerű előadás született a Kolibri Színházban. 1986-ban Lengyel Balázzsal újraindították az Újhold at, amely almanach formájában évente kétszer jelent meg 1991-ig, Nemes Nagy haláláig.
Nemes Nagy első kötete 1946-ban jelent meg. Egy interjúban a művészetet örömszerzésnek nevezte, egy másik nyilatkozatában a költészetet késleltetett gyógyszerhez hasonlította, mely később hat mint gondolnánk, de maradandóbban. Szerinte a gyerekek született élményszerző képessége bármilyen hétköznapi tapasztalásban képes felfedezni az érdekes, értékes, örömszerző motívumokat, amiket élvezetes formában képesek továbbadni. Ez a képességük sajnos hamar megszűnik. 1954–1958 között a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára volt 1958-tól pedig szabadfoglalkozású író. Tizenegy év hallgatás után jelentkezett új felnőtt kötettel Szárazvillám címmel, s ezután két gyermekirodalmi kötet következett: Az aranyecset 1962-ben, majd a Lila fecske 1964-ben, majd 1969-ben a Napforduló. Gyermekversei folyamatosan jelentek meg a lapokban 1960-tól kezdve. Gyereklírához fűződő kettős viszonyáról sokat elárulhat, hogy verseinek gyűjteményes kötetei egy kivételével nem tartalmazzák gyermekverseit. "…rájöttem, hogy a gyermekvers: műfaj.
Számlatömb elvesztése esetében érdemes közzétenni – például a Pénzügyi Közlönyben, napilapokban – a számlatömb tulajdonos cég nevét, székhelyét és az elveszett számlatömb (- tól, – ig) sorszámát, továbbá az érvénytelenítés napját. Ha az elveszett számlatömbben a vállalkozás már állított ki számlát – illetve általában a kézzel kiállított számlák pótlására-, a praktikus megoldás az, ha felkeresi vevőit és hiteles másolatot kér a vevő példányáról. Lecsap az adóhatóság! Abban az esetben, ha a bizonylatok elvesztek, vagy úgy megrongálódtak, hogy nem teljes értékűek, akkor ennek a tényét az adóhatósághoz be kell jelenteni. Elveszett Számla Pótlása. A bejelentéshez célszerű mellékelni a fent már említett jegyzőkönyv egy példányát is. A hiányzó bizonylatok miatt – 1 millió forintig terjedő – mulasztási bírság is kiszabható, az Art. 172. §. (20 a) bekezdésében részletezettek szerint!
Ugyanezen § (2) bekezdése alapján a megőrzés egész időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell az okirat és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét, eredetiségének hitelességét és olvashatóságát. Stop! Itt álljunk meg egy kicsit! Fontos változások történtek az elmúlt években, amelyekről szerintem nem tud. Elveszett számlatömb bejelentése a navhoz. 2010. április 1- jétől a számlát nem kell példányszámozni, eptember 27- től pedig nem kell megkülönböztetni a számla eredeti- és másolati példányát. Az elveszett számla – függetlenül attól, hogy ha azon erre vonatkozó adat mégis szerepel (mondjuk nem vették ki e funkciót a számlázó programból), hanyadik példánya az a számlának – egy új, nyomtatott példánnyal – a másolatra utaló megjegyzéssel – pótolható. Az Áfa- tv. egyébként az elveszett számla pótlására vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, csak a kötelezően kiállítandó érvénytelenítő (sztornó) számla esetköreit határozza meg. Ebből kiindulva a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az értékesítő az elveszett számlát érvényteleníti.
Stop! Itt álljunk meg egy kicsit! Fontos változások történtek az elmúlt években, amelyekről szerintem nem tud. 2010. április 1- jétől a számlát nem kell példányszámozni, eptember 27- től pedig nem kell megkülönböztetni a számla eredeti- és másolati példányát. Elveszett Számlatömb Bejelentése. Az elveszett számla – függetlenül attól, hogy ha azon erre vonatkozó adat mégis szerepel (mondjuk nem vették ki e funkciót a számlázó programból), hanyadik példánya az a számlának – egy új, nyomtatott példánnyal – a másolatra utaló megjegyzéssel – pótolható. Az Áfa- tv. egyébként az elveszett számla pótlására vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, csak a kötelezően kiállítandó érvénytelenítő (sztornó) számla esetköreit határozza meg. Ebből kiindulva a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az értékesítő az elveszett számlát érvényteleníti. Új számlát állít ki, az eredetivel megegyező teljesítési dátummal, a számlán feltünteti az újbóli kiállítás okára vonatkozó információkat. Az eredeti (és fentiek szerint érvénytelenített) számla másodpéldányaihoz a pótlására kiállított számla másodpéldányait hozzá kell kapcsolnia.
Ezek hiányában egy esetleges adóellenőrzésnél az adóhivatal becsléssel fogja megállapítani a vonatkozó időszakra a vállalkozó árbevételét. Az igazi probléma azonban nem a pótlás nehézsége, a jegyzőkönyv hiánya, vagy a becsült bevétel. A szóban forgó dokumentumokat a jogszabály szerint annak elévülési ideig meg kell őrizni. 2011-től az Art. Mi van ha „véletlenül” eltűnnek a számláim? - OPTICONT. előírása szerint a szigorú számadású nyomtatványok vásárlásakor (ilyen például a számla- és nyugtatömb is) az eladónak kötelessége a vásárlással megbízott magányszemély nevét, adóazonosító kártyáját is elkérni, hiszen a forgalmazóknak lejelentési kötelezettségük van az adóhatóság felé. Sárospatak és környéke nevezetességei Jókívánság baba érkezésekor
A bejelentésben (közzétételben) szerepeltetni kell a számla- és nyugtatömb-tulajdonos vállalkozó nevét, székhelyét és az elveszett számla- és nyugtatömb (-tól, -ig) sorszámát, továbbá az érvénytelenítés napját. Fontos, hogy 2011-től az Art. előírása szerint a szigorú számadású nyomtatványok vásárlásakor (ilyen például a számla- és nyugtatömb is) az eladónak kötelessége a vásárlással megbízott magányszemély nevét, adóazonosító kártyáját is elkérni, hiszen a forgalmazóknak lejelentési kötelezettségük van. Elveszett számlatömb bejelentése nyugdíj. Az adóhatóságnak tehát pontos információi vannak arról, hogy az egyes sorszámtartományú nyomtatványokat ki, mely vállalkozó vásárolta meg. Ennek megfelelően egy esetleges ellenőrzés során keresni fogják a revizorok a vállalkozáshoz köthető számla- és nyugtatömböket. (A szóban forgó dokumentumokat az Art. szerinti elévülési ideig meg kell őrizni. ) Szükséges továbbá egy selejtezési jegyzőkönyvet is készíteni az elvesztett iratokról, részletesen rögzítve a nyomtatványok elvesztésének időpontját, körülményeit, hiányuk felfedezésének időpontját, az ezzel kapcsolatban tett intézkedéseket.
Ezek szinte mindegyike pótolható valamilyen módon, de az elvesztett számla- és nyugtatömbök horribilis összegű adóhatósági bírságot vonhatnak maguk után. Az Art. 72. § (20a) bekezdésének előírása alapján minden egyes elvesztett, nyomdai úton előállított számlalap vagy nyugtaszelvény után 500 ezer forint mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság. Elveszett számlatömb bejelentése ügyfélkapu. Magánszemély esetében ez az összeg 200 ezer forint. Tehát egy elvesztett 50 lapos számlatömb után a vállalkozásnak akár 25 millió forint bírságot kell fizetni. Noha a rendelkezés 2012 óta hatályos, senki nem tudta elképzelni, hogy érvényesítsék a maximális összeget. Eddig. A közelmúltban azonban valóban ilyen mértékű mulasztási bírság sújtott egy adóalanyt. Ha az eset gyakorlattá válna, a hazai vállalkozások 70%-a jó eséllyel nem tudná kitermelni a több milliós bírságot, vagyis becsődölne. Amennyiben a jogalkotó abból a vélelemből indult ki, hogy ténylegesen kiállították a számlákat, de a vállalkozó eltitkolta a bevételét, és gyakorlatilag az eltitkolt bevétel utáni áfa-összegre nyújt fedezetet a bírság, úgy az eltitkolt nettó bevételt 92, 5 millió forintnak kell vélelmezni, vagyis számlánként nettó 1 850 000 forint a bevétel-eltitkolás.
Volt már rá példa, hogy a vállalkozás iratai részben vagy teljesen megsérültek, vagy elvesztek. Összefoglalom, mit tehet, és milyen "válaszra" számíthat a NAV- tól ilyenkor. Történetünk főhőse legyen, mondjuk Kovácsné aki a 2008- as válságot követően titkárnőből "life style coach"- á azaz kényszervállalkozóvá avanzsált elő. Egy nehéz, munkával töltött délellőtt után arra tér haza, hogy Fifi a család négylábú kedvence, minden agresszivitását a dolgozó szobában található iratgyűjtő papucsok tartalmán élte ki. Nincs az a puzzle fun aki össze tudná az elmúlt öt évben használt 2 db számlatömböt és a hozzátartozó egyéb bizonylatokat. Kicsi kutya, nagy öröm! hatékonyságban bármelyik iratmegsemmisítő géppel felveszi a versenyt. De hogyan tovább, mikor elpusztultak a vállalkozás elmúlt öt évének a legfontosabb bizonylatai? Természetesen azonnal be kell jelenteni az adóhatóságnál. A fenti történet az államkassza éber őreinek már ismerős. Régebben a 20 éves Ladával együtt tűntek el a papírok. Egy másik verzió szerint: meg lett az ellopott 6A- os, csak a csomagtartóban tárolt három évnyi könyvelési anyagot és a Wunderbaum illatosítót nem szolgáltatták vissza a "becsületes megtalálók".