2013. évi L. törvény by Károly Szatmári
A külön jogszabályként nevezett végrehajtási rendelet jelenleg tervezés alatt áll. A törvény kötelezően elírja a hatálya alá tartozó szervezetek részére az alábbiakat: az elektronikus információs rendszereket be kell sorolni egy-egy biztonsági osztályba a bizalmasság, a sértetlenség és a rendelkezésre állás szempontjából. A biztonsági osztályba sorolás alkalmával – az érintett elektronikus információs rendszer vagy az általa kezelt adat bizalmasságának, sértetlenségének vagy rendelkezésre állásának kockázata alapján – 1-től 5-ig számozott fokozatot kell alkalmazni. A biztonsági osztályba sorolást a szervezet vezetője hagyja jóvá, és felel annak a jogszabályoknak és kockázatoknak való megfelelőségéért, a felhasznált adatok teljességéért és időszerűségéért. 2013. évi L. törvény by Károly Szatmári. ha a szervezet az adott elektronikus információs rendszerére vonatkozó biztonsági osztály meghatározásánál hiányosságot állapít meg, akkor a vizsgálatot követő 90 napon belül cselekvési tervet készít a hiányosság megszüntetésére. a szervezetet az elektronikus információs rendszerek védelmére való felkészültsége alapján a szervezetnek biztonsági szintekbe kell sorolni a jogszabályban meghatározott szempontok szerint.
Rövid leírás A nemzet érdekében kiemelten fontos – napjaink információs társadalmát érő fenyegetések miatt – a nemzeti vagyon részét képező nemzeti elektronikus adatvagyon, valamint az ezt kezelő információs rendszerek, illetve a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek biztonsága. Társadalmi elvárás az állam és polgárai számára elengedhetetlen elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok és információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának, valamint ezek rendszerelemei sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelmének biztosítása, ezáltal a kibertér védelme. Legsürgősebb feladatok: A szervezeteknek az első fázisban szükséges feladatai a következők: elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyt kell kinevezni vagy megbízni; informatikai biztonságpolitikát és informatikai biztonsági stratégiát kell készíteni; informatikai biztonsági szabályzatot kell készíteni és elfogadni; el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását; el kell végezni a szervezet biztonsági szintbe történő sorolását; Kire vonakozik az információbiztonsági törvény?
Az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyelete 8. Információbiztonsági felügyelő 9. Sérülékenységvizsgálat, biztonsági esemény vizsgálata 10. A kormányzati eseménykezelő központ 11. A kormányzati koordináció biztosítása 12. Adatvédelmi rendelkezések, Elektronikus kapcsolattartás OKTATÁS-KÉPZÉS, KUTATÁS-FEJLESZTÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13. Felhatalmazó rendelkezések 14. Hatálybalépés Végrehajtási rendelet Az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolása 1. Általános irányelvek 2. 2013 évi l törvény végrehajtási rendelete. Biztonsági osztályok Az elektronikus információs rendszereket működtető szervezetek biztonsági szintbe sorolása 1. A biztonsági szintek Adminisztratív védelmi intézkedések Logikai védelmi intézkedések Az adminisztratív, fizikai és logikai követelmények 1. Eltérések 2. Helyettesítő biztonsági intézkedések 3. Védelmi intézkedés katalógus 3. 1 Fizikai védelmi intézkedések 3. 2 Adminisztratív védelmi intézkedések 3. 3 Logikai védelmi intézkedések A weboldal sütiket használ, az oldal használatával elfogadod a(z) Adatkezelési tájékoztató dokumentumot.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 2 alkategóriával rendelkezik (összesen 2 alkategóriája van). A(z) "Csonkok (jog)" kategóriába tartozó lapok A következő 128 lap található a kategóriában, összesen 128 lapból.
A vízlépcső környezeti hatásai A vízépítésben nem érdekelt szakma, a társadalom környezetért aggódó része, sőt nem egy politikus is a kezdetektől fogva tudta, hogy a vízlépcsőrendszer működtetése nagy területen jelentős mértékben átalakítja és súlyosan károsítja a környezetet. Melyek tekinthetők a legfontosabb veszélyeknek? 1. A vízlépcső a folyó eséséből adódó helyzeti energiát egy pontba koncentrálja és villamos energiává alakítva elvonja. A duzzasztott szakaszokon a folyó energiája csökken, áramlása lelassul, így csak kevesebb hordalékot tud mozgásban tartani. A következmények mérlegelésénél mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy ez a hordalék az érintett Duna-szakaszon jelentős mértékben szennyezett. Bős nagymaros vízlépcső. A nehézfémek és az olaj körülbelül kétharmad része a lebegő hordalékszemcsék felületéhez kötődik, és a nagy mennyiségű szerves törmelékkel együtt kiülepedik. A keletkező iszapban a szerves anyagok bomlása fogyasztja az oxigént. Az iszap alsó rétegében anaerob bomlási folyamatok játszódnak le, amelyek metán (mocsárgáz) és kénhidrogén képződésével járnak.
Ugyanakkor a bíróság azt is kimondta, hogy nem lehet eltekinteni az 1977 óta bekövetkezett változásoktól, és a ténylegesen kialakult helyzetet kell kiindulópontnak venni. Azaz arra biztatta a feleket, hogy rögzítsék az alsó vízlépcső elhagyását és állapodjanak meg a C-variáns megfelelő üzemeltetéséről. Index - Vélemény - A vízlépcsővita volt a magyar demokrácia ősbűne. De mindenekelőtt építsék be a rendszer üzemeltetési rendjébe az 1977 óta rohamosan fejlődött környezetvédelmi egyezmények és szabályok követelményeit. Ezen belül a felek különös kötelezettsége, hogy újra megvizsgálják a bősi erőmű és az elterelés környezeti hatásait, s a vizsgálatok eredményei alapján a mellékágak és környezet ük optimális ökológiai állapotát biztosító vízhozamot vezessenek a Duna eredeti (eltereléssel érintett) medrébe és a mellékágakba. " Ez azt jelentette, a megállapodás érvényben van, Szlovákiának joga van a C-variáns által végzett beruházások megfelelő működtetésére, de Magyarországnak is joga van az elterelt vízhozam birtoklására. Más megközelítésben: hazánk jogsértést követett el a szerződés megszüntetésekor, Szlovákia pedig a bősi erőmű egyoldalú beindításakor tette ugyanezt.
A Duna elterelése óta eltelt időben a vízhozam átlaga a pozsonyi mércénél 2106 m³/s, a rajkai mércénél 424 m³/s volt, ez a teljes hozam 20 százaléka. Az eltelt 6533 nap alatt a Dunán 1189 milliárd (1, 1 billió) köbméter víz folyt le, amelyből a Duna szigetközi szakaszára csak 239 milliárd köbméter jutott, mert a szlovák fél 950 milliárd köbméter vizet terelt a bősi erőműre. AJÁNLOTT LINKEK: Egy kényszerházasság története Minden Bős-Nagymarosról – az eredeti dokumentumok szövegeivel A szlovák weboldal Bősről Bős-Nagymaros története Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. ORIGO CÍMKÉK - Bős?nagymarosi vízlépcső. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény 2007. április 22. – 2007. május 27. ( változások) Referálás Letelt az egy hónap Jelenlegi státusza: referált szócikk meglehetősen egyéni megoldással kezeli a cikk címe a kötőjelet. Bár nagykötőjel kellene, a könnyebb beírás miatt a kicsi is elfogadható, de szóközzel dúsítva teljesen helytelen... és lusta vagyok a hivatkozásokat kijavítani. -- Váradi Zsolt 2005. szeptember 4., 22:53 (CEST) [ válasz] na, ez pont egyszerre tűnt fel nekünk:) biztos, h nagykötőjel? ez ilyen állandósult izé, nem alkalmi, vagy hogy van ez... Alensha * 2005. szeptember 4., 22:57 (CEST) [ válasz] Semmi sem biztos, de a 263/c § szerint: "Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs... " itt meg ugye, a szép nagy gát jól összeköti. A viszonyunk hozzá meg olyan, amilyen. (Ja, és egy bizonyos politikai pártot is nagykötőjellel kell jól megnevezni) -- Váradi Zsolt 2005. szeptember 4., 23:07 (CEST) [ válasz] Igazuk van, de nézzék el nekem.