Huszákné Czencz Marietta tojásfestő, Czencz János európai hírű festőművész lánya sok éve munkálkodik azon, hogy édesapja hagyatékát Emlékmúzeum formájában a nagyközönség számára bemutathatóvá tegye. A festőművész életművét áttekintő kiállítás mellett Czencz Marietta alkotásai is megtekinthetők a múzeumban. Tovább olvasom >> Nyitva tartás: H-P 14-17, Szo-V 10-17Előzetes bejelentkezéssel más időpontban isKiállításokCzencz János festőművész hagyatékaCzencz János 1885. szeptember 2-án született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1907-1912 között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedűs László és Zempléni Tivadar volt. 1908-ban már kiállított a Műcsarnokban, 1913-ban pedig a Műcsarnok téli tárlatán a Tükör előtt című képével elnyerte a Halmos Izidor pályadíjat. 1918-ban a Fekvő akt című képéért Rudits-díjat kapott. 1920-ban a Marcellina című képéért megszavazták részére a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1921-ben pedig Benkő-díjat kapott. Huszákné Czencz Marietta tojásfestő műhelye és kiállításaA hímestojás készítése általában a következő módon történik: elsőként a rajzokat méhviasszal a tojásra írjuk - batikolt eljárással, majd különböző festéklevekben megfürdetjük a tojást; a végén pedig, a méhviasz letörlésével előjönnek a színek és a minták.
Mosoda budapest 13 kerület Czencz János festőművész - Festészet - Velence, Párizs, London, Stockholm, Osló, Berlin és Bécs művészetpártoló közönsége gyönyörködhetett alkotásaiban.... Művészete színeinek melegségével, finoman letompított színskálájának varázsával hódított. Festményei derült optimizmust sugároznak, nem érzékeltetik azokat a nehéz sorscsapásokat, amelyeket alkotójuknak oly sokszor el kellett szenvednie. A művészet győztes jövőjébe vetett erős hite legyõzte a fáradalmait. " (Dr. Mészáros Gyula) "Tiszta, keveretlen színek, erőteljes kontrasztok, dekoratív színkompozíció ragyognak a belépőre a Czencz János műtermében. Olyan egy-egy képe, mint valami tömör harangzúgás, vagy mint valami fojtott levegőjű népballada. Fiatalabb korában még sokat adott a választékosságra, a kényes ízlés kielégítésére. Szerette akkor is már a mai témáit, de csinnál öltöztetve, gondosan simára fésülve, igaz, már akkor is egy széles gesztus markáns lendületével, de azért mégis óvatos szelídséggel. A rajza hatásosan ellensúlyozta még akkor újszerű színlátását.
Czencz János CZENCZ JÁNOS (Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. – Szekszárd, 1960. január 12. ) festőművész Középiskoláit Sopronban és Győrött végezte, majd néhány évig tanítóskodott. 1907 és 1912 között festészeti tanulmányokat folytatott a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol mesterei Edvi Illés Aladár, Hegedűs László és Zemplényi Tivadar voltak. Művészi látókörének szélesítésére tanulmányutakat tett Olasz- és Németországban, valamint Hollandiában és Svájcban is. 1908-ban, alig 23 évesen már kiállítása volt a Műcsarnokban, és első sikerét is itt érte el, amikor 1913-ban "Tükör előtt" című kompozíciójával elnyerte a Halmos Izor-pályadíjat. 1918-ban "Fekvő akt" című festményéért Rudits-díjat kapott. 1921-ben "Marcella" című alkotásáért megszavazták a Képzőművészeti Társulat nagydíját, amelyet csak "beérkezett művész"-nek ítélhettek oda. A két világháború közötti időszak népszerű festője volt: sok gyűjteményes kiállításon való részvétele mellett önállóan is a közönség elé tárta műveit Pécsett (1925), Budapesten (1929, 1935, 1936), Szombathelyen (1931), Győrött (1935), Sopronban (1936) és Debrecenben (1941).
(Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. – Szekszárd, 1960. január 12. ) festő. Czencz János festőművész nevével és műveivel a század elejétől kezdődően találkozunk a legnagyobb budapesti kiállítások katalógusában, szerepel a fontos lexikonokban: Művészeti Lexikon (Éber), Budapest 1933; Bénézit: Dictionnaire critique documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs, Paris 1949-1950; Művészeti Lexikon, Budapest, 1965, stb. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának archívumában óriási cikk-anyag gyűlt össze Czencz János neve mellett. 1885. szeptember 2-án született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1907 - 1912. között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedüs László, Zempléni Tivadar volt. 1908-ban már kiállított a Műcsarnokban, 1913-ban pedig a Műcsarnok téli tárlatán a "Tükör előtt" című képével elnyerte a Halmos Izidor pályadíjat. 1918-ban "Fekvő akt" című képéért Rudits-díjat kapott. A Tanácsköztársaság idején - mint ahogy Kós Lajos: A Tanácsköztársaság képzőművészeti kultúrája című művében (Budapest, 1959) írja, - a gödöllői volt királyi kastély művésztelep céljaira való átengedését Czencz János is kérte.
Velence, Párizs, London, Stockholm, Osló, Berlin és Bécs művészetpártoló közönsége gyönyörködhetett alkotásaiban.... Művészete színeinek melegségével, finoman letompított színskálájának varázsával hódított. Festményei derült optimizmust sugároznak, nem érzékeltetik azokat a nehéz sorscsapásokat, amelyeket alkotójuknak oly sokszor el kellett szenvednie. A művészet győztes jövőjébe vetett erős hite legyõzte a fáradalmait. " (Dr. Mészáros Gyula) "Tiszta, keveretlen színek, erőteljes kontrasztok, dekoratív színkompozíció ragyognak a belépőre a Czencz János műtermében. Olyan egy-egy képe, mint valami tömör harangzúgás, vagy mint valami fojtott levegőjű népballada. Fiatalabb korában még sokat adott a választékosságra, a kényes ízlés kielégítésére. Szerette akkor is már a mai témáit, de csinnál öltöztetve, gondosan simára fésülve, igaz, már akkor is egy széles gesztus markáns lendületével, de azért mégis óvatos szelídséggel. A rajza hatásosan ellensúlyozta még akkor újszerű színlátását. Ma a rajz másodlagos nála.
Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! Huszákné Czencz Marietta vagyok, Czencz János európai hírű festőművész egyetlen leánya, hagyatékának gondozója. Sok éve azon munkálkodunk férjemmel együtt, hogy Édesapám hagyatékát Emlékmúzeum formájában a nagyközönség számára bemutassuk. Nemcsak a mi érdekünk, hanem nemzeti érdek is, hogy a meglévő értékeket a ma és az utókor számára megőrizzük és közkinccsé tegyük. Az Emlékmúzeum megnyitására 2002. július 19-én – sokévnyi fáradozás után – végre sor kerülhetett. A köszöntőt Vöő József, Báta polgármestere, az avatóbeszédet Fertőszögi Béláné, a BÁV Rt. Aukciós Iroda vezetője mondta. A népművészet, a hagyományőrzés fontosságára a Decsi Faluház igazgatója, Bognár Cecil hívta fel a figyelmet. A frissen nyílt múzeum kiállításán Czencz János festőművész munkáin túl az én munkám, a tojásfestés is bemutatásra kerül. E célra az Emlékmúzeum mellett egy sárközi parasztszobát is berendeztünk: itt tekinthetők meg az általam festett hímes tojások, s megfigyelhető maga a tojásfestés művelete is.
Az utolsó dombhátról visszanézve búcsút veszünk az Erdélyt idéző tájtól, és a festői környezetben fekvő Arlói-tó felé ballagva akár dúdolhatjuk is a jól ismert dalt: "Visszajövök én egyszer még…" Forrás:
A másik a kora nyári árvíz (zöldár), melynek oka a nyár eleji csapadékmaximum. Tavak: Tavaink geológiai szempontból fiatal képződmények. Keletkezésük alapján több csoportba oszthatók: Szerkezeti mélyedéseket (árkokat) kitöltő tavak ( ároktavak): Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó. Morotvatavak: Lefűződött folyókanyarulatokban kialakult tavak ( Szelidi-tó). Az alföldi mélyedéseket, homokhátak közötti laposokat (szél hatására kialakult mélyedések) kitöltő szikes tavak ( szegedi Fehér-tó, Nyíregyháza melletti Sóstó). Langyos, vagy meleg vizű források által kialakított forrástavak: Hévízi-tó, miskolctapolcai forrástó). Dolinatavak (karsztos medencékben létrejövő tavak): Vörös-tó az Aggteleki-karszton. Elgátolt tavak (pl. csuszamlással): az Ózd környéki Arlói-tó. Magyarország felszíni vizeinek típusai, hasznosításuk - Földrajz érettségi - Érettségi tételek. Mesterséges ( antropogén: vagyis emberi tevékenység nyomán létrejött) tavak: hortobágyi halastavak, morotvatavak, Feneketlen-tó (Budapest), Tisza-tó. Tavaink sekély vizűek, emiatt nyáron gyorsan felmelegszenek. Ezért fürdőzésre alkalmasak.
Bélapátfalván több szálláslehetőség közül is válogathatunk, mint például az Apátságúti, a Tök-Ász, vagy a Viktória vendégház, ezek 3500 – 6000 forint közötti áron bérelhetők egy főre éjszakánként. Azoknak, akik a tóra néző kilátással szeretnének kelni és feküdni, a Villa Tópartszálláshelyen ajánlott szállást foglalniuk, itt valamivel magasabbak az árak, de a csodálatos környezet mindenért kárpótol minket. A Villa Tópart-ban étterem is működik, a szállás díja pedig – amennyiben a tóra néző szobát választunk – 8000 forint/fő/éj. Bélapátfalvához közel – körülbelül 10 kilométerre - található Szilvásvárad, melynek közelében mindenképp érdemes felkeresni a Fátyol vízesést, mely a Szalajka-völgy egyik leglátványosabb természeti képződménye. A Szalajka-völgy körülbelül egy félnapos kirándulást jelent, a völgyben számos étterem várja a túrázókat. Fotók: MTI/H. Szabó Sándor, MTI/Máthé Zoltán, Instagram JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT? Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5, 9%.