A szociális helyzetet pedig nem az ott működő oktatási intézményrendszer idézi elő, hanem a településre és környékére jellemző gazdasági-foglalkoztatottsági állapotok. A képességkibontakoztató felkészítés az "Iskolai integrációs program" (IPR) része, tehát célszerű lenne arról beszélni, hogy ilyenkor mit értünk integráció alatt? Ha ezeken a településeken azt értjük "integráció" alatt, hogy "együttnevelés", akkor annak semmi értelme, mert nincs "kivel" együttnevelni. Ugyanis az "integráció", vagyis az együttnevelés (Evans és munkatársai nyomán) az a folyamat, amely a "hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű" és " nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos helyzetű" tanulók közötti interakció, együttlét (tanulási és szabadidős) maximális megvalósítását célozza, melyre jellemző a kölcsönös alkalmazkodás. Tehát kimondhatjuk, hogy az ún. Kuruc.info - Nincs a földön gazdagabb, szebb ország - ahol még a halmozottan hátrányos helyzetűek is Audival jönnek Hegedűs Zsuzsa és a Hitgyüli malacaiért. IPR támogatást igénybe vevő iskolák jelentős része szegregált. Nem az iskola szegregál, hanem az iskola szegregált környezetben működik, s e szegregált környezetről nem ő tehet.
Ez a feltétel kizárja-e a támogatási rendszerből azokat az iskolákat, ahol túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulnak? A magyarországi települések javarészét községek (falvak), kisvárosok adják (néhány száz lakostól a 6-8000 lakosú településekig). Ezek oktatási intézményrendszerére jellemző, hogy általában egy vagy két általános iskola működik a településen (amennyiben egyáltalán tudják működtetni). A községek (falvak) túlnyomó részére (melyek nincsenek egy-egy nagyváros – mint pl. Győr, Budapest, stb. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szegregációs indexe - Infogram. - közvetlen vonzáskörzetében, vagy ipar nem települt a környékre) elszegényedett gazdasági, társadalmi állapotok jellemzők. A települések jelentős része működőképességének megtartása érdekében állami támogatást kér. Az ÖNHIKI ("Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása") támogatást kérő települések száma egyre nő, 2010-ben már 1 437 önkormányzat igényelt ilyen jellegű kiegészítő támogatást. Az elszegényedés következtében az egyes települések általános iskolába járó tanulóinak-összetételére jellemző a túlnyomórészt hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet (van, ahol eléri a 95-98%-ot).
Amúgy meg, akit érdekel: a térségben órákon belül malacok jutányos áron eladók lesznek. ( - MTI nyomán) Kapcsolódó:
A mesék az alábbi linkeken érhetők el: További információ a mozgalomról: A mesekampányban részt vevő színészek (a lista folyamatosan bővül): Bugár Anna, Csákányi Eszter, Csuja Imre, Deutsch Anita, Elek Ferenc, Fullajtár Andrea, Für Anikó, Hernádi Judit, Hevér Gábor, Keresztes Tamás, Kinizsi Ottó, Kiss Ernő Zsolt, Kovács Lehel, Kovács Patrícia, Mészáros Béla, Molnár Piroska, Mórocz Adrienn, Nyári Darinka, Ónodi Eszter, Pokorny Lia, Rajkai Zoltán, Rezes Judit, Scherer Péter, Schmied Zoltán, Szabó Erika, Szakács Hajnalka, Szervét Tibor, Szőke Abigél
Valaki nyilatkozta nemrégiben, hogy az integrációs programok hibája, hogy csak az oktatásra fókuszálnak, pedig ez többdimenziós problémahalmaz, ezért összetett, több területen lehetőségeket nyújtó programot (egészségügy, lakhatás, munkahelyteremtés stb. ) kell létrehozni. Aki komolyan vette az "integráció" problémáját, az nyolc évvel ezelőtt – az oktatás területén indult ún. IPR- programok kezdésekor- sem gondolhatta komolyan, hogy az oktatás önmagában megoldja e súlyos, komplex problémahalmazt. Az oktatás önmagában hogyan oldhatná meg azt a fokozódó tömeges szegénységet, nyomort, a családok mindennapi éhezését, a mindennapi életük kilátástalanságát, amit az elmúlt húsz év alatt idéztek elő? Nem hinném, hogy az oktatásnak, azon belül az integrációs oktatásnak, nevelésnek kellene eljátszania a bűnbak szerepet, akin el lehet verni a port az ország katasztrofális állapotáért. Mint minden működő programban, természetesen az integrációs nevelés, oktatás rendszerében is találhatóak hibák, javítanivalók, de ez nem indok arra, hogy a fürdővízzel a gyermeket is kiöntsük.
). A kutatások szerint az alulteljesítő tanulók 5 területen különböznek a társaiktól ( Rimm, idézi Tóth 2002) Ezeket a jellemzőket elsősorban fiúkra találták jellemzőbbnek: Verseny: sikertelenség esetén könnyen elkeserednek, elvesztik türelmüket, kudarcaikat nem az erőfeszítés hiányának tulajdonítják, hanem a külső véletlennek, a sikert pedig a szerencsének. Emiatt érezhetik úgy, hogy nem tudják befolyásolni a velük történt eseményeket. Ennek hátterében az állhat, hogy a szülők arra törekedtek mindig, hogy a gyermeknek csak sikerélménye legyen, így nem tanulhatta meg a erőfeszítés és a siker összefüggését megtapasztalni. Felelősség: feladatmegoldás során a felnőttektől várnak segítséget, nem tudják megszervezni a tanulási folyamatukat. Állandó figyelmet igényelnek, hogyha nem kapják meg, akkor mindent megtesznek, hogy másik figyelmét magukra irányítsák (pl. : rendetlenkednek). Kontroll: igyekeznek mind a szüleiket, mind a tanáraikat manipulálni, mindig azt szeretnék, hogy az ő igényeik szerint alakuljanak az események.
E szegregációs környezet megélői, sokszor "elszenvedői" nem csak maguk az ott tanuló gyerekek, szüleik, hanem az ott dolgozó pedagógusok, iskolaszemélyzet is, ugyanis a szociális feszültségekből adódó konfliktusok általában a közösségi élet színterein- így többek között az iskolában- robbannak ki. A szegregáció odáig fejlődött, hogy ma már jelentős számú "gettósodott" kistérség van, s ha ez így megy tovább, az ország normális, biztonságos működése kerül veszélybe. Azt mondják, hogy a szegregációt és a szelekciót érdemes különválasztani: a szelekció természetes kiválasztódási mechanizmus külső hatások nélkül, a szegregáció viszont tudatos elkülönítés, és alapvető különbség van a két jelenség mögötti motivációk tekintetében. Magyarországon a gettósodott települések nagy része nem természetes kiválasztódási folyamatban jött létre, hanem tudatos külső hatások által. Csakhogy ezek a tudatos (vagy ha nem is tudatos, de célirányos, következményekkel talán nem is számoló) külső hatások nem az oktatási szegregációban érhetők tetten, hanem a települések gazdasági, társadalmi, élhetőségi ellehetetlenítésében, a település, a kistérség szegregálásában.
Jó éjszakát kívánok! - Megaport Media | Good night friends, Good night gif, Good night wishes
Pin on esti mozgó képek ++
Úgy véltem, hogy vetítenek, egészen addig ameddig az egyik kollégám - akit jól ismerek és tudtam, hogy nem hazudós- is beszámo... Thai masszőrnél erotikus történet olvasása tovább Ilonka nénit nem hagytam egyedül. Szép mozgó esti képek - Google keresés | Gif pictures, Good morning good night, Picture. Beküldő:Kispisti Gyerekkoromban állandóan Ilonka néniéknél játszottam, nagyobbik fi volt az egyik legjobb bará kamaszodni kezdtem, Ilonka néniben már nemcsak az aranyos szomszédnénit, a szexi, gyönyörű nőt láakran kukkoltam a szobám ablakából, ahogy a kertben fürdőruhában kapál, közben hatalmasakat hokizta... Ilonka nénit nem hagytam egyedül. erotikus történet olvasása tovább További szextörténetek ---> Az összes erotikus történet böngészése
szép mozgó esti képek - Google keresés | Good night funny, Good morning good night, Good night
szép mozgó esti képek - Google keresés | Inspirational thoughts, Good night, Minden