Csütörtökön néhány perccel 17 óra után az alábbi közleményt adta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az Országos Meteorológia Szolgálat előrejelzése alapján, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megtette a szükséges lépéseket és felkészültünk a várható havazásra. Zalára narancssárga riasztás van érvényben! A hóhelyzetre való tekintettel 2014. január 24-én 05:00 órakor megkezdik működésüket a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Operatív Törzse, valamint a járási helyi védelmi bizottságok katasztrófavédelmi munkacsoportjai. A megyei operatív törzsben a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala Megyei Igazgatóságának egy-egy szakembere folyamatosan jelen van annak biztosítása érdekében, hogy a várható havazással összefüggésben esetleg kialakuló rendkívüli helyzetek kezelése összehangoltan történjen. Előkészítettük, hogy szükség esetén a megyei és a járási rendeltetésű önkéntes mentőszervezetek rövid idő alatt mozgósításra kerülhessenek, de ugyanígy készen állnak mind a melegedő, mind a befogadó helyek az aktivizálásra.
Megtartotta hagyományos Tűzoltónapját a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kedden Búcsúszentlászlón. A megyei állomány tagjai és a meghívott vendégek közösen emlékeztek meg a tűzoltók védőszentjéről, Szent Flóriánról. Az eseményen elismerést vehettek át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó állománytagok. Az ünnepségen Egri Gyula tűzoltó dandártábornok, megyei igazgató kifejezte köszönetét a megye mentő tűzvédelmében résztvevő összes bajtársnak. A dandártábornok kitért az elmúlt 10 év sikeresen teljesített feladataira, és kiemelte azokat a nagyobb beavatkozásokat, melyeken a zalai tűzoltók hősiesen, emberfeletti munkával végezték feladatukat. Ünnepi beszédét követően Egri Gyula tűzoltó dandártábornok, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója munkakörében hosszú időn át végzett kiemelkedő szakmai teljesítményének elismeréseként dicséretben és jutalomban részesítette a Tűzoltóság Napja alkalmából: Lengyel László tűzoltó alezredest, kiemelt főelőadót, Horváth János címzetes tűzoltó törzsőrmestert, beosztott tűzoltót, Varga Béla címzetes tűzoltó zászlóst, a Lenti HTP gépjárművezetőjét, Cseresznyés Dániel tűzoltó hadnagyot, rajparancsnokot, Horváth Zsolt Ferenc címzetes tűzoltó törzsőrmestert, gépjárművezetőt.
A koronavírus terjedésének megelőzése érdekében elrendelt veszélyhelyzeti korlátozások miatt elmaradt Nemzetközi Polgári Védelmi Napi megemlékezésre Egri Gyula tűzoltó dandártábornok, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója hosszú időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréseként oklevelet adományozott Prepok Attila tűzoltó alezredesnek, a Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség polgári védelmi felügyelőjének Kemény József nyugállományú polgári védelmi ezredesnek, melyet távollétében fia, Kemény Csaba tűzoltó őrnagy vett át. (Fotó: Mikó Gábor tűzoltó százados – Zala MKI)
Április elején megnyitottak a csónakházak. Megnéztük, mennyibe kerül a kajak, kenu bérlés, és merre érdemes evezni, ha vízre szállunk. " Lehet itt csónakot bérelni? " – kérdezi egy negyvenes éveit taposó úriember a Béke csónakház mindenesétől. A helyszín a Római part, az időpont vasárnap délután. Joe, a kölcsönzős ekkorra már lehajt néhány kupicával. Ez nem használ egyébként sem túl kifinomult modorának. "Drága uram, ha csónakot akar, akkor menjen a városligetbe. Csónakház római part 3. Nálunk sportcélú kishajókat talál, kenut, kajakot, kiel boatot" – válaszol a kérdésre Joe. A "sportcélú kishajó" kifejezést tagoltan, felemelt hangon mondja. A bárdolatlan stílustól nem száll inába az érdeklődő bátorsága. Megkérdezi, mennyibe kerül a bérlés. Joe erre a csónakház deszkaajtajára ragasztott árképzési táblázatra mutat. Az árak nem túl magasak: példának okáért a kétszemélyes kajak egy napra 1900 forint, egy négyszemélyes kenuért 2600 pénzt kell leszurkolni. Az egyszemélyes kajak egy napra 1400 forint, egy A Duna, mint vadon A Dunát a városlakó koszos és büdös csatornának tartja, ahová a wc-k és a mosogatólé folyik le.
Ez a vadevezős ország: területe az újpesti hídtól a Bivalyosig terjed, 6 kilométer hosszúságban, 280 méter szélességben. Lakóinak száma télen néhány tucat, nyáron ötvenezer. " Szintén ezen újságcikk ír arról, hogy a Közmunkatanács ötvenezer embert elüldöz a Dunától, mert a part mellett 36 méter széles részt akar kisajátítani a gyalogosok, a mentők és a tűzoltók közlekedésére. A cikk írója szerint a part kihalásához vezet, hogy a Közmunkatanács a Nánási úttól a Duna irányába merőleges utcákat tervez kialakítani. Befejezésre várva - Csónakház a Római-parton. A Budapesti Budai Torna Egylet (BBTE) csónakháza 1941-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 128887) Valójában a II. világháború vetett véget a lidóhangulatnak: a bombázások miatt számos csónakház elpusztult, a faanyagot pedig tüzelőnek használták. A háború mellett hatalmas károkat okozott az árvíz 1941-ben és 1945-ben, amikor nemcsak a parti részt, hanem Csillaghegy egész területét elöntötte a jeges ár, a felrobbantott vasúti híd roncsai miatt ugyanis feltorlódtak a jégtáblák. A háború után gyorsan visszatért az élet a Római-partra, a magáncsónakházak helyett már államosított üdülők és hajógarázsok várták a nyaralókat.
(Forrás:) Az egykori Podoletz Gusztáv-féle csónakház később Bíbic, majd Bíbic I. néven működött, ma lakóépület (Fotó: Erdélyi János/) A sportélet fellendülésével egyre keresettebbek lettek a csónaképítő-mesterek. Faragó Imre, akit a parton csak Faragó bácsiként ismertek, már az 1920-as évek legelején készített fahajókat a III. kerületi műhelyében. Ő nem pusztán a kajaképítésről volt ismert, hanem népes családjáról is: 21 gyermeke volt. Szintén híres csónaképítő volt Fojt János, Weinberger Jenő, Jülling Rudolf és Podoletz Gusztáv is. (A magyar fahajóépítők Európa-szerte ismertek voltak, munkájuk nagyban hozzájárult, hogy a magyar kajak-kenu sport a világ élvonalába került. Csónakház római part ii. ) A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság kikötője közelében volt az Adria csónakház, az 1930-as évekre épült fel (Forrás: Fortepan/ Képszám:45533) A vízitúrák után vasárnap esténként lampionokkal, viharlámpákkal megvilágított csónakok ringtak a Dunán, számos csónakban harmonika, mandolin vagy gitár szólt.
Az egyre élénkebb vízi forgalom miatt 1925-től rendszámmal azonosították a csónakokat, 1931-től pedig mentőhajók is voltak a vízen, többek között a Hungária Strandfürdő és Csónakház, a Fodor Klub csónakháza, Magasházy Mihály csónakháza és a Nemzeti Bank Tisztviselőinek Csónakháza előtt. Emellett a rendőrség motoros csónakon is biztosított szolgálatot. Az 1930-as években nyaranta már ötvenezren is nyaraltak a Duna-parton, főként magántisztviselők és a kispénzű fővárosiak látogatták a telepet. Római part csónakház. A kép hátterében a millennium évében átadott vasúti híd, amelyet a II. világháborúban felrobbantottak. (Forrás: Fortepan/Képszám: 149515) A 8 Órai Újság 1935-ben a "vadak birodalmának" nevezte a Római-partot, és szemléletes leírást is közölt róla. "[... ] barna csónakházak, színes weekend-épületek, régi és új garázsok, modern, szélesablakú, üvegből és betonból épített többemeletes szállodák, tarka kisvendéglők, cukrászdák, fagylalt-barakkok, virágágyak, imbolygó deszkastégek, homok, kavics, otthonos hepehupa, magányos szomorkodó kövek között tanyázik a vadak barnára sült népe.