Ha pedig még mindig van kedvetek sétálgatni, akkor Vácon belül is érdemes körülnézni, hiszen ez a város is tartogat magában számos látnivalót a Duna-parttól kezdve I. Géza szobrán át a Váci Apátságig. Ha egy kellemes, és látnivalókkal teli délutánt szeretnél eltölteni a szabadban a családoddal vagy a barátaiddal, akkor a Váci Ártéri Tanösvény remek választás. Van itt minden: izgalmas növények, állatok, mocsarak, horgásztó és még a Duna is. Az biztos, hogy a család egyik tagja sem fog unatkozni! Váci Ártéri Tanösvény – Veled utazom. Képek: Rólam Legújabb cikkek Túraszervező, túravezető Magyarországon, és külföldön szervezek kalandos, és látványos kirándulásokat olyan helyekre, amelyeket csak kevesen ismernek, de egyszer mindenkinek látnia kell! Legújabb cikkek Szabó Dénestől ( see all)
Megszoktuk, hogy ezek az állatok "csak" bájosan úszogatnak a tavakon, de ezeket a hatalmas, élvezetes hattyú-szárnycsapásokat, melyek ahhoz hasonlítanak, mint amikor az ember hatalmasat nyújtózik, vagy a vadkacsák csoportos felrebbenései, fejünk felett körözései, majd ismételt leszállásaik újdonságok voltak. A háttérben a Hétkápolna szépsége, tovább fokozta élményünket. A horgásztó mellett számos kis pad található, ahol középkorú, és idős párok napfürdőztek. Váci Ártéri Tanösvény. Gyerekkel csak én voltam, így a csend szinte töretlen volt, és az egész közeget nagyon idillinek találtam. A horgásztó mellett elhaladva jutottunk el egy kisebb tisztásra, végén két híddal, melyek a Gombás-patakon ívelnek át: egy régi fahíd, és egy fémhíd. Nos, az útleírásokban említett bicikliút itt kapott szerepet: a fémhídon egy bicikliút vezetett át, így arra vettük az irányt. A bokrok között könnyen felfedezhető egy kis út, és pár lépésnyire az Ártéri Tanösvény bejárata. Nos, ha félénk gyerekkel tervezed az utat megtenni, vagy babakocsiban tolnád a gyerkőt, ezt a helyet ki kell hagynod.
Látnivalók a környéken Diadalív Vác Magyarország egyetlen Diadalíve. Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben. Székesegyház Magyarország első, klasszicizáló későbarokk ízlésű székesegyháza, tervezője a francia Isidor Canavale. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat c... Március 15. tér A Március 15. tér épületegyüttese, a város főtere, amely az észak-déli és a kelet-nyugati egykori főközlekedési útvonalak keresztezésénél alakult ki, nem véletlen tehát, hogy a kereskedelmi és a közig... Hegyes torony A tatárjárás után újjáépített középkori város egyetlen fennmaradt emléke a Duna-parton látható helyreállított torony és városfalrészlet, lakóépületbe foglalt, hengeres testű, kúpos tetővel fedett épít... Püspöki palota A Püspöki palota (Migazzi tér 1. ) 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona.
Tavasszal harsogó békakórus űzi el a csendet. A hanghólyagjaikat rezegtető dalnokok is alig méternyire koncerteznek. A látni- és hallanivalók időről-időre, évszakról-évszakra változnak, de mindig van valami, amiért érdemes ide kilátogatni. Mégis, talán a nyár első felében a leglátványosabb a tanösvény. Ekkor bontja látványos virágait a már említett nyári tőzike és a mocsári nőszirom, illatozik a termesztett fodor- és borsmenta közeli rokona: a vízi menta. A madarak közül már a kései vándorok is a fészkek körül serénykednek és - bár ahogy a tavaszi legényes hangulatot felváltják a családapák gondterhelt mindennapjai, úgy ritkul és halkul a madárdal, azért egy-egy kakukkszó, egy-egy huncut a bíró azért elhangzik még. Egy ilyen tanösvényt persze nem csak megépíteni kell, hanem karban is kell tartani. Különösen igaz ez a szóban forgóra, hisz az ártér egy rendkívül dinamikus, gyakran és gyorsan változó terület. Rendkívüli események, például egy-egy szélvész, vagy az extrém magas vízállások nyomait a nagyvíz elvonultával el kell távolítani, de az például sajnos Vácott sem számít rendkívüli eseménynek, hogy a Gombás-patak "civilizációs hordaléka" a torkolathoz érve nagyrészt épp az ártér elején rakódik le.
A 78. § (4) bekezdése alapján a közalkalmazottat a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalom már 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után is megilleti, amennyiben – jogviszonya arra hivatkozással szűnik meg, hogy a közalkalmazott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. A 31/2018. számú munkaügyi elvi döntés szerint ugyanis a jubileumi jutalomra vonatkozó igény azon a napon válik esedékessé, amikor a jogszabály szerinti feltétel bekövetkezik. A kifizetés esedékességének az igény érvényesítésének elévülése szempontjából is jelentősége van. hatálya alá tartozó, szociális területen dolgozók esetében is, amennyiben munkáltatójuk olyan szociális intézmény, amely központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesül. A jubileumi jutalom esetében az Mt. 26. §-át kell alkalmazni, amely kimondja, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a 25.
jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezései szerinti összegeket mindenkor biztosítja, és a munkáltató azt kifizeti, a munkavállalókat e tekintetben hátrány nem éri, jóllehet, a kifizetés jogcíme nem "jubileumi jutalom" lesz. Ugyanígy, az egészségügy és a kultúra területén sem fogadtak el olyan ágazati szabályt, amely az állami (állami egyetemi) és önkormányzati fenntartású intézményekben, közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottakon kívül más, munkaviszonyban álló munkavállalóknak jogszabályban előírt jubileumi jutalmat garantálna. Hány havi illetmény jár jubileumi jutalomként? A Kjt. 78. § (2) bekezdése szerint a jubileumi jutalom a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg. A 78. § (4) bekezdése alapján a közalkalmazottat a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalom már 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után is megilleti, amennyiben - jogviszonya arra hivatkozással szűnik meg, hogy a közalkalmazott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294.
Természetesen a visszaellenőrzés akkor lehet indokolt, ha a fenti esethez hasonló illetményváltozás történt a jubileumi jutalom kifizetése körüli időpontban. FRSZ Jogsegélyszolgálat
Gyakori kérdések a jubileumi jutalomról Citroen m5 center hirdetései Jubileumi jutalom kifizetésének esedékessége § (1) bekezdésének ga) pontja alapján nyugdíjasnak minősül, vagy – a felmentési idő lejártakor legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkező nő a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését maga kérelmezi. Nem jár 35 év közalkalmazotti jogviszony után a negyvenéves jubileumi jutalom, ha a közalkalmazott jogviszonya áthelyezéssel vagy rendkívüli felmentéssel szűnik meg. Mikor kell kifizetni a jubileumi jutalmat? Főszabály szerint a jubileumi jutalom kifizetése a 25, 30 vagy 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő elérésének napján válik esedékessé. Ettől eltérően, a Kjt. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a munkáltató a közalkalmazott jogviszonyát azért szünteti meg, mert legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, azaz a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.
Az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését a március 2-dika esti adatok szerint – közölte akkor Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti foglalkoztatás 2021. március 2-dikán kezdődött meg.
(Ezt a rendelkezést az örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg. )A kérdés szerint a közalkalmazott súlyos beteg, viszont fennáll a jogviszonya, azt sem ő, sem a munkáltató […]