Az alvásmegvonás, vagy a REM fázis megvonása halálhoz is vezethet. Ahogy öregszünk, a REM szakaszban eltöltött idő fokozatosan csökken. Ismeretes, hogy a REM alvás az agy azon részeit stimulálja, amelyek a tanulást és a memóriát határozzák meg. Kísérletekből arra lehet következtetni, hogy az álmok tükrözhetik az agy szelektálását, pontosabban azt, hogy szelektálva tárolja az agy az ébrenlét alatt újonnan kapott információkat. Miközben ezeket az információkat az agy feldolgozza, elképzelhető, hogy újra bejárja ezeket a helyeket, miközben a régi emlékeket eltávolítja onnan, más szóval azok feledésbe merülnek. Ez a folyamat magyarázatot szolgáltathat arra, hogy a gyerekkori emlékek miért lehetnek frissebb emlékekkel tarkítva. A tanulmányok arra is rámutatnak, hogy a REM mellett más alvásszakaszokban is szükséges az agy tanulásra és emlékezésre használt idegpályáinak formálása. REM alvás: másfajta alvás. Jegyzetek Szerkesztés Fordítás Szerkesztés Ez a szócikk részben vagy egészben a Rapid_eye_movement_sleep című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
Egyedül szemeink és légzésünk működik. A bénulás természetesen átmeneti, de akár 20 percen keresztül is eltarthat. Növekszünk Persze, nem arról van szó, hogy nagyobbak lennénk, mire felkelünk, de testünk alvás közben növekedési hormonokat termel. Ennek köszönhetően születnek új izomsejtek egy kemény edzés után, vagy forr be a seb, ha például elvágjuk az ujjunkat. Az éhséggel kapcsolatos hormonokat is ilyenkor szabályozza a test, ezért érezzük magunkat éhesnek, ha nem tudtunk eleget aludni. REM: ezért ebben az alvási fázisban a legintuitívabb az agyunk - EgészségKalauz. Forrás:
– A REM-alvás ciklusokban zajlik az éjszaka folyamán: a 7-8 órás alvás során az egészséges felnőtteknek általában négy REM-fázisuk van. A tanulmány szerint a REM alvásban az agyunk szinte olyan aktív, mint az ébrenléti állapotban, amit az emlékek megőrzéséhez hozzájáruló, fontos tényezőnek is tartanak.
Az idegsejtek nem pótolhatóak, nem igazán szoktak osztódni, ezért jobban kell rájuk vigyázni. Amikor alszunk, magas az ingerküszöb, a külvilág ingerei kevéssé hatnak meg, így szépen nyugiban tudnak lenni. Neked melyik elmélet tetszik a legjobban? Írd meg kommentben! 🙂
A REM fázis egyéb jellemzői Több más dolog is érdekessé teszi a REM alvást. Először is, nem gyakran fordul elő ilyenkor horkolás. A horkolás leginkább a mély alvási szakaszban jelentkezik, és a lágy szájpadlás, valamint a nyelvcsap, a torokba belógó hosszúkás szövetnyúlvány rezgése okozza. Másodszor, a REM szakaszban nem működik a hőmérséklet-szabályozás. Nem izzad az ember, ha melege van, és nem reszket, ha fázik. REM alvási fázis: mi ez és miért lenyűgöző?. Amikor álomból ébred az ember, lehet, hogy az érzelmi hullámzástól facsaró vizesen ébred, de magában az álmodási szakban nem vagyunk képesek változtatni a hőmérsékletünket, sem reszketéssel, sem izzadással. Az agy a REM fázisban Az egész REM szakaszban úgy viselkedik az agy, mintha már "ébren" lenne. Nehezen lehet megkülönböztetni a REM EEG-jét az éber állapotban végzett EEG-től, és valóban, amennyiben felébresztik ilyenkor az embert, az agy gyorsan tájékozódik, és jól működik, nem mutat semmi olyan zavartságot vagy működésképtelenséget, mint a mély alvásból való ébredéskor.
Ez a szócikk az alvás egyik fázisának megnevezéséről szól. Hasonló címmel lásd még: R. E. M. (rockegyüttes). A rapid eye movement (rövidítése: REM, a. m. " gyors szemmozgás ") az alvás egyik fázisának tudományos, angol megnevezése. Jellemzői Szerkesztés A légzés ilyenkor szabálytalanabb, gyorsabb és kevésbé mély. A szemek gyors mozgást végeznek mindenféle irányban, a végtagok izmai átmenetileg képtelenek a mozgásra. Az álmok túlnyomó többsége a REM fázisban történik. A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt. A REM fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik (rövid időre, néhány másodpercre) de erre a reggeli felébredésnél nem emlékszünk. A légzés felgyorsul, valamint rendszertelen, felszínes lesz, a szívverés is felgyorsul, a vérnyomás megemelkedik. Az effajta alvás alatt az izmok átmenetileg megbénulnak, ezért álmodhatunk sokszor arról, hogy a végtagjaink nem működnek (pl.
Laparoszkópia (hastükrözés) során a hasfalon ejtett néhány 5-10 mm-es metszésen keresztül a hasüregbe vezetjük a kamerát és a műtéthez szükséges műszereket. Biztonságos működéshez szükséges a hasüreget színdioxiddal feltölteni, emiatt előfordul, hogy műtét után vállra sugárzó fájdalomra panaszkodik a páciens. Ez a panasz általában pár napon belül spontán elmúlik. Mióma műtétek utáni felépülés időtartama | Mióma.hu. Egy másik endoszkópos eljárás a hiszteroszkópia, amely méhszájon keresztül a méhbe behelyezett kamerával rendelkező speciális műszerekkel végzett diagnosztikus és operatív beavatkozás.
Részben genetikai eredetű is lehet, egyes családokban gyakrabban fordul elő, de vannak olyan hajlamosító állapotok is a kialakulására, mint az elhízás, dohányzás, terhesség. Mi a laparoszkópos sérv műtét? A laparoszkópos beavatkozás az endoszkópia azon ága, amely során a műtét a hasüregben történik. A laparoszkóp egy vékony cső kamerával a végén, ezáltal a testen belül optikai eszközön keresztül érkező kép követhető. Több kisebb metszésen (1-1, 5 cm) keresztül bevezetik a laparoszkópot és a sebészi eszközöket, ezek segítségével végzik el a műtét egyes lépéseit. Laparoszkópos nőgyógyászati műtét utah.edu. A műtétet megkönnyíti, hogy sérvműtét során a hasüreget széndioxid gázzal felfújják ezzel segítve a könnyebb hozzáférést és a sikeres műtétet. A sérv kialakulása nyilalló, húzó, feszülő, tompa fájdalmat járhat, ezzel együttesen jelenik meg kisebb-nagyobb elődomborodás az érintett területen. Van olyan eset is, hogy a sérv fájdalom nélkül jár. A dudor nagysága változhat, intenzívebb mozgás hatására súlyosbodhat. A sérvtartalom legtöbbször visszahelyezhető a hasüregbe a sérvkapun keresztül.