Szilágyi Liliána hosszú idő után nyilatkozott újra az apjával kapcsolatos vádakról. Meghátrálhat az úszónő? Az Instagram-oldalára írt bejegyzését sokféleképpen lehet értelmezni, azonban az egyik vetülete mindenképpen abba az irányba mutat, hogy ezentúl nem szeretne már a témával foglalkozni. Szilágyi Liliána elmondása szerint tudatosan húzódott vissza a nyilvánosságtól az utóbbi időben, ugyanis szerette volna feldolgozni életének legnagyobb döntését. Ennek ellenére a jövőben is szeretne foglalkozni a témával, és segíteni másokon, akik hasonlókon mentek keresztül. "A decemberi megszólalásaimat követő csendes, kommunikáció nélküli hetek mögött tudatosság húzódott. Egyrészről nem szerettem volna a nagy nyilvánosság előtt üzengetésekbe kezdeni olyan dolgokról, melyek nem oda tartoznak, másrészről nekem is fel kellett dolgoznom életem egyik legnehezebb döntését és annak hozadékait lelkileg. " – írta. Az ügyben azonban továbbra sem dőlt el semmi, ugyanis Szilágyi apja tagadta a vádakat, míg testvére Gerda édesapja mellé állt, így bizonyítást egyik állítása sem nyert az úszónőnek.
Szilágyi Liliána Európa-bajnokságon ezüstérmes, ifjúsági olimpiai és Európa-bajnok úszó egy Instagram-posztban testi, lelki, szexuális bántalmazással vádolta meg az apját, Szilágyi Zoltán egykori olimpikont, aki ma már ügyvédként tevékenykedik, és gyerekekkel foglalkozik úszóedzőként – írja a Telex. Az úszónő a sportágban a Cseh László nyilatkozata után kirobbant zaklatási, bántalmazási botrány kapcsán arról beszélt, hogy hamarosan előáll a témában valamivel, alighanem ez lehet az. Korábban többször is tett nyilatkozataiban erős utalásokat valamikre, amiket eddig nem fejtett ki, de vélhetően kötődik ehhez a témához. Az úszónő most a közösségi médiában ír a vele történtekről, annak publikálásával egyidőben D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsorában beszélt erről, és ugyanezen a napon, szerdán az ATV Egyenes beszéd című műsorában is erről nyilatkozott. A megvádolt Szilágyi Zoltán még nem szólalt meg nyilvánosan az ügyben. "Bántalmazott vagyok. 25 év után készen állok kimondani a valaha létezett legnehezebb szavakat számomra.
Mondjuk úgy, hogy egy évvel ezelőtt voltam képes szembenézni azzal, hogy az apám szexuálisan is bántalmazott", majd azzal folytatta, hogy ennél többet nem oszthat meg erről. "Irgalmatlan nehéz, szinte a mai napig utánam nyúl. Éppen ezért is szeretnék tiszta lappal indulni. Az a célom, hogy a történeteimmel segíthessek azokon, akiken kell" – mondta az úszó. Arról is beszélt, hogy a húga még mindig az édesapjával él, most lett 18 éves. Egy bántalmazottnak nincs ereje felállni, a személyisége legnagyobb részét elveszik tőle, és a bántalmazónak akar megfelelni. Szilágyi Liliána elmondta, hogy a társadalomban a fizikai bántalmazás egy-két pofont jelent, az ő esetében állítása szerin nem ennyi volt, egy folyamatos, fizikai testi fölénnyel való visszaélésről volt szó, amikor sebhelyekkel van tele az ember teste. Azt is megerősítette, hogy vannak az apjával szemben folyamatban lévő ügyei. Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Egyre sokkolóbb részleteket árul el Szilágyi Liliána arról, hogy pontosan hogyan is bántalmazta édesapja őt és édesanyját. Az úszónő az ATV-nek adott interjújában azt is elárulta, hogy mit ért szexuális zaklatás alatt, illetve, hogy miért nem lehetett rajta látni a bántalmazás nyomait az uszodában. "Gyerekkoromtól kezdve az apám meztelenül a mérlegre állított és elmondta, mennyire undorító vagyok. Az uszodában ez úgy valósult meg, hogy felállított az edzőm mindenki előtt a mérlegre és azt mondták, ha holnapra nem fogyok egy kilót, akkor kirúgnak. " – nyilatkozta Liliána. Azt is elárulta, hogy miután elkezdett úszni, őt fizikailag nem bántalmazhatta édesapja, hiszen látszottak volna a nyomai. Ezért édesanyján torolta meg, ha nem úgy teljesített, ahogy kellett volna. Amennyiben nem szeretnél lemaradni a legjobb hazai és külföldi influenszerekkel kapcsolatos hírekről, kövesd a YouTube, TikTok, Instagram és Facebook-oldalunkat!
"Nagyjából 12 éves koromban elhatároztam, hogy amint lesz lehetőségem, és felkészültnek érzem magam, hogy erről beszéljek, akkor én azt azonnal meg fogom tenni" – mondta a műsorban. "Sajnos, mikor eljöttem apámtól az anyukámmal együtt, a kishúgom nála maradt... És azóta nincs, illetve nem is lehet kapcsolatom vele. Bizonyára más valóság van az ő fejébe elvetve, és aszerint a valóság szerint lehetséges, hogy az ellenség én vagyok. Minden erőmmel azon voltam eddig is, és most is, hogy egy egészséges közegbe kerülhessen, de nagyon félek, hogy vajon ő hogyan is lehet a valóságban. Remélem, ezzel neki is tudok segítséget adni... Nagyon remélem" – írta a posztjában. Szilágyi az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként újabb részleteket osztott meg az ügyről. A szexuális bántalmazásról azt állította: "Nekem ez nagyon nemrég felfedezett dolog, nemrég voltam képes arra, hogy ezt valójában elfogadjam. Bántalmazottként az ember sokszor elfelejti, el akarja felejteni azokat a dolgokat. De nekem a személyiségem nagyon olyan, ha nem az igazság mélyén járok, addig addig ások, amíg nem lesz meg a válasz.
MARAD A HATÁRON TÚLI MAGYAROK SZAVAZATI JOGA – közölte Márki-Zay Péter a Facebookon. Az ellenzéki pártok egyelőre nem kommentálták a hódmezővásárhelyi polgármester interjúját, de ő maga azt állítja, hogy ebben konszenzus van a pártok között. Márki-Zay nemhogy nem venné el, még bővítené is a külhoniak szavazati jogát. A leghatározottabban szeretném kijelenteni: marad a határon túli magyarok szavazati joga. Ez az ellenzék közös álláspontja, ebben konszenzus van – írja Márki-Zay a Facebookon a nevű porállal készült interjúját kommentelve. A polgármester arról is ír, hogy "vannak, akik azon háborognak, hogy Orbán Viktor egyfajta szavazatvásárlásra használta fel a határon túli magyarokat, a saját politikájának a támogatására, sokszor a korrupció fenntartásával. De a konszenzus, ennek ellenére is az az ellenzéki közösségben, hogy szerzett jogokat nem lehet visszavenni. " Majd ezután bejelentette Márki-Zay, hogy A HATÁRON TÚLIAK SZAVAZATI JOGÁT BŐVÍTVE KONKRÉT KÉPVISELŐKET IS KÜLDHESSENEK A MAGYAR PARLAMENTBE "Ezt én személy szerint támogatom.
Azaz: a szavazáshoz nem kell majd magyarországi lakcím, a juttatásokhoz viszont igen. Semjén Zsolt ezzel kapcsolatban korábban közölte: a szociális és egészségügyi ellátások nem állampolgársághoz kötődnek, mert azokra mindenki ott jogosult, ahol nyugdíj- és tb-járulékot fizet. Ez viszont épp a gyes esetében nincs így, hiszen ahhoz csak magyarországi lakhely kell, és az is megkapja, aki még egyetlen forintot sem fizetett be járulékként a rendszerbe. Hogy szavaznak majd? Egyelőre nem tisztázott, hogy milyen jellegű szavazati jog ot kapnak a határon túliak: szavazhatnak majd az egyéni jelöltekre és a területi listákra is, vagy csak a területi listákra, esetleg egy teljesen új rendszert építenek fel számukra - például egy olyat, amelyben voksaik egy külön listára kerülnek, amelyről egy bizonyos számú képviselő juthat be az országgyűlésbe. A jelenlegi rendszer szerint Magyarországon egy állampolgár a voksoláson két dologra szavazhat: az egyéni képviselőjelöltre, illetve a területi listára. Az egyéni képviselőknek - ilyen volt például Kósa Lajos - a szavazat ok 50%-át kell megkapniuk a mandátumszerzéshez.
Ez alapozza meg azt a vélekedést a magyar jobboldalon, amit Mikola István fogalmazott meg a legegyszerűbben 2006-ban: "ha négy évre nyerni tudnánk, és (... ) utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna". Szervezettségét tekintve ma még valószínűleg a Fidesznek vannak a legjobb pozíciói, de ez a lehetséges külhoni szavazóknak csak a töredékét érinti, ráadásul a Jobbik egyre komolyabb versenytársként jelent meg a Fidesszel szemben. Tisztában vannak ezzel a kormánypárt vezetői is. Ezért hozzák meg nehezen a döntést a harmadik – és legfontosabb – tényezőről. A hónapok óta versengő két verzió – extra mandátumok feltöltése a határon túlról, vagy szavazás pártok országos listájára – közül ma talán a második tűnik a befutónak. Ez jól illeszkedik a Fidesz eddig mutatott kockázatvállaló kedvéhez, de a részleteken még sok múlik. Hogyan regisztrálhatók a külhoniak? Hogyan kerülnek fel a választói névjegyzékre? Részt vehetnek-e a jelöltállításban?