Mit vettek még, akik ezt vették?
A magyar ehető és mérges gombák könyve leírása Istvánffi Gyula (Kolozsvár, 1860. április 5. – Budapest, 1930. augusztus 16. ) botanikus, mikológus, ampelológus. Fő kutatási területe a gombák és a gombák okozta szőlőbetegségek patológiai vizsgálata, az ellenük való növényvédelmi módszerek kidolgozása volt. 1901-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1920-tól rendes tagja lett. "Az ehető és mérges gombákról írott külföldi munkák száma tekintélyes, de ezek között a mi viszonyainknak megfelelő modern s mégis népszerű munka alig van, mert más fajokkal élünk mi jórészt, mint azok, akiknek számára írattak vagy pedig a gombák jellemzése s ábrázolása olyan, hogy azon a nagy közönség nem igazodik el egykönnyen. A gomba manapság nem ínyes csemege, hanem közgazdaságilag jelentékeny táplálék s minden körben való elterjesztése, megismertetése fontos és a népek jólétét előmozdító feladat. Könyv: A magyar ehető és mérges gombák könyve (Dr. Istvánffi Gyula). " – írja könyve előszavában a szerző. A könyv az eredeti kiadás reprint változata, mely tartalmazza a színes táblákat is.
Ma egy rövid és hasznos ajánlóval jelentkezem. A SPAR-ban vásárolgatva bukkantam erre a kis könyvre az újságos részlegnél. Belelapoztam és nagyon megörültem neki. Az alapoktól mutatja be a gombászás rejtelmeit Részletes leírások segítik több mint 50 európai gomba felismerését, köztük olyan népszerű fajokét, mint a rókagomba, a pöfeteg vagy a kucsmagomba, de megismerhetjük a különleges szarvasgombát is. Ha ez a könyv az erdőt járva is velünk van, akkor talán nem foghatunk annyira mellé. De azért ne felejtsük el: a begyűjtött gombát mindig vigyük el gombavizsgálóhoz. Őket általában a piacokon megtaláljátok! Látványos illusztrációk mutatják be a gombák jellemző élőhelyét is, így amikor gombászni indulunk, tudhatjuk, hogy mit, hol és mikor érdemes keresnünk. A könyv végén találhatóak a receptek. De mielőtt egy-egy finomság elkészítéséhez hozzálátnánk, hasznos tanácsokat is kaphatunk a gomba feldolgozásához, főzéséhez, sütéséhez. Nagy komplex a tartalom. Ehető gombák könyve teljes film magyarul. Íme egy kis ízelítő: Ár-érték arányban roppant kedvező összegért juthatunk hozzá ehhez a színes fotókkal illusztrált kiadványhoz.
Igaz, vannak olyan beírások is, amelyek szerint kiskőrösi volt: ezek azonban a keresztlevél alapján, a költő megkérdezése nélkül született bejegyzések, így Tóth Sándor. Szabadszállásinak írja a Magyar Írók Életrajzgyűjteményének 1856-os pesti kiadása is (gyűjté Ferenczy Jakab és Danielik József, kiadta a Szent István Társulat, Ernich Gusztáv könyvnyomdájában): Petőfi (családi nevén Petrovics) Sándor, legnagyobb magyar lyrai költő, született Szabadszálláson, Kiskunságban. Szülőhelyeként Szabadszállásra emlékezett a jó barát Arany János, Jókai Mór, valamint Pálfi Albert is azt írja a Márczius Tizenötödike című újságban: Petőfi követi székét ott keresi, ahol született, boldog gyerekkorát tölté. A HÉT VERSE – Petőfi Sándor: A téli esték - Nemzeti.net. Márpedig tudjuk, hogy az 1848. évi követválasztáson Petőfi Szabadszálláson jelöltette magát. Furamód a kiskőrösiek is éppen ezzel érvelnek - hiszen a költő rútul megbukott ezen a választáson, sőt, egyenesen futnia kellett Szabadszállásról, hogy meg ne verjék. S hát hogyan is kerülhetett volna ilyen helyzetbe a szülőhelyén, kérdezik tamáskodva Kiskőrösön?
A költőtől azt várták, hogy egyúttal vezér és politikus is legyen egy személyben. Petőfi is ennek a szerepnek próbált megfelelni, igaz radikálisabb programmal, mint amiben a nemesi értelmiség túlnyomó része gondolkodott. A hivatalos történelemszemlélet a mai napig úgy tartja, hogy Petőfi feltehetően a Segesvár és Fehéregyháza között lezajló ütközetben esett el 1849-ben. Hol Született Petőfi Sándor. Ám egyre többen vélik úgy (levéltári forrásokra, újságcikkekre, egyéb dokumentumokra stb. hivatkozva), hogy a csatában ugyan megsebesült, de túlélve azt orosz fogságba esett, majd évekig élt Szibériában és a bujátföldi Barguzinban hunyt el 1856-ban. Az utókor tartozik annyival a költő emlékének, hogy tisztázza ezt a történelmi kérdést, és megadja Petőfinek azt, amire még életében vágyott: magyar földben nyughasson, ahol tisztelői évről évre kegyelettel emlékezhetnek meg róla. Róla, aki külföldön a legismertebb magyar költő mindmáig. "Az ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy Petőfi irodalmi munkássága kiemelkedő, alkotásai nélkül sokkal szegényebb lenne a magyar kultúra és irodalom.
Aki valóságos fogalom a kiskun városban. Előbb azonban a kiskunsági kunokról, s magáról a tájegységről. Kiskunságnak mondjuk ugyanis Bács-Kiskun megyének s Pest megye délkeleti részének a Duna és a Tisza közé eső részét - holott ez tévedés! Mint velünk éppen Tóth Sándor megérttette, a dolog egészen Mária Terézia császár- és királynő idejéig nyúlik vissza. Hol született petőfi sandro botticelli. Aki engedélyezte a Duna-Tisza közén élő kunoknak, hogy megváltsák földjeiket uruktól, a német lovagrendtől. A Kiskunság e megváltott földekből áll - és csakis azokból! Vagyis oda tartozik Szabadszállás - de a szomszédos Szalkszentmárton már nem. Beleesik Kiskunhalas - ám a közeli Kiskőrös: nem! A kun értelmezés szerint két részre tagolódó Kiskunság északi vége Kiskunlacházánál, déli végződése a Szegeddel szomszédos Dorozsmánál található, s e felosztásnak jelentősége lesz még Petőfi szülőhelyének körülírásakor. A kunok maguk, mondja Tóth Sándor, a mai napig nem ennyi-és-ennyi holdas gazdaként, hanem annyi-és-annyi forintos birtokosként emlegetik eleiket.
A költőóriás életéről szinte mindent tudunk - csak születése és halála körülményei rejtélyesek. Mi most mellőzzük a segesvári/barguzini történetet, csak a születésre összpontosítunk. Ez is jócskán szolgál meglepetéssel. etőfi Sándor 1823. január elsején született Kiskőrösön - ezzel a mondattal kezdődik A magyar irodalom története 1849-ig című kötet IV. kiadása (Gondolat Kiadó, Budapest, 1971, 542. oldal), amelyet Bóka László és Pándi Pál szerkesztett, s amelynek első kiadása 1957-ben jelent meg. Nehéz lenne okiratokkal cáfolni ezt az állítást: Kiskőrösön született. Ez megegyezik a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos állásfoglalásával is. Azonban legalább egy mondatot az a tény is megérdemelt volna az életrajzokban, hogy Petőfi (született Petrovics) életéről szinte mindent tudunk - kivéve e rendkívül rövid, ám gazdag életút két sarokpontját. Születéséről és haláláról mindmáig tudományos és szenvedélyes, valamint szenvedélyes tudományos viták dúlnak. A HÉT VERSE – Petőfi Sándor: A téli esték | Magyar Kurír - katolikus hírportál. E viták egyik résztvevője a szabadszállási Petőfi Baráti Kör egykori elnöke, a költő életének lelkes kutatója, Tóth Sándor is.
Tóth Sándornak persze erre is van magyarázata: Petőfi az Akasszátok fel a királyokat! verssorával nem szerzett magának nagy megbecsülést Szabadszálláson, ahol tizenhat éves koráig élt és iskolába járt - s ahol a nép a Habsburg-házi Mária Teréziának köszönhette birtokait. Petőfi Sándor maga mondta-írta többször: ez a szép Kis-Kunság az én szülőföldem. S mint tudjuk, Kiskőrös a kunok szerint nem tartozik ahhoz a tájegységhez. Egy szó mint száz: ez így együtt, a család szabadszállási lakhelye, amit az 1838-as árvíz mosott el, az iskolai bejegyzések, a kortársak és a leszármazottak visszaemlékezései, korábbi irodalomtörténeti kiadványok, Petőfi állásfoglalásai, a követválasztás körülményei legalábbis valószínűvé teszik a költő szabadszállási születését. Körülbelül annyira, mint az okirattal (és alig mással) igazolható kiskőrösiséget. Tartozunk annyival Petőfi Sándor emlékének, hogy ezt a lehetőséget is számon tartjuk reá emlékezve. Hol született petőfi sándor. Ráadásul éppen az a nagytiszteletű Martiny Lajos volt a kőrösi evangélikus pap, akinél Hrúz Mária lánykorában szolgált Maglódon, akit nagyon