Az úrvacsorai szolgálatot követően Drócsa László plébános tartott áhítatot Bocskai mottójával: "Hitünknek, lelkiismeretünknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük". Helyükön a zászlók – és a székelyek Bocskai István igazi fejedelem volt, aki hű maradt népéhez, aki testamentumában gazdagon jutalmazta kései utódait, aki szabad és független országot hagyott hátra, aki egyformán tudott szólni a székellyel és hajdúval, katolikussal és protestánssal. Bár nagyon rövid ideig uralkodott, katonai győzelmeivel, diplomáciai sikereivel és politikai tisztánlátásával a legnagyobb magyar államférfiak közé emelkedett. Bocskai István Végrendelete. Kultusza a mai napig él az emlékezetben, és évszázadokkal alkotó élete után is útmutató fényként áll példája a mai nemzedékek előtt – hangzott el Veress Tünde szervező méltatásában, amelyet Császár Anita-Barbara és Incze Barna Balázs, a helyi Bocskai István középiskola diákjainak szavalata zárt. Felszólalásában Tóth Sándor polgármester az ünneplőket Bocskai végrendeletére figyelmeztette, amely soraiban és sorai között olyan szellemi üzenetet hordoz, ami négy évszázad távlatából is időszerű.
Holttestét a gyulafehérvári fejedelmi sírboltban helyezték el. Bocskai István politikai végrendelete " Én Bocskai István, Istennek kegyelmességéből Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja… mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak… Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Bocskai István - január 27. - Újpesti Hírmondó. Ha pedig Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat. "
A magyar király (és egyben császár) ekkor már I. Rudolf volt (1576-1612). Rudolf békét akart a törökkel, ám a szultán úgy érezte, hogy ezzel csak gyengeségét takargatja. 1593-ban megtámadta és bevette a Dunántúl két legfontosabb várát, Veszprémet és Várpalotát. Ezzel megkezdődött a Tizenöt éves háború. I. Rudolf más államokat is meg akart győzni arról, hogy érdemes a törökkel felvenni a küzdelmet, Erdélyt kívánta bevonni a harcokba (a Pápai Állam és a Német-Római Birodalom is támogatta a harcokat. ). Erdély élén akkor Báthory Zsigmond állt, de ő nem a határozottságáról volt híres, először küldött seregeket a közös küzdelembe, később egy súlyos vereség után már nem. Kitör a Bocskai-felkelés (1604) | 24.hu. Rudolf megelégelte Erdély zavaros viszonyait, és csapatokat küldött oda, aminek az lett a következménye, hogy rettegésben tartotta a szegény embereket is, teljesen feldúlta az erdélyi – addig sem túl békés – mindennapokat. Lelkileg és anyagilag kifosztott magyarság A királlyal szemben a harag nemcsak a keleti országrészekben nőtt, hanem a protestáns országrészekben is (főleg a kisnemesek részéről).
Felesége Varkocs Tamás özvegye, Hagymássy Kata volt, ezzel a friggyel hatalmas bihari birtokhoz jutott. 1592-től Bihar vármegye főispánja. 1595-től több győzelmet is arat seregeivel a törökök ellen, de mivel a Habsburgok nem segítettek neki, kiábrándult belőlük. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem harmadszori lemondása után Báthori András Bocskait hűtlenségért és a Habsburgok pártolásáért perbe fogta, elkoboztatta erdélyi birtokait. Bocskai ezután Rudolf prágai udvarában élt, csak 1602-től tudott bihari birtokaira visszavonulni. Nagyságát jelzi, hogy mindig Erdély és a magyarság érdekeit tartotta szem előtt: képes volt szembeszállni az országot megbénító és háborúskodó Habsburgokkal. 1605 végére csapataival elfoglalta Erdély és a Királyi Magyarország nagy részét. Erdélyi, majd magyar fejedelem lett, a békekötések után 1606 decemberében halt meg. 1606. december 17-én kelt végrendeletében az erdélyi fejedelemség fennmaradásért szállt síkra, amely a császár és a törökök között valósíthatja meg az ország egységét és a nemzeti királyságot.
Az ünnepségsorozat végén Tóth Sándor polgármester úgy értékelte: a rendezvényeket a járványügyi előírások figyelembevételével lehetett megtartani. Az emberekből sem vírussal, sem egyéb eszközökkel nem lehet kiirtani azt, amit Bocskai szellemisége és végrendelete üzen: hogy legyen hitük. A helyiek még inkább igénylik, hogy ünnepeinket megtartsuk, ez abból is látszott, hogy a templom előtti téren az előző évekhez viszonyítva jóval többen gyűltek össze. A zászlókat azoknak a kezébe szokták adni a csatában, akik ha meg is sérülnek, utolsó erejükkel is fenntartják a lobogót. Amíg van hitünk, addig van bátorságunk és bizalmunk a jövőben, és ezt üzeni az idei rendezvénysorozat is – osztotta meg gondolatait a Népújsággal a városvezető.
: +385 (0)22 570 068 Fax: +385 (0)22 571 142 E-mail: Szerviz: Web: Recepció: Splitska 22-24 22202 Primosten Horvátország Obavijest o načinu podnošenja prigovora potrošača Időjárás Primosten területen
A 20. század A benősült Sturmann család beépítette a kocsibejárót és a helyén hatalmas szalont alakított ki, melyet csodálatos freskók díszítettek. A második világháború idején a kastélyban katonai kórház működött. A Tahy-kastély – Tahy-kastély. A világháborút követően államosították az épületet, és az ősparkot parcellákba osztotta a helyi vezetőség. A kastély napjainkban Kert/kültéri színpad Szabadtéri rendezvényekre is tökéletes Klasszikus elegancia 4 összenyitható terem 260 m2-en Közel s még is távol Budapesthez közel, de annak zajától távol
2. Tel/Fax. : 27/563-655 Közérdekű információk: Óvoda csoportjainak száma: 2 Férőhelyek száma: 50 fő Nyitva tartási idő: hétfő – péntek 7. 00 – 17. 00-ig Az óvoda az ÓNOAP Óvodai Nevelés Országos Alapprogram, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Óvodai Program, és a Tevékenység-központú Óvodai Nevelési Program helyi igényekre, adottságokra adaptált Helyi Nevelési Program szerint működik. A kétnyelvű nevelés 70% magyar és 30% szlovák nyelven történik. Galgagyörk tahy kastély fertőd. A gyermekek étkeztetését az épületben működő, saját korszerű konyhán biztosítják Az intézmény kastélyépületben van kialakítva 283m2-en, az autóforgalomtól gondozott park zárja el. Udvara, játszótere 1326m2. A játszóhelyek fából készültek. Községi és Iskolai könyvtár Könyvtáros: Szlucska Pálné Alapító okiratilag a Veres Pálné Művelődési Házhoz tartozik, helyileg az Általános Iskola épületében található – Rákóczi út 6. A könyvtári állományban nem csak magyar, hanem szlovák és német nyelvű irodalom is megtalálható, mivel Galgagyörk szlovák és német nemzetiségi település.