Gárdonyi Géza Emlékház A múzeum adatai Elhelyezkedés Agárd, Magyarország Alapítva 1963. Megnyílt 1988. Elhelyezkedése Gárdonyi Géza Emlékház Pozíció Fejér megye térképén é. sz. 47° 11′ 07″, k. h. 18° 37′ 22″ Koordináták: é. 18° 37′ 22″ A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdonyi Géza Emlékház témájú médiaállományokat. A Gárdonyi Géza Emlékház a Fejér megyei Agárdon található, Gárdonyi Géza szülőházában berendezett múzeum. Az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeum mellett az ország jelentős Gárdonyi-emlékhelye. Története [ szerkesztés] Gárdonyi Géza – Ziegler Géza néven – 1863. Gárdonyi Géza Emlékház és Rönkvár. augusztus 3 -án született és nyolc hónapos koráig, 1864. április 24 -éig élt az agárdpusztai Nádasdy-uradalomban. Apja, Ziegler Sándor 1862 februárja óta dolgozott itt uradalmi gépészként. Az épület hosszú gerincű, meszelt téglafalú, egykor nádfedelű, ma cseréptetős cselédház. A Nádasdyak eredetileg tanítóháznak szánták, ezért is épült vályog helyett téglából, de az író születésekor az uradalmi cselédség "arisztokráciája", a mesteremberek – kőműves, gépész, kovács – lakták az épületet.
Emlékfal – Fotó: Gárdony Kultúra A múzeum nyitva tartása: április 1-től október 31-ig hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig. A téli nyitva időszakban, november 1-től március 31-ig, csak csoportok részére, előzetes bejelentkezéssel látogatható. Információk és bejelentkezés: Gárdonyi Géza Emlékház Cím: 2484 Agárd, Sigray u. Gárdonyi géza emlékház agárd. 3. Előzetes bejelentkezés: telefonon: 06-30-905-4870 vagy 06-30-402-6811 E-mail:
Az emlékház 2007-ben felújításra került. A látogatók megismerkedhetnek alkotói módszerével, írói munkásságával, bepillantást nyerhetnek különleges titkosírásába, megismerhetik a megfejtés kalandos történetét. Az épületben egy korabeli eszközökkel és bútorokkal berendezett konyhát is láthatnak az érdeklődők. Az emlékház szomszédságában 2011 nyarán elkészült az egri vár kicsinyített (rönkvár) másolata, amely alkalmas arra, hogy történelmi játék keretében idézzék fel az érdeklődőknek a magyar történelem egyik dicsőséges eseményét, az Egri csillagok c. regény fő helyszínét. 2013-ban, az író születésének 150. évfordulóján a Kligl Sándor alkotta Gárdonyi szobrot avattuk, majd 2014-ben a Fejér megyei irodalmi emlékfalat, mely a megyében valaha élt és alkotott írók, költők portréit mutatja be, 22 kortárs képzőművész alkotását. Szintén az emlékház szomszédságában található a Velencei-tavi Galéria, mely havonta változó kiállításokat rendez, a nyári időszakban pedig a Péntek Esti Hangtárlat koncertsorozatot élvezhetjük itt minden pénteken este 6 órakor, népzenei, világzenei komolyzenei programokkal.
Műfaj: Ismeretterjesztő Terjedelem: 224 oldal Fülszöveg: "A kutyákról szóló könyvek egy része még ma is régi hiedelmekkel van teli, egy másik részük ugyanakkor tudományos kísérletekkel igyekszik bizonyítani, hogy a kutyák szőrös gyerekek. A kutya című, átfogó kézikönyv természetesnek veszi a kutyaetológia eredményeit, egyúttal mellőzi a sokszor fárasztó tudományos hátteret. Melegen ajánlom minden kutyabarát olvasónak. " Csányi Vilmos Gyönyörű fotókkal illusztrált, információban gazdag enciklopédia. – Evolúció és ökológia – Anatómia és élettan – Viselkedés és társas kapcsolatok – Érzékelés, gondolkodás és személyiség – Kutyák és emberek – Kutyafajták tudástára Miklósi Ádám akadémikus az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének vezetője, illetve a tanszéken működő Családi Kutya Program társalapítója és vezetője. Bár rengeteg minden változott az emberek életében az elmúlt évszázadokban, van néhány dolog, ami szerencsére örök: mint például az, hogy a kutya az ember legjobb barátja.
Miért ragaszkodnak hozzánk? És mi miért nevezzük őket a legjobb barátainknak? Hogyan tanulnak? Milyen tényezők alakítják személyiségüket? Tényleg a farkastól származnak? Igaz-e, hogy tudnak számolni? A kutya az egyetlen olyan állatfaj, amely latin nevében megkapta a familiaris, azaz a 'családhoz tartozó' jelzőt. Mégis tudományos kutatások hiányában eddig gyakran csak általánosságokkal és sokszor éppen tévhitekkel találkozhatott a gyanútlan olvasó. Az utóbbi években sok szakértő sokféle megközelítésből írt a kutyákról. A legtöbb efféle könyv célja az volt, hogy a szerző egyéni nézőpontjából magyarázza meg a kutyák viselkedését. Szakítva a hagyománnyal, jelen kötet tudományos értelemben, kutatási adatokkal alátámasztva foglalja össze mindazon ismereteket, amit ma a kutyák evolúciójáról, viselkedéséről és gondolkodásáról tudhatunk. Tizenhat évvel ezelőtt az ELTE Etológia Tanszékén Csányi Vilmos vezetésével kezdődött a kutyák etológiai vizsgálata. Azóta a tanszék kutatói Miklósi Ádám vezetésével új, a gazdákat is bevonó vizsgálati módszereket dolgoztak ki, hiszen csak így lehet a kutyákat természetes környezetükben megfigyelni.
Legtöbbször a düh és az öröm kifejeződését tévesztjük össze, ami kifejezetten veszélyes lehet. Leginkább a gyerekek hajlamosak egy vicsorgó, támadó kutyát úgy megítélni, mintha az állat épp örülne. Ez minden valószínűséggel a rajzfilmek komikus ábrázolásmódjára vezethető vissza. Megértenek-e minket a kutyák? Az emberek tehát nagyjából helyesen mérik fel a kutyák érzelmeit, de vajon fordítva is így van ez? A kutatások azt mutatják, hogy négylábú társaink valóban képesek különbséget tenni az emberi érzelemkifejezések között. Az még nyitott kérdés, hogy a kutyák képesek-e értelmezni különböző érzéseinket, vagy csak megtanulják, hogy bizonyos arckifejezések mit jelentenek számukra, de az biztos, hogy viselkedésüket képesek ezekhez igazítani. A gazdák abban is egészen jók, hogy hang alapján is meg tudják különböztetni a kutyák érzéseit, tette hozzá Dr. Miklósi Ádám, aki az előadást egy, a saját tanszéke által elvégzett kísérlet bemutatásával zárta. A kísérletben kutyák agyműködését vizsgálták fMRI készülékkel.
Arra lettek szelektálva, hogy szeressenek dolgozni és szívesen vegyenek részt az emberrel közös tevékenységekben. A kutatások alapján tudjuk, hogy a kutya azért szeret dolgozni, hogy az ember szeresse őt, pozitív társas jelzéseivel megerősítse ezt az érzést, és a kutya tudhassa, hogy ő az emberi csoport tagja. oldal A szocializáció és a tréning is jelentősen módosíthatja a genetikai késztetést, de az alapvető különbségeket teljesen nem törölheti el. 79. oldal Az állati kommunikáció az esetek túlnyomó részében sokkal egyszerűbb folyamat, mint amilyennek először tűnik. 98. oldal Előfordul, hogy az emberek azért választanak ki maguknak egy kutyát vagy egy fajtát, mert vonzónak, esetleg a magukéhoz hasonlónak találják a viselkedését. Így a gazda fajtaválasztása - tudatosan vagy tudattalanul - saját személyiségét is tükrözheti. 131. oldal Mutasd az ujjad egy kutyának, és az egész kezedet akarja! (közmondás) 136. oldal A kutyaugatás nem zavarja a tevén ülő férfit. (közmondás) 136. oldal Sokan úgy tartják, hogy a város nem kutyának való, szerintük a kutyák csak arra vágynak, hogy valahol vidéken szabadon futkározzanak.
Az evolúció azonban úgy formálta a kutyát, hogy igényli az ember közelségét, s ha tehetné, minden jól szocializált kutya gazdája állandó közelségét választaná. A városi kutyák ezért sokkal boldogabbak is lehetnek, mint a kennelben tartott vidéki társaik. 148. oldal Vannak ugyan az egyedülléttel kapcsolatos problémákra kifejlesztett képzési technikák, de ha életvitelünk rendszeresen megköveteli, hogy a kutyát napi 10-12 órán át magára hagyjuk, akkor számunkra nem a kutya a legjobb választás. 149. oldal Bár a kutya minden nemkívánatos, az életstílusunkhoz nem illeszkedő viselkedése tekinthető abnormálisnak, ez biológiai szempontból nem helyes. Márpedig a biológiai megközelítés az állati viselkedés megítélésének egyetlen releváns módja. 160. oldal Vannak mítoszok és téves elképzelések, amelyek évszázadok óta velünk élnek, mások a modern kor szülöttei. (... ) Azok a modern téveszmék a legbosszantóbbak, amelyeket tudományos köntösben tálalnak. 164. oldal Ha a családi kutyák társas viselkedése valóban a farkasfalka mintájára alakulna, a kutyafuttatókban azonnal megölnék egymást az idegen kutyák.
AIBO-t, a robotkutyát a gyerekek számára fejlesztették ki. Többféle, kutyához hasonló akciót tudott végrehajtani, de nagyon lassan mozgott és érzékelése is korlátozott volt. A technológia is segíthet A hordozható érzékelők fejlődése ugyanakkor új lehetőséget is kínál a kutya viselkedésének tanulmányozására és egészségi állapotának ellenőrzésére. Segíti az állatorvosokat a helyes diagnózis felállításában, könnyen felismerhetővé teszi a kutya viselkedésének megváltozását, és figyelmeztetheti is a gazdát. Például a kutya számára kifejlesztett érzékelők regisztrálhatják a vakarózást, és értesíthetik a gazdát, ha az otthon egyedül lévő kutya allergiás reakciót mutat. Sőt, a szenzorok akár egy váratlan epilepsziás rohamot is felismerhetnek, és értesíthetik a gazdát. A modern technológia lehetővé teszi, hogy a gazda figyelemmel kísérje a kutya állapotát akkor is, ha éppen nincs otthon. De a technológia sosem helyettesítheti a gazdát; inkább a kutya-gazda kapcsolat megerősítését kell szolgálja. "