A másik kedvencünk a Terézia tárna volt, ahol a legnagyobb attrakció a föld alatti tó, amin akár csónakázni is lehet. Sóbányából aranybánya – Neked a Tordai vagy a Parajdi Sóbánya tetszik jobban? | Útitárs Árak | Parajdi Sóbánya Parajdi sóbánya belépő Használtautó cabrio 3D-S KÉPEK - Auswitz belépő Miskolctapolca barlangfürdő belépő A parajdi sóbánya az erdélyi Parajd közelében található. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga 1, 2 km × 1, 4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700 m mélységbe gyökerezik. Több száz jövő-év kibányászható sóját rejti magába, és ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincsesládája. RESPIRO hét a Parajd Hotelben **. A parajdi sót, már a 15. századtól kezdve "székely sónak" nevezték, mely nevet adott egy erdélyi tájegységnek (= " Sóvidék "), munkát és megélhetést biztosított századokon át a vidék népének. Kezdetek [ szerkesztés] A sóbányászat története a római korig vezethető vissza. Négy amfiteátrum típusú felszíni "sóvágást" és a környéken előkerült "L V M" (Legio V Macedonica) feliratú téglákat említenek az írott források.
Íme néhány azok a lehetőségek közül, amelyek a Tordai Sóbányában várnak ránk. Hátránya viszont a Parajdihoz képest, hogy sokkal kevesebb az ülőhely, asztalok szinte nincsenek is, illetve étterem sincs (étkezni is tilos) a föld alatt. Így tényleg csak egyszeri látogatásra alkalmas a Tordai Sóbánya, nem pedig több hetes gyógykezelésre. Zárszó Tehát ha Erdélyben kirándulnak és szeretnék időjárástól függetlenül jól érezni magukat, akkor nagy szeretettel ajánlom a Tordai Sóbányát. És mivel egyben ez az utolsó hely is amelyet idén meglátogattam, hogy bemutathassam önöknek, ezért szeretnék mindenkinek sikerekben gazdag, boldog új évet kívánni. Parajd Sóbánya Árak. BÚÉK 2020! Figyelem! A koronavírus járvány kitörése óta az alábbi adatok lehetséges, hogy pontatlanok, megerősítésre szorulnak. Vigyázzon mindenki az egészségére és reméljük a legjobbakat! Kirándulás tervező Nyitvatartási program: 09:00-19:00 18:00 utolsó bemenet Belépő: a felszínen Belépőjegy ára: 60/50/30 lej Bérlet ára: 40/25 lej (min.
A via ferrata út elvezet a Vár sarokhoz, a Sárga torony és a Bors-toronyhoz is. via Ferrata a Tordai hasadékban (Erdély, Románia) Legendák A barlangról több legenda is szól. A kicsik kedvence a Tündérvárról szóló, miszerint a Tündérvár nevű barlangot apró tündérek lakják, akik Szent György napján kihordják a kincseiket a barlangból. A történelem kedvelői pedig azon töprenghetnek, hogy vajon igaz-e az a legenda miszerint Szent László királyunk a kunok elől menekülve - Istenhez fohászkodott, aki kettéhasította a földet, így nem csak létrehozta a Tordai hasadékot, de a magyarok is elmenekültek. A király lovának patkónyomai mind a mai napig láthatóak a hasadék felett (állítólag). Szent László kútját amúgy nem messze találod a szorostól, ahová 107L-es úton autóval jutsz el. Belépő Mi nem találkoztunk belépőszedéssel, de több forrásban is azt olvastuk, hogy kb. 5 lei a belépő a szakadékba. Időjárása A hasadék időjárása megegyezik a környező vidékével, ám hasznos tudnod, hogy a szurdokban mindig pár fokkal hűvösebb van.
A parajdi sóbányászat története egészen a római korig vezethető vissza. A legelső hiteles írásos utalás a parajdi só bányászatára 1405-ből való. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga 1, 2 km x 1, 4 km átmérőjű. Több száz évnyi kibányászhat ó sót rejt magában, ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb és szinte feneketlen kincsesládája. A parajdi sót már a XV. századtól kezdve "székely sónak" nevezték, mely nevet adott egy erdélyi tájegységnek (= "Sóvidék"). Munkát és megélhetést biztosított századokon át a vidék népének, és nem utolsó sorban ízet, lelket kölcsönzött a székelyföldi és az erdélyi ételeknek. Gyógykezelés a Parajdi Sóbányában A földalatti gyógykezelés az "50"-es szinten működik, a felszíntől számítva 120 m mélyen. A bejárattól, 1250 m hossz A szpeleo- és klimatóterápiás kezelés tulajdonképpen egy bizonyos meghatározott ideig való földalatti tartózkodásból és a bánya sós levegőjének a belélegzéséből áll. Kiválóan alkalmas a légúti megbetegedések gyógyítására.
Május végén családi napot tartunk. Tanév végén, a Hála-Gála ünnepen bemutatkoznak tehetséges tanulóink. TANÓRÁN KÍVÜLI ÉS SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK Délután 3. Belsőváros ékköve – Szent Rókus-templom, Csongrád | Magyar Kurír - katolikus hírportál. évfolyamtól napközis ellátást biztosítunk, amelynek keretében a tanulás tanítása és tanulása mellett a szabadidő hasznos eltöltésre is nevelünk, kézműves foglalkozás, játéktanulás során. Az első és második évfolyamon egész napos osztályt szervezünk, megkönnyítve az óvodából iskolába való átmenetet. Szakköreink lefedik oktatásunk teljes spektrumát, figyelmet fordítva a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra egyaránt: kézműves szakkör, szorobán szakkör számítástechnika szakkör, honismereti szakkör, matematika szakkör, magyar szakkör, felvételi előkészítők, énekkar, foci suli, atlétika, triatlon Tanulóink eredményes haladását segítjük a tantárgyi korrepetálásokkal. A 2015/2016-os tanévtől sportosztályt indítunk, amelyben a Csongrád Tiszapart SE támogatásával foci alapképzést, a Csongrád Idegenforgalmi SE támogatásával pedig triatlon alapképzést kapnak tanulóink.
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: 1762-ben, a mai Nagyboldogasszony-templom alapkövének letételével a település fejlődésének új szakasza vette kezdetét. A templom kegyura a gróf Nagykárolyi Károlyi család volt, akik jelentős összeggel járultak hozzá az építkezéshez. A templom 1769-re felépült, kezdetben csak két mellékoltárral. 1784-ben a torony is elkészült. 1792-re elkészült a főoltár, és a korábbi zsindelytetőt cserépre cserélték. A templomot csak 1842-ben, a pünkösd utáni harmadik vasárnapon szentelte föl gróf Nádasdy Ferenc váci püspök. NAGYBOLDOGASSZONY-TEMPLOM - TEMPLOM - KOSSUTH TÉR in CSONGRÁD (CSONGRÁD MAGYARORSZÁG). 1871-ben épült a torony körerkélye a tűzfigyelő őrség számára. 1886-ban a tornyot átépíttették, megemelték. 1910-ben készült el a kórus, és új orgonát vásároltak. 1913-ban villanyvilágítást szereltek fel. Egy évvel később a templombelső terét Lohr Ferenc és Tary Lajos festőművészek átfestették, ezzel egyidőben új, színes üvegablakok készültek. Az első világháborúban négy harangot elvittek hadicélokra, csak a lélekharang maradt meg.
A város főterén emelkedő, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1762-1769 között épült barokk stílusban, galériás tornya 1785-ből való. Az főoltár képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata. A templom homlokzati fülkéiben Nepomuki Szent János és Szent Antal szobrai állnak. Kapuja fölött istenszem-motívum és a Károlyiaknak, a templom kegyurainak címere látható. Belsejében figyelmet érdemel a négy evangélista szobrával díszített szószék és a fekete márványból készült főoltár, amelynek képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata (Tari Lajos, 1917). Nagyboldogasszony-templom (Csongrád) – Wikipédia. A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére készültek. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok képeit (Fájdalmas Szűzanya, Szent Kereszt) Piroska János festette. A mennyezet freskói az Angyali üdvözletet, Krisztus születését, Mária látogatását Erzsébetnél, József és Mária eljegyzését és Szent István koronafelajánlását ábrázolják (Lohr Ferenc és Tari Lajos, 1914).
A többi freskóval együtt Lohr Ferenc és Tary Lajos alkotása. Közvetlenül a főbejárat mellett áll a Kármel-hegyi boldogasszony kápolnája, melynek oltárképe a tisztítótűzben szenvedőket ábrázolja, falán pedig Szent Rita domborművét helyezték el. A templomtól jobbra áll az 1802-ben felállított szoborcsoport a halott fiát tartó Máriával, Szent Jánossal és Mária Magdolnával.
6640 Csongrád Kossuth tér Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
A kövek vizsgálatából kiderült, hogy az építőanyagok között legérdekesebb az édesvízi mészkő, tizenegy darabot azonosítottak ebből a kőzettípusból. Bara Júlia a templom művészeti értékeit mutatja be. A létező források alapján sorolja fel a templom művészettörténeti jellemzőit: alaprajzát, homlokzatát, falainak színezését, és a berendezési tárgyakat is. A templom belső terének összképéhez nagyban hozzájárulnak a hajó mennyezetét díszítő falképek, valamint a szentély és a hajó falait borító díszítőfestés. A szerző kiemeli, hogy a főoltár egykori képe a sekrestyeajtó mellett látható, témája Mária mennybevétele. Mária felhőkön áll, feje fölött csillagokból álló koszorú, fölötte Krisztus, az Atyaisten és a Szentlélek galambja, melynek fénye kiárad a kompozíció egészére. (A festményt 1885-ben egy bizonyos Hegedűs nevű festő átfestette, ennek emlékét őrzi a kép alsó részén látható felirat: Az ősi templom első oltárképe. ) A diadalív két oldalán álló mellékoltár valószínűleg ugyanabban a műhelyben készült, mint a főoltár.