Szent István király templom Vallás Keresztény Felekezet Római katolikus Egyházmegye Váci Egyházmegye Egyházközség Nagybörzsöny plébánia Védőszent Szent István király Püspök(ök) Dr. Beer Miklós váci megyés püspök Építési adatok Építése 13. század első fele Rekonstrukciók évei 1966 - 67 Stílus román Alapadatok Hosszúság hajó belső hossz: 7, 5 m Szélesség hajó belső szél. : 4, 25 m Torony 4, 1 x 3, 3m külméret Építőanyag barnásvörös trachit kő Elérhetőség Település Nagybörzsöny Koordináták é. sz. 47° 56′ 15″, k. h. 18° 48′ 46″ Hely 2634 Nagybörzsöny, József A. u. 1. Elhelyezkedése Pozíció Pest megye térképén é. 18° 48′ 46″ Koordináták: é. 18° 48′ 46″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István király templom témájú médiaállományokat. A 15. században bányavárosnak számító Nagybörzsöny település központjától távol, dombtetőn emelkedik a tökéletes arányú román stílusú falusi templom, amelyet 17. századi kőfal övez. A templom története A templom hajója és szentélye a 13. század elején épült, majd a tatárjárás után egészült ki a díszes főpárkánnyal és toronnyal.
A templom állapota többször életveszélyessé vált, még a lebontása is felmerült, de szerencsére az 1990-es évek végén helyreállították Sedlmayr János, Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján. Szent István-templom legendája: Egy kis érdekesség a félköríves főpárkányáról: 19 bajuszos tatár feje díszíti, bár 20 fejnek alakítottak helyet az ívsoron. A faragott fejek a falut megtámadó és legyőzött tatárokat szimbolizálják és elrettentésül szolgáltak a tatároknak, hogy ne történjen a jövőben hasonló. Az egyetlen üresen hagyott helyet meghagyták annak az egy barbárnak, aki a támadás során megmenekült, arra az esetre, ha esetleg újra visszatérne. TIPP! A templom parkolójából indul a Nagybörzsönyi Kisvasút Tanösvény, melyről bővebben itt olvashattok. Árak és nyitva tartás: Hétfő és kedd: szünnap! Szerda: 10:00-tól – 16:00-ig Csütörtök: 10:00-tól – 16:00-ig Péntek: 10:00-tól – 16:00-ig Szombat: 10:00-tól – 16:00-ig Vasárnap: 10. 00-16. 00-ig. Ebédszünet: 12:00-tól- 13:00-ig A kapun "Hívásra jövök! "
századtól a Szent István-templom kápolnaként szolgálta a körülötte létrejött temetőt. A századok során a templom többször cserélt gazdát a protestáns és a katolikus egyház között, ma római katolikus, rendszeres istentiszteletet már nem tartanak itt, de esküvők kedvelt helyszíne. Minden évben itt tartják a hagyományos Vadásznapon Szent Hubertus miséjét. A templom látogatása A kis templom meglepő módon, viszonylag sértetlenül vészelte át az évszázadokat, még a törökök sem bántották, sőt megtűrték a vallás gyakorlását. Szerencsére a későbbi időkben sem alakították át az épületet, így szinte változatlan formában őrzi román stílusát. Kör alakú kőfal veszi körül, mely 1632-ben épült. A kőkerítésen belül, a templom körül egykor temető volt, ahol a halottakat a keresztény előírások szerint kelet-nyugati irányban temették el. Az akkori szokásoknak megfelelően keletelt, vöröses-szürke kváderkövekből falazott kis templom félkörívű szentélyfala támaszkodik a magasabb, háromszögű oromzatban végződő hajóhoz.
További képek Forrás: n-templom_(Nagybörzsöny) A 15. században bányavárosnak számító Nagybörzsöny település központjától távol, dombtetőn emelkedik a tökéletes arányú román stílusú falusi templom, amelyet 17. századi kőfal övez. A templom hajója és szentélye a 13. század elején épült, majd a tatárjárás után egészült ki a díszes főpárkánnyal és toronnyal. Ez volt a település plébániatemploma egészen a 15. század elejéig. Amikor Zsigmond király német bányászokat telepített ide a nemesércek kitermelésére, ők a völgyben alakították ki lakhelyüket, s akkor épült föl a nagyobb méretű Bányásztemplom. Amikor az az evangélikusok birtokába került, a katolikusok használták ismét a Szent István tiszteletére szentelt román stílusú régi templomot. Később temetőkápolnává vált, mert a magyar lakosság beolvadt a német bányászközösségbe, és nem volt szükségük külön templomra. Az 1690-es években már a berendezése is szinte teljesen eltűnt, az oltáron kívül alig akadt benne felszerelés. 1779-ben annyira lepusztult, hogy gondolkodtak a lebontásán is, erre azonban a király és a püspök adományának köszönhetően szerencsére nem került sor.
Kevés falu büszkélkedhet hazánkban két, még álló Árpád-kori templommal – Nagybörzsöny ezek közé tartozik. A talán ismertebb Szent István-templom mellett a Bányásztemplomba is érdemes betérni annak, aki erre jár. Első ránézésre jellegtelen épületnek tűnik a plébánia melletti kis dombra épített templom – bár a kapubélletek már mutatnak valamit az épület értékéből, érdemes körüljárni azt, így hátul rábukkanhatunk a hamisítatlan gótikus jegyekre. Mielőtt belépnénk a templomba, a csúcsíves, gótikus nyugati kapu felett megfigyelhetünk egy félköríves mezőben egy keresztbe tett éket és kalapácsot – erről a bányászjelvényről nyerte ma használatos elnevezését a templom. Az eredeti épület a 13. században épült, egy kisebb hajóból és egyenes záródású szentélyből állt; ezt később többször is megnövelték hozzáépítésekkel a későbbi századok folyamán. A Bányásztemplomot német hospesek (az itteni letelepedésért cserébe kiváltságokat kapó "bevándorlók") emelhették, míg az eredeti lakosság a Szent István-templomot használta.
A falak odabent is vakolatlanok, az egyszerű oltár mellett egy Szent István-mellszobor, továbbá néhány pad alkotja a berendezést. Az épület nagyszerű arányai a belső térben is megfigyelhetők. A templomot a 13. század első felében emelhették, az Árpád-kori falusi templomok szép példája, amely szerencsés módon nem romként maradt ránk. 1779-ben ugyanis lebontása is felmerült, annyira rossz állapotban volt, de végül elvetették az ötletet, és többszöri felújítás után ma is eredeti pompájában látható és látogatható. Nyitvatartás Ma nyitva vasárnap 10:00–12:00, 13:00–16:00 szerda 10:00–12:00, 13:00–16:00 csütörtök 10:00–12:00, 13:00–16:00 péntek 10:00–12:00, 13:00–16:00 szombat 10:00–12:00, 13:00–16:00 Árak: Belépőjegy: 200 Ft Tömegközlekedéssel A helyközi autóbuszjáratokról Nagybörzsöny, Petőfi utca 75. megállóhelyen kell leszállni. Megközelítés A helyközi autóbuszjáratokról Nagybörzsöny, Petőfi utca 75. megállóhelyen leszállva felfelé kell indulni a Petőfi utcán, a templom 150-200 méterre található.
Az épületet 1896-ban majd 1910-ben tatarozták, majd az 1960-as évek derekén gondos kutatás után szakszerűen helyreállították Erdei Ferenc Ybl-díjas építész tervei szerint. Ekkor tisztázódott, hogy a templom két periódusban épült: a XIII. század első harmadában a szentély és a hajó, majd a tatárjárás utáni újjáépítés során készült a szentély díszes főpárkánya és a torony is. A keletelt, nyugati homlokzati tornyos egyház román stílusú falusi templomaink legszebb példái közé tartozik. Érdemes röviden elidőzni mellette, elemezni, hogy mi tette azzá. Mindenekelőtt arányai: a szentély, a hajó és a torony egyre növekvő magassága kiemelten jól érezhető a déli oldal felől. Az apró, díszes szentélyt a hajó három keskeny tölcsérablakkal és díszes déli kapuval áttört nagyobb tömege követi, majd a távolról is jól látható, ikerablakokkal megnyitott karcsú torony zárja a képet. A szép arányokat a vörösesszürke trachit kváderkövekből emelt falazat, a sötétszürkés–lila tetőzet festőivé formálja a tájban.
Lépcsősor vezet a 336 méter magas Hegyestű csúcsára, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Balatonra és a Tapolcai-medence tanúhegyeire. Hegyestű Geológiai Bemutatóhely (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) - Monoszló (Látnivaló: Nemzeti park). Az egyik kilátóhelyről panoráma térkép segítségével beazonosíthatóak a Káli-medencét övező hegyek. Megközelítés A Zánkáról Monoszlóra vezető útról egy keskeny, aszfaltozott út vezet egészen a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely bejáratáig, ahol egy nagy parkoló várja az érkezőket. A Monoszlói elágazás nevezetű buszmegállóból körülbelül 20 perces sétával megközelíthető az attrakció. A bejáratnál található fogadóépületben egy büfé üzemel, és vásárolhatóak ajándéktárgyak is.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság jelenleg 44 létesítménnyel várja a látogatókat, de még a nyár-ősz folyamán 3 új látogatóközponttal bővül a kínálat. Hegyestű Geológiai Bemutatóhely - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Fotó: A Hegyestűihez hasonló beruházások hosszú távú gondolkodásra utalnak, hiszen céljuk, hogy ezen értékek egész évben szolgálják az ide látogatókat – mondta el a rendezvényen Szekeres Pál, fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos. Hozzátette: országszerte folyamatosan nyílnak meg a lehetőségek annak érdekében, hogy a kerekesszékes vendégek, az idősek vagy akár a babakocsival érkezők is ugyanúgy felfedezhessék ezeket az egyedülálló látnivalókat. A beruházás keretében részlegesen akadálymentesítették a fogadóépületet, valamint egy lift segítségével is megközelíthető a kiállítótér. A Magyarországon zajló fejlesztéseknek köszönhetően megújulnak a hazai attrakciók és a szálláshelykínálat, hiszen az a cél, hogy a pandémia után frissített turisztikai kínálattal várják az érdeklődőket – mondta el Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatóságának vezetője.
Itt látható a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető. A helyreállított bányaépületekben kiállítás látható, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről, természeti értékeiről, s a bazaltbányászat emlékeiből. Bővebb információ: Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Tel: 87/555-260, 87/555-291, 30/620-4082, web:
A hegyestűi bemutatóhely megújulását két pályázat érinti, egyfelől 14 nagy európai geoparkkal turisztikai fejlesztésre nyertek el uniós támogatást, másrészt a MTÜ-vel közös pályázattal jutottak támogatáshoz, amelyből korszerűsítették a lépcsőket, a feljáratot, korlátokat helyeztek ki a kilátóhoz vezető útnál, akadálymentesítettek, információs táblák segítik az eligazodást. Külön figyeltek a kisgyermekes családok igényeire. Kontrát Károly államtitkár, országgyűlési képviselő köszönettel beszélt a BfNP munkájáról, nemes célnak nevezte, hogy megmutatják a rejtett kincseket a közönségnek, pályázataikat a jövőben is támogatja. Forrás: Nyitókép: Szaniszló Hajnalka