A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. Ez a síkvidéki táj – látszólagos egyhangúsága ellenére – sokféle, változatos élőhelyet foglal magába. A víz és a szél felszínformáló ereje és az évszázadok óta itt élő emberek egyaránt alakították, formálták ezt a tájat. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i. e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták. A kultúrtájjá formált Kiskunságban ma már üdítő, élményt nyújtó és sok meglepetést tartogató maradványterületek a vadvizes szikesek, a szaggatott felszínű buckavidékek, vagy az a néhány vizes élőhely, mely a vízrendezések előtti táj összetett természetességét villantja elénk. Emiatt, ellentétben más nemzeti parkokkal, a Kiskunsági Nemzeti Park nem egybefüggő terület, hanem mozaikos felépítésű, kilenc egységből álló hálózat, amely magában hordoz minden jellegzetes kiskunsági értéket.
Pont emiatt, más nemzeti parkokkal ellentétben a Kiskunsági Nemzeti Park nem egybefüggő terület, hanem mozaikos felépítésű, kilenc egységből álló hálózat, amely magában hordoz minden jellegzetes kiskunsági értéket. Alapításakor 30 628 hektáron hozták létre. Ma a bővítéseknek köszönhetően több mint 50 000 hektár (500 km2) kiterjedésű. Területének kétharmad része bioszféra rezervátum. A Felső-Kiskunsági-tavak, a Felső-Kiskunsági-puszta és a Kolon-tó a Ramsari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhely. Ezeken túlmenően a Kolon-tavat hazánk egyetlen biogenetikai rezervátumként is számon tartják. A tájátalakítás megsemmisítő sodrában még fennmaradt maradványterületeket szinte az utolsó órában mentette meg a nemzeti park létrehozása. A szétszórt, szigetszerűen elhelyezkedő kisebb-nagyobb területek megőrzése, védelme, kezelése, és bemutatása nehezebb, költségesebb, több időt igénylő és nagyobb szakértelmet feltételező munka, mintha azt megszakítatlan, összefüggő területeken végeznénk.
Újra a Kiskunságból került ki az ország Ifjú Kócsagőre 2016-ban negyedik alkalommal rendezték meg az országos Ifjú Kócsagőr Programot, melynek döntőjét a Körös-éri Tájvédelmi Körzetben, Mórahalmon rendezték meg. A zárórendezvényen nyolc hazai nemzetipark- igazgatóság, valamint a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság egy-egy kócsagőr-jelöltje mérte össze tudását. A győztes Hábenczyus Alida Anna lett, akit Kis Viktor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre készített fel. Érdekesség, hogy 2015-ben szintén egy, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa által felkészített versenyző vitte el az első helyet. Alakul a madárparadicsom Tiszaalpáron Aki járt mostanában a tiszaalpári Nagy-tó környékén, az bizonyára észrevette, hogy jelentős munkálatok folynak a területen. Ősz óta zajlik ugyanis a madarak százainak otthont adó vizes élőhely helyreállítása, melynek most már látható eredményei vannak. Elkészült a vízrendszer működésének kulcsát jelentő zsilip, valamint a holtág és a Nagy-tó közötti közvetlen kapcsolatot biztosító csatorna felújítása.
A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i. e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták. A történelmi idők néha robbanásszerű, máskor lassan őrlő folyamatai jelentős változásokat eredményeztek a tájban. Elég, ha a Honfoglalás vélhetően ide kötődő eseményeire, a török idők alatti pusztásodásra, a kunok és Kecskemét nagyarányú állattartására, az ember előidézte újkori homokmozgásokra, vagy a szőlő-, gyümölcs-, kertkultúrára és az attól elválaszthatatlan tanyasi gazdálkodásra gondolunk. A különleges, síkvidéki táj - látszólagos egyhangúsága ellenére - sokféle, változatos élőhelyet foglal magába. Egyszerre őrzi a természet állandó változásának nyomait, a víz és a szél felszínformáló erejét, és az évszázadok óta itt élő emberek kézjegyét. A kultúrtájjá formált Kiskunságban ma már üdítő, élményt nyújtó és sok meglepetést tartogató maradványterületek a vadvizes szikesek, a szaggatott felszínű buckavidékek, vagy az a néhány vizes élőhely, mely a vízrendezések előtti táj összetett természetességét villantja elénk.
Két víz köze - 2021 tavasz Fókuszban a kiskunsági gyepterületek. Bemutatjuk vízmegőrzési törekvéseinket a Baksi-pusztán, szó esik erdei tisztásokról, láprétről, orchideás gyepről, de a baglyok világába is bepillantunk. Két víz köze - 2021 nyár Fókuszban a hangyaboglárkák izgalmas élete és a közösségi lepkészés, azaz hogyan legyünk amatőr lepkekutatók? Szót ejtünk az ún. szegély-élőhelyekről, valamint a kiskunsági gyepterületeket érintő, újonnan érkezett inváziós fajokról. Két víz köze - 2021 ősz Őszi lapszámunk a Böddi-székre kalauzol, ahol a csatornával kettévágott szikes tó újraegyesítését és a legeltetéses élőhelykezelés újjáélesztését végezzük. Programajánló 2022 Túranaptár, a Természet Háza programjai, környezeti nevelési programok Két víz köze - 2022 tél E lapszám főszereplői a denevérek. Szakértőinktől megtudhatják, mikor kell mentéssel beavatkozni és mit tehetünk ilyen esetben, valamint lehetséges-e denevérbarát módon felújítani az épületeket? Két víz köze 2022 tavasz Fókuszban a gyepes élőhelyeink.
A túra során környék betyár életét is bemutatjuk. Bemutatjuk a 2012-es bugaci bozóttűz utáni változásokat és természetvédelmi intézkedések következményeit. 2022. 15. Természetismereti túra madármegfigyeléssel a Gátéri Fehér-tónál a Petőfi-emlékév alkalmából Bemutatásra kerül a tó élővilága, az itt előforduló madárfajok, a madárvonulás, és az élőhely kezelésének lehetőségei. A túra során foglalkozunk még a felszíni vizek aktuális helyzetével a Duna–Tisza közi Homokhátságon. 6111 Gátér 2022. 11. 05. Őszi túra a Peszéri-erdőben a Petőfi-emlékév alkalmából A homoki erdőssztyeppek egyik legértékesebb képviselője a Peszéri-erdő. Az őszi lombszíneződés idejében különösen sok színben pompáznak a jellegzetes felső-kiskunsági erdőssztyepp állományok. 2375 Tatárszentgyörgy 2022. 12. 10. Madárkarácsony a Kolon-tónál a Petőfi-emlékév alkalmából A tél komoly megpróbáltatást jelent sok énekesmadár számára, ilyenkor nagy segítséget jelent a madáretetők feltöltése erre alkalmas magvakkal, amellyel folyamatos táplálékforrást biztosíthatunk számukra.
A leggyakoribb magatartás tünetek: • meglassultság • fáradékonyság • gyengeség • alvászavar (leginkább hajnali ébredés, szaggatott alvás, de pl. téli depresszióban aluszékonyság) C. A leggyakoribb testi tünetek: • étvágytalanság, fogyás, vagy fokozott étvágy, • kellemetlen teltség érzés, gyomorfájdalom, • emésztési zavar • testi fájdalom: nyaki-, hát- vagy deréktáji fájdalom, váll- és egyéb ízületi fájdalmak, gyakori fejfájások, mellkasi nyomás, szívtáji fájdalom. A depresszió okozta valamennyi lelki és testi tünet felismerése, feltárása és követése fontos a betegség gyógyítása folyamán. Kérjük, tájékoztassa kezelőorvosát arról, hogy aktuálisan mit érez. A depresszió nem csak önmagában okozhat gondot, tünet is lehet. MIÉRT FONTOS A DEPRESSZIÓ OKOZTA VALAMENNYI LELKI, TESTI ÉS FÁJDALMAS TESTI TÜNET ISMERETE ÉS FELISMERÉSE? • Fontos azért, hogy a betegek felismerjék, hogy a panaszaikat betegség okozza. A depresszió sokféle panasszal jelentkezhet. Sajnos, a depressziós betegek nagyobb része nem fordul orvoshoz, sokszor azért, mert nem tudják, hogy betegek és ez a betegség gyógyítható.
Korábbi interjúnk folytatását ide kattintva olvashatjátok. Szerző: 2010. június 22. | Frissítve: 2016. március 7. Forrás: MTI Nagyobb kockázattal jelennek meg medencetáji fájdalmak terhességük alatt azoknál a nőknél, akik dohányoznak - állapították meg egy dán tanulmányban. A kutatáshoz 5 ezer nőt kérdeztek ki állapotosságuk idején vagy közvetlenül utána. Dr. Diag - Jelenleg súlyos depressziós epizód, pszichotikus tünetekkel. Kiderült, hogy a terhességük alatt dohányzó nőknél 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentek meg medencetáji fájdalmak, mint nemdohányzó társaiknál. A BJOG című szülészeti-nőgyógyászati szaklapban megjelent tanulmány szerint hasonló kockázatot találtak azoknál a nőknél is, akik terhességük első trimesztere alatt hagyták el a cigarettát. A medencetáji fájdalmak az állapotos nők 14-33 százalékánál fordulnak elő, leggyakrabban a terhesség második felében. A fájdalom olyan alapvető tevékenységeket is akadályozhat, mint a járás, székből való felkelés vagy akár az ágyban való megfordulás. Káros és fájdalmat is okoz a terhesség alatti dohányzás A tanulmány adatai egy 1996 és 2002 között, 100 ezer terhességre vonatkozó dán felmérésből származtak, amelyben terhességük alatt és a szülés után hat hónappal kérdezték ki a nőket.
A legújabb tudományos vizsgálatok arra következtetnek, hogy ugyanezek az anyagok szerepet játszanak a fájdalomérzet kialakulásában is. Ezek hiányában a fájdalomküszöb csökkenhet, és az agyba jutó ingerek egy részét fájdalomként éli meg a depressziós beteg. E feltételezés kapcsolja össze a depresszió jellemző tüneteit azokkal a fájdalmakkal, amelyeket a depressziós betegek gyakorta éreznek. Fáj-e depresszió? Egy nemrégiben elvégzett felmérés alapján a magyar pszichiáterek véleménye szerint depressziós betegeik több mint felénél (55 százalékánál) jelentkeznek depresszióhoz társuló fájdalmak. Tünetek, amelyek depresszióra utalnak | Házipatika. A leggyakoribb panaszok: nyaki fájdalmak; fejfájás; derék- vagy hátfájás; hasi fájdalmak; ízületi fájdalmak Ma már általánosan elfogadott irányelv, hogy a depressziós beteg kezelésében törekedni kell arra, hogy a depressziós beteg tünetmentessé váljon. A visszamaradó, úgynevezett maradványtünetek (legyen az hangulati zavar, szorongás vagy testi tünet) rontják a betegek életminőségét, és gyakran akadályozzák őket munkájuk vagy akár a mindennapi teendőik elvégzésében is.
Klinikai vizsgálat igazolta, hogy a depressziós betegek kezelés mellett megmaradó tüneteik több mint 90 százaléka testi jellegű, úgymint a fáradtság és a fájdalom. ( Forrás: Bair: Depression and pain comorbidity 2003) A maradványtünetek háromszorosára növelik a visszaesés kockázatát, azaz amíg a teljesen felépült betegeknek pusztán negyede, addig a maradványtüneteket mutatók több mint háromnegyede újból megtapasztalja a depressszió sötét mélységeit. ( Forrás: Paykel: Residual symptoms after partial remission - an important outcome in depression 1995) A legfrissebb tudományos eredmények immár közvetlenül rámutattak arra is, hogy depresszióhoz társuló fájdalom esetén a beteg bizonyíthatóan lassabban indul el a gyógyulás útján, és a kezelése a szakemberek számára is nehezebb feladat. Mit tehetünk ellene? Tájékoztassuk kezelőorvosunkat minden tünetről, rossz érzésről, amit a betegséggel kapcsolatosan tapasztalunk. Fontos tudni, hogy a depresszió a hangulatunkat, örömre való képességünket, alvásunkat, étvágyunkat, fájdalomszabályzó folyamatainkat is befolyásolhatja.
Teljes joggal. Szorongás – Sokukat gyötrik idegrendszeri panaszok. Többet alszanak a kelleténél, fáj a fejük. Amikor felkeltek, épp olyan idegesek, mint amikor lefeküdtek. Légy türelmes velük; ülj le, hallgasd meg és igyekezz megnyugtatni őket. Romló memória, koncentráció-képtelenség. – "Mit is akartam vásárolni? Jaj, elfelejtettem ezt a szót, hogy is mondják? " Mondd el neki, hogy néha te is elfelejtesz dolgokat, és bátorítsd őket, hogy készítsenek listákat. Az írás maga terápia. Bűntudat és negatív gondolatok – Egyszer fent, egyszer lent; a depressziós személyek azonban csak a rosszat látják, ami miatt folyamatos csalódottság és önvád jellemzi őket. Beszélj velük a saját bűntudatodról! A bűnösség érzése elviselhetetlenné válhat, ha azt gondoljuk, egyedül vagyunk vele. Veszteségérzet – A depressziósok szívében mintha sötét lyuk tátongana; űrt éreznek, amit sehogy sem tudnak betölteni. Emlékeztesd őket, hogy a veszteségtudatra legjobb gyógyír, ha mernek élni. Néhány dolgot nem lehet megváltoztatni, de ne hagyják, hogy mindez akadályt jelentsen számukra a mindennapokban.