A szintvonalak és a turistatérképeken is látható magassági adatok a tengerszint feletti magasságot jelzik. De vajon melyik tengerhez mérik a tengerszintet? Mit teszünk, ha a legközelebbi tenger is messze van? Mi az a tengerszint? Magasságot csak valamihez viszonyítva lehet mérni, egy nagyobb területen tehát szükség van egy olyan felületre, amit közös viszonyítási alapként lehet használni. Mindenki hallotta már, hogy egy adott pont abszolút magasságát tengerszint feletti magasságnak hívjuk, azaz a tenger szintje ez a közös alap, amihez viszonyítunk. Viszont sok tenger van, és azoknak sem állandó a vízszintje. Ki találja ki, melyiktől kell mérni? És hogyan lehet meghatározni bármelyiknek a szintjét? A tengerek sosem kerülnek nyugalomba. A változó vízszint meghatározásában a mareográf nevű eszköz segít, ez állandóan feljegyzi a tenger szintjét, az összes ingadozással együtt. A tengerek nem alkotnak egy nagy tavat, aminek mindenhol ugyanott lehetne a nulla szintje. Ráadásul minden tenger szintjét másképpen befolyásolja a párolgás, a sótartalom, az áramlások.
A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték. Alapja általában egy egyezményben rögzített tenger középvízszintje. Ehhez mérten határoznak meg egyes földrajzi fogalmakat, például a magyarországi Alföld egy olyan síkság, ami 200 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabban fekszik. Magyarországi története [ szerkesztés] Az első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873 – 1913 között. Alapszintfelületnek az Adriai-tenger középszintjét választották, amelyet a trieszti Molo Sartorio mércéjén 1875-ben határoztak meg. A szintezés összekapcsolása az Adriai-tenger szintjével Vásárhelyi Pál nevéhez fűződik. [1] A szintezés során a következő helyeken határoztak meg magassági főalappontokat: Maria Rast a Dráva völgyében, Franzensfeste Tirolban, Lisov Csehországban, Vöröstoronyi-szoros, Terebesfejérpatak a Felső-Tiszánál, Ruttka a Vág völgyében és Nadap a Velencei-hegységben. A nagyobb pontossági igények kielégítésére 1921–1944 között újabb méréseket végeztek.
Minden ország vagy nagyobb régió maga választja meg azt a tengert, aminek vízszintjéhez viszonyít: ez általában a saját tengerpartja. Ha pedig ilyen nincs, akkor a legközelebbi tenger szintje. A tengerszint tehát attól függ, hol végzi valaki a méréseket és milyen időtartamban. Egy hét, egy év vagy több évtized tengerszintjének középértéke szinte biztosan eltér. Hogyan lesz ebből magassági adat a tengertől távol? A megállapított középtengerszintet szintezési módszerekkel mérik tovább a terepen, akár egészen távoli pontokig is, létrehozva így a magassági alappontok hálózatát. Ez meglehetősen bonyolult folyamat, mivel figyelembe kell hozzá venni a Föld geoid alakját is. Magyarországi tengerszintek Magyarország – történelmi okokból – négyszer kezdett bele a szintezési hálózat kiépítésébe. Egyiket sem sikerült befejezni, és közben már a harmadik tenger szintjéhez fogunk viszonyítani! Adriai tengerszint Először a 19. század végén nyílt lehetőség a tengerszinthez viszonyított magasságadatok "előállítására" Közép-Európában.
A magyar szintezési hálózatnak az UELN-95-hoz történő kiegyenlítése folyamatban van, jelenleg még hivatalosan a balti alapszintnek megfelelő EOMA -t kell Magyarországon használni. Svájci alapszint [ szerkesztés] A svájci magasságrendszert és ezt a megjelölést a Liechtensteini Hercegség használja. [4] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Dr. Busics György: A Nadap magassági főalappont, a Kárpát-medence magyar különlegessége ( Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, 2014. március 26. ) PDF A nadapi ősjegy a geocachingen
Amerikai polgárháború: okai és következményei A Amerikai polgárháború vagy Polgárháború Ez az emberiség történelmének egyik legfontosabb háborúja, nemcsak azért, mert az egyik polgárháború nagyhatalmak a történelemben, hanem fontos szerepük is a rabszolgaság feletti változásban, amelyet az világ. Ahhoz, hogy megértsük a konfliktus okait és súlyát ebben a Tanári órában, beszélnünk kell arról az amerikai polgárháború okai és következményei. Az amerikai polgárháború az. Az észak-amerikai nemzet déli és északi államai közötti feszültség, amely a konfliktust kiváltotta, igen nagyon sok és releváns, sok oka annak, ami háborút indított, amely az Egyesült Államokat megváltoztatta örökké. Az alábbi háború megértéséhez fel kell sorolnunk az amerikai polgárháború következő okait. Rabszolgaság A fő ok és a nagyközönség számára legismertebb a rabszolgaság, amely kulcsfontosságú gazdasági tényező a déli államokban és különösen az Egyesült Államok függetlensége után. Az egyenlőségen alapuló északi eszmék a legtöbb országban megszüntették a rabszolgaságot.
…" (John Brown, az amerikai abolicionista mozgalom egyik vezéralakja, védőbeszédéből) 2.
Néhány elszánt emberrel fölkelést akart kirobbantani, de vereséget szenvedett, és halálra ítélték (1859). Másfél év múlva farmerek és munkások ezrei a "John Brown testé"-t énekelve mentek a harctérre. A polgárháború (1861-65) 1860-ban a köztársaságpárti Lincolnt választották az Egyesült Államok elnökévé. Válaszul 11 déli állam kilépett az Unióból, és új konföderációt (laza államszövetséget) alakítottak. Lincoln az elszakadt államokat lázadóknak nyilvánította. Kitört a polgárháború. A gazdasági és a népességi túlsúly az északiak oldalán volt. 22 millió lakos, csaknem valamennyi ipari üzem, szemben a Dél kb. Április 12.: megkezdődik az amerikai polgárháború (1861) - Magyar Helsinki Bizottság. 9, 5 millió lakosával (ebből 3, 5 millió néger). A háború mégis látványos déli sikerekkel kezdődött Lee tábornok vezetésével. Régóta készültek a háborúra, és a hivatásos tisztikar nagyrészt az ültetvényes arisztokrácia fiaiból került ki. Az északiaknak harc közben kellett megszervezniük a hadsereget. Jelentős szerepet játszottak az európai származású, a 48-as forradalmakban iskolázott tisztek.
Észak és Dél ellentétének kiéleződése A politikai szenvedélyeket egy-egy államnak az Unióba való fölvétele kavarta föl: engedélyezzék-e az új államban a rabszolgaságot vagy sem. Kansas fölvételekor (1854) az ellentétek már fegyveres harccá fajultak. A déli államok, tudván, hogy a bevándorlás Északot erősíti, az Unióból való kilépést fontolgatták. Az ellentétek a pártviszonyokat is meghatározták. A hagyományos két párt közül a Demokrata párt – miután a radikális elemek kiváltak – a déli érdekek szószólója lett. A liberális párt romjain létrejött Köztársasági párt viszont a farmerek és a gyáriparosok gyűjtőmedencéjévé vált. Programjába vette a rabszolgaság korlátozását, és a telepesek ingyen földhöz juttatását. 1861. április 12. | Kirobban az amerikai polgárháború. A köztársaságiak demokrata szárnya már ekkor a rabszolgaság eltörlését követelte. Ezért harcolt számos egyházi és világi szervezet, emberbarát és forradalmár. A rabszolgaság eltörléséért folytatott harc legendás hőse és mártírja volt John Brown, aki már a kansasi polgárháborúban kitűnt.
31 perc olvasás Amerikában egyszerre született meg a képviseleti demokrácia és a rabszolgaság. A 19. század harmincas éveitől vált nyilvánvalóvá e két hagyomány összeférhetetlensége. Az amerikai polgárháború 2022. Mivel a szabad munkán alapuló északi államok átvették a vezetést a gazdaság terén, Lincoln választási győzelmével pedig átvették volna a politika terén is, a déli államok úgy döntöttek, hogy a rabszolgaság védelmében kiválnak az unióból. A nacionalizmus századában azonban ezt a nemzeti egység elleni merényletnek tekintették az északi államokban, amelyek lakói készen álltak arra, hogy háborúval állítsák helyre hazájuk egységét. Miután elhallgattak a fegyverek, s a déli államok megpróbálták kiheverni a polgárháború pusztításait, a legendás vadnyugaton sorra alakultak az új államok, északkeleten pedig kiépült a világ legfejlettebb nagyipara. Ez tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok győztes nagyhatalomként lépjen a nemzetközi élet porondjára, s gazdaságilag és politikailag is befolyása alá vonja Latin-Amerikát.
A rekonstrukció időszaka 1877-ig tartott, a megbékélésre évtizedeket kellett várni, de a megosztottság még ma sem tűnt el teljesen, a polgárháború megítélése ma is ellentmondásos. A déli tagállamokban napjainkban is sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, ezek megváltoztatása a közelmúltban több helyen váltott ki zavargásba torkolló tiltakozásokat. (Forrás: MTI)