Írta: Lisóczki Mihály 2015. november 15. vasárnap, 08:29 Kenyérsütés régen Miután a demecseri pékségben megismerkedtünk a gyári kenyérsütés lépéseivel, kíváncsiak voltunk arra is, hogy régen hogyan készült a házikenyér. Meglátogattuk a Helytörténeti Múzeumban Bobik Jánosné nyugdíjas tanár nénit, aki mesélt nekünk arról, hogyan sütöttek háznál hetente egyszer kenyeret a kemencében. Így készül otthon az igazi kenyér. Érdekes, izgalmas előadása során, azokat a kenyérsütéshez használt tárgyakat is bemutatta, melyek megtalálhatóak a múzeumban. Megelevenedett a múlt, magunk elé tudtuk képzelni a régen élt emberek mindennapjait. Megtudtuk, hogy a búzát, és a belőle készült, malomba őrölt lisztet külön helyiségben tárolták. A kenyér készítése egy egész napot igénybe vett, amelyet minden lánynak meg kellett tanulnia még mielőtt férjhez ment volna. A kenyérsütés első lépése a kovász áztatása volt, melyet az előző heti sütéskor tettek félre. A dagasztáshoz dagasztóteknő t használtak. A dagasztás során a kovászt vízzel, megszitált liszttel, sóval keverték össze, és két-három óra hosszat nyomkodták, gyúrták, míg a tészta el nem vált a teknő falától.
A vírushelyzet alatt gyakori volt látni, hogy a boltok élesztő nélkül maradtak. Úgy tűnik, hogy mindenki kenyérsütésre adta a fejét, ami nem csoda, hiszen nagyon egyszerű lépései vannak. Az egyik legfontosabb, hogy ha kenyeret akarunk enni, akkor mindig másnapra tervezzük, mivel a hosszú kelesztés 6-12 órát vesz igénybe. Ez elegendő ahhoz, hogy kialakuljanak az ízek, és így tényleg finom kenyeret tudunk alkotni. A lisztet összekeverjük az élesztővel, hozzáadjuk a sót meg egy kis vizet, majd összegyúrjuk. A boltok üres polcai mutatták, hogy a legtöbben tönköly- vagy rozslisztet vettek alapul, aminek hála sokkal töményebb lesz a tészta. Sokan magot is belekevertek, ami szintén adott hozzá egy kis ízt. Ha még jobban fel akarjuk turbózni, akkor egy kis dió, olíva vagy szárított paradicsom kell bele. A kenyérsütéshez csak a sütőre van szükségünk, bár kaphatóak külön műszerek, amik még könnyebbé teszik ezeket a lépéseket. Nem csoda, hogy az emberek így akarták átvészelni a járványt, hiszen egy finom kenyér mindig jól jöhet.
Az utóbbi azért praktikusabb, mert külön edényben készíthetjük el a tésztát, így a dagasztás sem okoz akadályt. Mire figyeljünk? A kovász elkészítése elsőre macerás és időigényes feladatnak tűnik, de kis rutinnal hamar bele lehet jönni és ne felejtsük el, hogy a megfelelő érési folyamatokat kivárva a gliadin, vagyis a gluténérzékenyek legnagyobb ellensége eltűnik, vagyis nyugodt szívvel lehet fogyasztani az elkészült kenyeret. Fontos azonban, pár dolgot szem előtt tartani, hogy a kovász biztosan sikerüljön: A levegő elengedhetetlen fontosságú az érési folyamatok létrejöttéhez, így érdemes inkább nagyobb befőttes üveget használni úgy, hogy a fedőt nem zárjuk rá az üvegre. Ha nem tennénk rá fedőt, akkor a kovász a levegő páratartalma miatt nagyon hamar megpenészedne. A higiéniai feltételek biztosítása érdekében a tárolóüveget néha, de minimum havonta egyszer ki kell mosni. A kovász halálát az etetés utáni buborékosság elmaradása igazolja. A kovász jelzi, ha nagyon éhes, mivel ecetessé változik illata.
Svájc az egyik legrégebbi modern demokrácia, de a nők politikai egyenjogúságának tekintetében meglepően sokáig a sereghajtók között szerepelt. Gondolták volna, hogy az alpesi országban csupán ötven éve szerezték meg a nők a szavazati jogot? Mi a közös a következő dátumokban? Új-Zélandon, a világon elsőként, 1893-ban; Finnországban, Európában az elsőként, 1906-ban; Németországban 1918-ban; Magyarországon szintén 1918-ban; Svájcban 1971. Megjelent a rendelet a magyar nők választójogáról - Agytörő. február 7-én. Nos, ekkor kaptak az egyes országokban a nők választójogot. Nem történt elírás, Svájc – melyet a legtöbben Európa legöregebb demokráciájaként tartanak számon – éppen 50 éve adott a nőknek is szavazati jogot. Magyarországon pedig már több mint száz éve járulhatnak az urnákhoz a nők. Svájcnál később Európában csak a törpemonarchia Liechtenstein, valamint az akkor egy katonai junta által irányított Portugália vezette be az általános választójogot. Egy 27 napos polgárháború után, 1848-ban lépett életbe az az alkotmány, amikortól Svájcot demokráciának tekintjük.
Bédy-Schwimmer a háború előtti időszakban világszerte ismert és elismert békepárti aktivista volt. Bédy-Schwimmer a kongresszus után a fáradtság és a depresszió állapotába jutott. Az aktivista lét évei után szeretett volna ismét polgári foglalkozást vállalni. 1914-ben, még a háború kitörése előtt Londonba költözött, ahol az IWSA sajtótitkáraként kezdett dolgozni. A háború kitörése után Bédy-Schwimmer Londonban egyszerre nemkívánatos személlyé vált. Lemondott pozíciójáról az IWSA-ban és az Egyesült Államokba utazott, ahol megkísérelt egy közvetítő konferenciát szervezni a semleges államok között. 1915 áprilisában részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, amely a béke ügyét igyekezett előremozdítani. Itt hozták létre a Women's International Committee for Permanent Peace (Állandó Béke Nemzetközi Női Bizottsága) nevű szervezetet, amelynek Bédy-Schwimmer lett az egyik alelnöke. Index - Tudomány - Nem vicc: 31 éve kaptak választójogot a nők Európa szívében. Ötletadója volt és részt vett a Henry Ford által finanszírozott ún. "békehajó"-misszióban; ennek keretében pacifisták utaztak az Egyesült Államokból Európába, hogy Hágában nem hivatalos békekongresszust tartsanak, ahol kidolgozzák a békekötés feltételeit, majd tárgyalóasztalhoz ültessék a hadviselő országokat is.
Közrejátszhatott az is, hogy Svájc sokáig kifejezetten férfi demokrácia volt: ők harcolták ki az ország 1291-es megalapítását követő századokban a függetlenséget. De ebben nagy különbség máshol sem lett volna, ha a 20. század első felében kizárólag a férfiaknak kellett volna közvetlenül dönteniük. A demokratizálódási folyamatokat azonban gyakran felülről kezdeményezték, így volt ez Magyarországon is. Svájc női választójog. A svájci félig közvetlen demokrácia (az állampolgárok közvetlenül döntenek egy csomó kérdésben, rengeteg népszavazást tartanak, ami itt különösen fontos intézmény) pedig csak még jobban megnehezítette a változást, ami miatt például sok olyanról is lehetséges referendumot tartani, ami egyes esetekben alapvető emberi jogokba ütközik, mint manapság a burkaviselet vagy a mecsetépítés tilalma. Régen a nőket zárták ki, most meg azokat a lakosokat, akiknek nincsen svájci útlevele – nyilatkozta a Zeitnek Elisabeth Joris zürichi történész a lakosság negyedére utalva. Blick / RDB / ullstein bild / Getty Images Tüntetés a nők választójogaiért 1969-ben.
Merthogy a nők országos választójogának megadásáról egyedül az ő jogukban állt szavazni, ám nem hajlottak anyáik, feleségeik vagy lányaik politikai emancipációjára. A különutasságához és függetlenségéhez mindig is ragaszkodó Svájc ebben a kérdésben sokáig nem számított különcnek. Így például az egyébként kifejezetten gálánsnak mondható 1848-as magyar választójogi törvény a hazaárulók, gyújtogatók, csempészek és gyilkosok mellett még a nőktől tagadta meg kategorikusan a választójogot. Nyugaton sem volt különb a helyzet. A XIX. század második felében választójogot követelő szüfrazsetteket jó esetben kinevették, rossz esetben börtönbe zárták. Wyoming állam, Új-Zéland és Ausztrália voltak az első fecskék, Európában pedig az Oroszországhoz tartozó Helsinki Nagyhercegség, vagyis a mai Finnország. Svájc Női Választójog – Svájc Nagykövetség Budapest. De az I. és különösen a II. világháborút követően egyre-másra váltak a nők választókká és választhatókká. Nálunk pl. 1919-től, a franciáknál 1944-től, az olaszoknál 1946-tól. A népszavazásairól híres Svájcban nem is olyan egyszerű országos referendumot kiírni, ahhoz a kantonok jóváhagyása szükséges.
Az általános választójog egyike azoknak a történelmi vívmányoknak, amelyeket a nyugati polgári demokráciák vezettek be, és ma már nem sokan kérdőjelezik meg, hogy bizonyos megkötésekkel (például büntetett előélet, beszámíthatóság stb. ) minden állampolgárt megillett. Nem is olyan rég azonban még jócskán a kivételek között szerepelt az is, ha valaki nem volt férfi, és csak kevesek tartották igazságtalannak ezt a megkülönböztetést. Hosszú út vezetett idáig, a szüfrazsettek punkos világától egészen a hippik matriarchátusáig vagy a krisnásokig, ahol kopaszra nyírt indignálódott fiúk vezetik a díszfelvonulásokon a szent marhákat a szárikban vonuló felkent papnők mögött. De már csak egyetlen ország maradt a világon, ahol kirekesztik a nőket. Nem is gondoltuk volna, hogy hol. Alaposan meghökkenhetünk akkor is, ha megtudjuk, hol és mikor engedték utolsóként az urnákhoz a nőket Európában. A világ háta mögött A felvilágosodással és a francia forradalommal elérkezett az enyhülés, és 1869-ben az USA-hoz csatolt Wyoming állam a világon először szavazati jogot adott a nőknek.
Az orrtúrás és a törött virágszál pedig egyenesen civilizációs kataklizmát és szörnyű kriminális következményeket sejtet. Svájc azonban nem omlott össze a nők választójogától, ahogyan más ország sem, csak igazságosabb és élhetőbb lett. Bizonyos értelmezés szerint a választójog nem is klasszikus emberi jog, viszont azt kevesen vitatják, hogy állampolgári jog, amely – "méltányolható megszorításokkal és megkötésekkel" – megilleti az ország összes polgárát. Na, éppen ezekről a "méltányolható" körülményekről szól a választójog kiterjesztésének dicsőséges története. Kétszáz éve még csak alig voltak olyanok, akik igazságtalannak tekintették a nők választójogi diszkriminációját, száz éve már megindult a jogkiterjesztés, és ma, ahogyan komolyan vehető ember nem vitatja el a nők politikai jogait, úgy azt sem, hogy a nők részvétele nélkül nincsen demokrácia. #emberijogikalendarium #emberijogok2020
1971. február 7. Szerző: Tarján Tamás "A választójog a polgárság általános joga. A nőknek is joguk van szavazni. Egyértelmű, hogy ez elől nincs menekvés. " (Victoria Woodhull) 1971. február 7-én, a nyugati demokráciák közül utolsóként Svájc is választójogot adott női állampolgárai számára. Bár az emberiség történetében akadtak olyan speciális helyzetek, amikor a nők – főleg özvegyként – a férfiak helyére léphettek, a társadalmi szerepvállalás terén a nemeket szinte áthághatatlan fal választotta el egymástól. A nők egyenjogúsításának igénye csak a felvilágosodás hatására, a 18. század második felében jelent meg; a házasodás terén a francia forradalom szabadságharcosai lényegében már azonos elbánásban részesítették a két nemet, a politikában azonban erre még a 19. század második feléig kellett várni. 1869-ben Wyoming amerikai állam döntött először a nőkre is vonatkozó általános szavazójog bevezetéséről, a század végéig pedig Új-Zélandon, majd Ausztráliában is hasonló törvény lépett életbe.